A fészbukon írta Götz László olvtársunk a következőket: "A szittya hercegnő tetoválását megnézve arra gondoltam, hogy Varga Géza bátyánk biztos felfigyelne ebben rovásírásunk mondatjeleire." Jól gondolta, ezek a tetoválások valóban tartalmaznak elolvasható jeleket.
A Kr. e. V. századi kurgánt, amelyben ez a tetovált holttest előkerült, Natalja Viktorovna Polosmak régész tárta fel az 1990-es években az Altájban lévő Ukok-fennsíkon. A paziriki kultúrkörbe tartozó 25-28 éves szkíta halott hercegnő volta nem bizonyítható, ám a gazdag mellékletek alapján valamiféle vezető szerepet töltött be a közösségében. Hat felszerszámozott lóval temették el, teste mellett élelmiszert, fából, bronzból és aranyból készült tárgyakat, valamint kannabiszt is találtak. Lószőrből készült parókát, kínai selyemből készült ruhát és csizmát viselt.
A bal vállára rajzolt különös szarvasábrázoláson három jelet is felismerhetünk. Ezek egy nemzetközi jelszótár elemeit képezték, amelyeket a magyar hieroglif írás és az abból kialakult székely írás őrzött meg napjainkig. Ennek köszönhető, hogy e 2500 éves jeleket ma is el tudjuk olvasni. A régi írásmód (például a "jel állaton" ábrázolási konvenció) és szójeleinek leírását a Magyar hieroglif írás c. kötetben találja meg az olvasó.
Ezt a különös tetoválást már régen ismerem, valamelyik könyvemben talán közöltem is. Az olvasatát azonban még nem adtam közre.
Az agancs központi szárán a hegyekből rakott lépcső alakú "magas" szójel látható, az ágvégeken pedig a hármas halom alakú "ország" jele tűnik szembe. Ezek együtt a Magasságos ország értelmet adják. Amennyiben a hármas halmok alatt lévő, fordított S alakú Ak jelet is elolvashatónak ítéljük, akkor a mondat a Magas Ak ország alakot ölti (2. ábra).
E három szójelet mai magyarsággal Magasságos Ak országa, vagy - Ak isten görögös névalakját használva - Magasságos Heraklész országa formában olvashatjuk el. Heraklészt a görögök a szkíták ősapjának tartották.
2/a. ábra. A szkíta hercegnő tetovált szarvasának hieroglifái
Az Auriga, Perzeusz és Kassziopeia csillagképekből álló csillagszarvas az üldözői (az Orion és a Gemini "Ikrek" csillagképek, azaz Nimród és két fia, Hunor és Magor) elől a Tejúton menekül felfelé a Sarkcsillag, a napisten palotája felé, ahol az asszonyukká lesz és új hazát alapít velük. A csillagszarvas szarva a Sarkcsillag közelében van. E mítikus képzettel függ össze a tetovált szarv elolvasható mondanivalója is: azt jelzi, hogy eleink a túlvilágot a Sarkcsillag környékén, valahol a csillagszarvas szarvánál képzelték el. Ezért írták, amit írtak a tetovált szarv rajzába. A tetoválásból elolvasható Magasságos Ak országa tehát a mennyország, a hősök túlvilágának elnevezése, vagy jelzője lehetett a szkítáknál.
Ne lepődjünk meg azon, ha a szójelekkel írt szkíta hieroglifikus mondatot magyarul olvassuk el, mert a történeti hagyományunk jól tudta: mi a szkíták és a hunok etnokulturális leszármazottai vagyunk, amit újabban a genetika is igazol (amennyire a genetika az etnokulturális azonosítást képes támogatni). A döntő szót a hieroglifikus szövegeink mondják ki e nyelvi kérdésben: az eddig ismertek alapján a szkíták és a hunok a székely írás előzményét használták és magyarul beszéltek.
Ipolyi Arnold ezért írta, hogy a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Attiláról és Csabáról, akkor a Tejútra tekintenek. Ezt az ismert adatot e rövid hieroglifikus szövegek - a további mítoszok, például a Csodaszarvasról és a születendő gyermekeknek az égig érő fa ágain való üldögéléséről szóló szibériai monda ismeretében - alátámasztják és érthetővé teszik.
Ezzel függ össze, hogy a sztyeppi szarvasok szarva jellemzően olyan szimbólumokból és jelekből áll, amelyek a halhatatlanok égi országára és az oda vezető útra utalnak (3. és 4. ábra).
Ugyanerről az égi országról van szó az apahidai hun Ragyogó ország és a Gizella-kincs avar készítésű turulos korongjának Ragyogó nagy ország mondatában is (5. és 6. ábra). Ez az égi országot emlegető hieroglifikus jelmondat-sorozat az Árpád kori hármas halmos - kettős keresztes államcímerünk előképe. E címerünk olvasata: Egy országa (mai magyarsággal: Isten országa, esetleg Szent ország). Nem kevesebbet jelent ez, mint hogy a magyar állameszme a szkíta-hun-avar világnézet és állameszme egyenes leszármazottja.
Üdv az Olvasónak! A tetoválás jelei: "magas" és "ország, haza" jelentésűek. Tegyük azt, amit a jelek mondanak nekünk: nézzünk föl a magasba. Mit látunk? Magasat? - azt nem láthatjuk, mert az egy jelző. Nem! az eget látjuk! Azt régen is látták. Erre alapozva úgy vélem, hogy a "magas, ország, haza" nekem elsősorban: "Égi Hazát" jelent. Szerintem az elhunyt hercegnő is oda vágyott, az Égii Hazába, a Szarvas segítségével. Áldás!
VálaszTörlésKedves József! Nem olvashatunk el tetszés szerint bármit, ami nekünk rokonszenves, csak azt, ami oda van írva. Köszönöm a figyelmedet!
Törlés