Az academia.edu hasábjain olvasható Pásztor Emília A késő rézkori Vučedol-kultúra díszítőművészetének szimbolikus vonásai: a naptáredény c. tanulmánya.
A Vučedol kultúra Kr. e. 3000–2200 között virágzott (a kései rézkorszakban, vagy egyesek szerint már a korai bronzkorszakban). Központja a Szerémségben volt, de kiterjedt a magyar Alföldre és a Nyugat-Balkánra is. Egyidős volt a mezopotámiai sumér civilizációval és az egyiptomi Óbirodalommal is. Lakosságát és kultúráját egyaránt kapocs fűzte a sztyeppéhez és az Égeikumhoz. Ezek lehettek azok az évezredek, amelyekben a Kárpát-medence sztyeppi eredetű (végső soron a kőkori Közel-Keletről származó) jelkészlete eljutott, vagy ismételten eljutott a Balkánra, Itáliába és az Égeikumba. Ezt a folyamatot a Tordos-Vincsa kultúra és a székely írás 49 jelének azonossága is jellemezi, ami aligha értékelhető másképpen, mint hogy a székely írás jelkészlete legalább hat-nyolcezer éve folyamatosan jelen van a térségünkben.
Az akadémikus szerzők számára nem csak ez a tény ismeretlen és említhetetlen, hanem az is, hogy e jeltörténeti azonossághoz - a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor tanúsága alapján - nyelvi kapcsolatok is társulnak. A hazai tudományosság ismerethiánya és hallgatása miatt a korszak kultúráit szokás minden komoly ok nélkül az indoeurópaiaknak ajándékozni. Éppen ezért nemzet és tudomány elleni vétek említetlenül hagyni a vučedoli jelek magyar-azonosságát, ami az akadémikus szerzők számára mintha elő lenne írva.
1/a. ábra. A naptáredény egyik nézete
"A Vučedol-kultúra klasszikus fázisának egyik legjellemzőbb és egyben leghíresebb lelete, a vinkovci un. calendar pot vagy naptár-edény. Bár az edény hiányos, de még így is jól látható, hogy felülete négy vízszintesen párhuzamos zónára osztott, melyeket függőleges vonalpárokkal további mezőkre bontottak, így sakktáblaszerűvé tették az edény felületét. A zónákon belül minden második mezőben egy-egy, időnként ismétlődő motívum/szimbólum áll. Alexandar Durman állítása szerint az edény felületén egy naptárábrázolás található. A vízszintes sávok egy-egy évszakot szimbolizálnak, az egyes sávokban látható jelek pedig egy-egy olyan csillagképet képviselnek, amelyek a különböző évszakokban jelzésértékűek voltak a vučedoli nép számára.
1/b. ábra. A naptáredény másik nézete
Ezzel szemben a szerző (Pásztor Emília - VG) állítása szerint az edény felületén található szimbólumok hasonlóságot mutatnak az Kr. e. 2500 körüli időre datálható Ur-i királysírokból előkerült játéktáblák absztrakt motívumaival, így ezeknek a szimbólumoknak a használata nem korlátozódik kizárólag a Vučedol-kultúrára. A klasszikus fázis díszítő művészetében ezek a jelek vezető szerepet játszanak. A szimbólumok összehasonlító vizsgálata is erősíti a szoros kulturális kapcsolat meglétét a keleti mediterrán térséggel.
2/a. ábra. Sumér játéktábla (Kr. e. III. ée., Ur-i királyi temető)
A Kárpát-medence déli felét is érintő késő rézkori/kora bronzkori Vučedol-kultúra díszítőművészetének gazdagsága, egyes összetett elemek következetesen ismételt használata azt sugallja, hogy ezek az elemek többek voltak egyszerű díszítő motívumnál" -írja a szerző.
2/b. ábra. Sumér játéktábla (Kr. e. III. ée., Ur-i királyi temető)
Ezekben igazat adhatunk a szerzőnek. Nem díszítőmotívumokról, hanem többnyire egész Eurázsiában, sőt Amerikában is elterjedt szójelekről van szó, amelyek megtalálhatók a magyar hieroglif írásban és a belőle kialakult székely írásban is (4. ábra). A szerző párosítja a vucedoli és a sumér jeleket (3. ábra), amelyekhez alább észrevételeket fűzünk.
