Kovács Gergő tollából jelent meg a Honnan származnak valójában a magyarok ősei? – Dmitrij Sztasenkov orosz régész a Mandinernek c. cikk, amelyben egy Szamara környékén kiásott ezüst övveret (csatkapocs?) fényképét is közli. Köszönjük Dmitrij Sztasenkovnak, hogy az idejét a magyar hagyaték kutatásának szentelte és ezt az írásemléket megtalálta! A lelet ugyanis egy tudományos szenzáció, mert évszázados írástörténeti vitát dönt el. Sajnos, a pontos lelőhelyet és a kort nem tudjuk meg a cikkből (amelyben a IV-IX. században az Urál és a Volga vidékén élt magyarok hagyatékáról esik szó), ám a tárgyon lévő magyar hieroglifák, azaz vallásos jelentőségű szójelek miatt a preciz korszakolás hiányában is szükségszerű vele foglalkozni. Dmitrij Sztasenkov szerint a szamarai területen a hun invázió idején (legkésőbb a IV. és V. század fordulóján) jelentek meg a magyarok. Ezt kézenfekvően úgy értelmezhetjük, hogy a hunok és a magyarok azonos nép, az ezüstvereten lévő magyar jelek pedig hun eredetűek. Ez egy válasz Vásáry Istvánnak, aki a Mandiner egy másik cikkében nemrég tagadta a székely írás hun eredetét.
1/a. ábra. A szamarai ezüst övveret az Istennel azonos égig érő fát ábrázolja és három hieroglifikus mondat olvasható el róla, az egyik mondat háromszor megismétlődik a virágaiban, a másik mondatot a fatörzs karéjos levelei alkotják, a harmadik mondat pedig a levelekre írt jelekből tevődik össze
A magyar hieroglifikus jelhasználatban megfigyelt gyakorlat, hogy a székely jelek előzményeit az ősvallás legfontosabb ábrázolásain, vagy azok mellett szerepeltetik. Ez volt az írásunk eredeti alkalmazási területe, ezért a szójeleinkből nincs is annyi, hogy azokkal egy regényt le lehetne írni. Ez a magyar hieroglif írás nagyon régi (végső soron kőkori eredetű) és csak néhány, az ősvallás számára fontos mondatot lehet vele leírni, mert ez volt a célja. A szamarai ezüstvereten az égig érő fa ábrázolásában kapnak szerepet a jeleink, de - a "szent témához szent jel illik" elv alapján - ugyanezt tapasztaltuk a turul és a világmodellek, vagy az istenidéző szertartások esetében is.
2/a. ábra. Az ezüstfa virágai a Nagy Ak ügy (mai magyarsággal a Nagyságos Heraklész folyó) mondatjelet hordozzák (fotógrafika)
2/b. ábra. A gjunovkai szkíta égig érő fa virágai szintén elolvashatók s a szkíta Magas égi kő mondat mindhárom szava megtalálható a szamarai ezüstvereten
3/a. ábra. A szamarai világoszlop hegyekből rakott lépcsői a Magas kő mondatot alkotják, további üzenetet hordoz a hegyábrázolásokon az óramutató járásának megfelelő sorrendben, a jobb alsó sarokból indulva olvasható Bél a ragyogó égi kő mondat
3/b. A magyar koronázó palást képszerkezetének tengelye az égig érő fa, amelynek mindkét oldalán a Magas és a kő hieroglifák olvashatók
3/c. ábra. Korondi kancsó a Sindümúzeumból a magasba vezető út különböző jeleivel, jobbra fent ezek közül a magas kő ábrázolási konvenció, jobbra lent a karcagi csatkarika magas és kő szójelei
3/d. ábra. A szarmata Magas ősi kő térbeli mondatjel a magas kő nevezetű világoszlop modellje, a csúcsán egy ős hieroglifával többet tartalmaz a 3/a. ábrán látható szamarai mondatjelnél
A magyar rovológiai szakirodalomban évszázada folyik a találgatás, hogy vajon ismerték-e sztyeppi eleink a rovásírást, vagy sem. Voltak olyanok is, akik erre igennel feleltek. Nekik lett igazuk, ám ez a sejtésük csak sokára igazolódott be.
A szamarai ezüstveret szövege alátámasztja a székely írás keleti és hun eredetét, valamint hieroglifikus voltát.
Nyilvánvaló a jelek ősvallási kapcsolata, amely a legközvetlenebbül vezet el a hunok világába. Például a feltehetően hun hagyományra visszamenő szibériai sámánköpenyeken és a magyar koronázó paláston egyaránt megtaláljuk a szamarai hieroglifák párhuzamát, vagy rokonságát. A néprajzosok leírták, hogy a szibériai sámán a szertartás idején képletesen egy rovátkolt törzsű fán mászik fel az égbe. A szamarai ezüstfa törzsén lévő lépcsők (a Magas kő jelek) e rovátkolt törzsű sámánfákat kötik össze időben és térben a magyar koronázó paláston lévő lépcsőkkel.
4. ábra. A szamarai övveret és a székely írás jeleinek összehasonlító táblázata
A szamarai ezüstárgyon tehát a következő három mondat olvasható el a magyar hieroglif írás segítségével:
- A fa virágai a Nagy Ak ügy (mai magyarsággal a Nagyságos Heraklész folyó) mondatjelet hordozzák (2/a. ábra).
- A fa lépcsővel ellátott törzse a Magas kő olvasatot engedi meg (3/a. ábra).
- A lépcsőkön lévő hieroglifák olvasata: Bél a ragyogó égi kő (3/a. ábra). Nem zárható ki, hogy az X alakúnak meghatározott Bél jel nem több egy utólagos sérülés miatt kialakult látszatnál s a jel csupán egy ferde vonal (azaz ragyog hieroglifa). Ez esetben egy szép szimmetrikus szöveggel, egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlatával van dolgunk: Ragyogj! Magas kő. Ragyogtál.
Irodalom
A fenti cikket megemlítette Esengül ARGUN a Türk Dünyasında Sekeller ve Sekel Dili-Macarca Kaynaklara Göre- (magyarul: A székelyek a török világban és nyelvük - magyar források szerint -) cikkében az academia.edu-n.
VálaszTörlés