A 3/a. ábrán látható párosítás tökéletes. A négyzet alakú mező öt lyuk/Lyukó jelet tartalmazó világmodell. A lyuk/Lyukó hieroglifa az életet adó napistent forrásbarlang/kút képében jelképezi (a modern térképeken ma is így jelzik a forrásokat). E körbe zárt pont alakú hieroglifa sumér megfelelőjének jelentése "kút, forrás". A székely írásban a "ly" (lyuk/Lyukó) jele. A kínai írásban a "Nap" szójele. Gyakran előfordul a magyarul elolvasható szkíta, hun és avar hieroglifikus szövegekben is. Minden esetben a napistent jelképezi és arra utal, hogy Ő az élet forrása. A négyzet alakú jelmezőben lévő öt jel a központi forrást (az Isten lakhelyével azonos, jéggel fedett Ararátot) és az onnan eredő négy szent folyót (a Halüszt, Arakszészt, Tigrist és az Eufráteszt) jelképezi.
A 3/b. ábrán bemutatott párosítás megfelelő, amennyiben mindkét ábra egy hasonló szerkezetű napjelkép (középen egy kör, ahonnan sugarak indulnak ki). Ilyen szerkezetű a hettita (újabban luviai) hieroglif írás "Nap" szójele is, amelynek sok párhuzama található a szkíta és más sztyeppi írásemlékeken. Ugyanannak a gondolatnak a grafikailag némileg eltérő megvalósításai, a réz- és bronzkori, valamint az antik és a sztyeppi írások közös (végső soron kőkori) gyökereit bizonyító összefüggések ezek.
Azonban a 3/b. ábrán bemutatott ábrák elemi összetevői részben el is térnek egymástól.
A vučedoli napjelkép közepén a két koncentrikus kör azonos az egyiptomi hieroglif írás Rá jelével, ami az egyiptomi napisten nevét rögzíti. Egy hasonló formájú és hangalakú kőkori jelből alakult ki a székely írás "nagy R" és "kis r", valamint az ótürk írások "r" betűje is. A két koncentrikus kör (vagy a körbe zárt pont) alakú jel a magyar írásban lyuk/Lyukó jelentésű, azaz jelhasadás következett be.
A vučedoli napjelképet egy hullámvonal keretezi, ami egyfajta grafikai megoldása lehet a napsugarak jelzésének (ugyanerre szolgál más esetekben a pontokból álló sor), de vízre (a teremtett és rendezett Földet övező óceánra) is utalhat.
A sumér négyzet jelmontázsában a napsugarak nyolcágú csillagot alkotnak, ami a sumér írás dingir "isten" szójelét idézi fel. A nyolcágú csillag alakú jelet használták az avarok és a honfoglalók, de napjainkig megjelenik a hímes tojásainkon is.
3/c. ábra. Vučedol (balra) és sumér (jobbra) jelek párosítása Pásztor Emília dolgozatában
A 3/c. ábrán bemutatott képmezők nem azonosak. A vučedoli jelmontázs "átlósan szimmetrikus", ami a sumér képmezőről nem mondható el. Egyedül a bennük egyaránt előforduló, szilvamag alakú elemi hieroglifa egyeztethető. Ez a szilvamag alakú jel a Tejút hasadékában kelő napisten jelképe, a székely írás "us" (ős) jelének megfelelője. Ezt a magyarázatot erősíti a sumér képmezőben megjelenő kettős kereszt is, ami a napistennel azonosított Tejút egyfajta ábrázolása. Azért szerepel máig a magyar címerben, mert a hun-magyar uralkodó dinasztia a hatalmát ettől az istentől származtatta
3/d. ábra. Vučedol (balra) és sumér (jobbra) jelek párosítása Pásztor Emília dolgozatában
A 3/d. ábrán látható párosítás alapvetően megfelelő (mindegyik jelmontázs a teremtett és rendezett világ szakrális középpontját ábrázolja jelekből alkotott térképként, azaz felülnézeti világmodell). A központi forrást a sumér változatban egy ötödik ponttal, a vučedoliban meg egy X jellel jelölték, ami a székely írásban a "b" hang, a magyar hieroglif írásban Bél fiúisten nevének jelölésére szolgál.
Alexandar Durman a 12 mezőre osztott négy vízszintes zónát a négy évszak és azok 12 „hete” szimbólumának tartja. A négyszögletes mezőkben lévő jelek az adott évszak azon csillagképeit jelképezik, amelyek napnyugta után láthatók a horizonton, miáltal ezek az adott évszak első látható jelzői (Orion, Gemini, Pegasus, Cassiopeia Cygnus és a Pleiadok csillaghalmaz). Durman szerint a vučedoli naptár az Orion éves látszólagos mozgási ciklusán alapult.
Pásztor Emília óvatosabban értékel. Szerinte "A vučedoli motívumok azonosítása bolygókkal vagy csillagászati eseményekkel pusztán a szimbólumok következetes használata és egymáshoz viszonyított helyzete alapján, olyan feltevés, amely nélkülöz minden valódi bizonyítékot. ... A Vučedol-kultúra díszítőművészete nemcsak magas technikai színvonalról és kifinomult szépérzékről tanúskodik, hanem az égi jelenségek iránti mély érdeklődésről is. Nehéz ellenállni azonban a kísértésnek, hogy olyan ismereteket tulajdonítsunk nekik, amellyel nem rendelkeztek. ... a szimbólumok alkalmazása az edényen talán a jóslással hozható kapcsolatba. Mivel a szimbólumok megtalálhatók a finomkerámia díszítményei között is, így alkalmazásuk rituális célt is szolgálhatott."
5. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra és a magyar jelkészlet egyező karakterei
A polémiát a vučedoli jelek (4. ábra), valamint a Winn által közreadott, a megelőző korszakok írását dokumentáló Tordos-Vincsa jelek (5. ábra) magyar megfelelőinek felmutatásával egészíthetjük ki, hogy az ismert magyar jelek mellőzésének feltűnő és indokolatlan hiányossága ne akadályozza a továbblépést.
Irodalom
Pásztor Emília: A késő rézkori Vučedol-kultúra díszítőművészetének szimbolikus vonásai:a naptáredény Csabai Zoltán – Szabó Ernő – Vilmos László – Vitári-Wéber Adrienn (szerk.): Európé égisze alatt. Ünnepi tanulmányok Fekete Mária hatvanötödik születésnapjára kollégáitól, barátaitól és tanítványaitól. Ókor-Történet-Írás 4, L’Harmattan, 2015.
Varga Géza: Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Az Ön kollégáinak tekinthető délszláv önjelölt "tudósok" meg épp a délszlávság ősi, több ezer éves jelenlétének bizonyítékát látják az ilyenekben 😀😁 azt már talán nem is kell mondanom, hogy szerintük ennek alapján a magyarságnak semmi keresnivalója itt
VálaszTörlésNem ismerem ezeknek a "kollégáimnak" az érveit. Ha komolyan vehető adatokkal tudnak előállni, akkor arra kíváncsi vagyok. Mindenesetre, nekünk van rovásírásunk, aminek a jelei rajta vannak ezeken az edényeken, a délszlávoknak meg - tudomásom szerint - nincs hasonló írásuk. Hacsak a népi jelhasználatban (például a hímes tojásokon) nem találhatók ilyen jelek. Ez lehetséges, de el is kellene olvasni valamilyen délszláv nyelven ezeket a délszláv hímes tojásokat. Az elolvasás pedig nehézségekbe ütközik, ha nincs semmilyen adat a jelek hangalakjára és jelentésére. Nálunk éppen ezért fontos a székely írás, mert az alapján el lehet olvasni a több ezer éves jeleket is.
TörlésTudja a maga kollégái is olykor a glagolitát őskori írásnak tartják, minden írás atyjának. A kopt meg az egyiptomi íráson is glagolita eredetet feltételeznek 😀 sőt a maga elméleteivel ellentétben a székely írást is a glagolitából eredeztetnék szerintem 😁
TörlésS ugyan mi közöm van nekem mindehhez? Tekintve, hogy nekem nem kell felelnem minden agyament ostobaságért, egyáltalán nem érdekel, hogy kinek milyen alátámasztást nélkülöző ötlete van s hogy ezeket te megpróbálod-e a fejemre olvasni, vagy sem. Ez az egész érvelésed csak azt jelzi ismételten, hogy most sem vagy képes értelmes, tudományos igényű párbeszédre.
TörlésPedig itt bizony megtalálja a zsák a foltját 👍
TörlésIgen, van ilyen közmondás, csak ezt nem jól alkalmazza rám. Nem én vagyok délszláv, nem én vagyok elmebeteg és nem én használom politikai célokra az írástani összefüggéseket.
TörlésMondja maga, mialatt a külső szemlélők legjava csak ezt látja 😀
TörlésA "legjava" a magyar kultúra gyűlölőit jelenti?
TörlésEgyébként a glagolita írás nem ősírás, mert tudjuk, hogy a 800-as években alkotta meg Konstantin (azaz Cirill). Az ősírásnak beláthatatlan régiségben, természetes fejlődéssel kell kialakulnia. Mivel a glagolita nem ilyen, ősírásnak sem lehet tartani. Valóban úgy gondolták egyesek (egyes oroszbérenc akadémikus hazudozók), hogy a székely írás néhány jele a glagolitából származik (tehát ilyen értelemben, ha nem is ősírás, de a székely írás egyik őse lenne - de még az sem). Ezen (állítólag átvett) jelek egyike a körbe zárt kereszt alakú "f" betű. Ez a glagolitában is, meg a székely írásban is az "f" hang jele. Ugyanez a görögben a "th" jele. Mivel egyébként úgy gondolják, hogy a glagolita írás a görögből való átvétel, ebből ez a glagolita "f" kilóg. A szlávok nem vehették a görögből, mert akkor "th"-nak kellene lennie a glagolita írásban is. Ráadásul van egy kapcsolódó különös nyelvi jelenség is. Amit a görögök Theodornak mondtak és írtak, azt a szlávok Fedornak mondják és írják. Ugyanígy jártak el több más görögből a szlávba került névvel (települések és személyek nevével) is. A Th helyett f-et írnak és olvasnak. Úgy jártak el, mintha a hun és avar betűk ismeretében olvasták volna el a görög neveket. És valóban van is forrás arra, hogy Konstantin (Cirill) járt a magyarok királyánál, aki őt nagy tisztelettel és barátságosan fogadta. Azaz volt lehetősége tanulmányozni a hun/avar/magyar írást. A római beszédében hivatkozott is a magyarok írására, amikor azért harcolt, hogy engedélyezzék a szlávoknak is a saját írásbeliséget. Vagyis a szerinted "kollégáim" az ellenkezőjére facsarták ki a történteket, amikor a glagolitát korábbinak állították be a magyar írásnál. Az meg végképp az ostobaságukra vall, hogy ebből területre vonatkozó jogcímet próbálnak farigcsálni. Nyilvánvaló rablómeséről van szó. Az effajta mesének csak azok ülnek fel, akiknek fogalma sincs a tényekről.
Hát ez tény és való, hogy nem ősírás a glagolita, ezt helyesen mondja, de hogy a székely írás sem olyan régi, mint amilyen maga szerint az is sokkal valószínűbb.
TörlésHa maga szerint azok, akik nem értenek ill. nem értenének egyet az Ön állításaival a magyar kultúra gyűlöli eléggé nagy számot tennének ki (meglehetősen!).
Én arról amúgy nem tudok, hogy a magyarok írásáról szólt volna-e Cirill, de mindegy, nem érdemes szerintem ezen vitatkoznunk. Boszniában sincsenek piramisok.
Az, hogy az egyes átvett neveket hogyan ejtik még nem befolyásolhatja amúgy egy írásrendszer alakulását. A kiejtés és az alakok folyamatosan változnak és nem ugyanazok a mostani hely- vagy személynevek alakjai, mint évszázadokkal korábban és ezeket aztán úgy írják már le, ahogy megváltoztak.
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
Törléshttps://vargagezairastortenesz.blogspot.com/2018/04/puspoki-nagy-peter-konstantin-legenda.html
A tudományos tételek igazságát illetően teljesen érdektelen, hogy hányan gyűlölik vagy szeretik a székely írást, vagy a magyar kultúrát, mert a tudományos vitákat nem népszavazással döntik el, hanem érveléssel.
TörlésA székely írás jelei közül 20 vagy 50 már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Ez tény, amiből aztán mindenki olyan következtetést von le, amilyet csak a szellemi képességwei megengednek.
TörlésNehéz tudomany ez. Nem nélkülözheti a fantáziával dúsult vélelmeket sem, amelyek azután könnyen igazíthatók aktuális kurzusok igényeihez.
VálaszTörlésÉn nem érzem nehéznek. Inkább arról van szó, hogy aki nem veszi a fáradságot arra, hogy beleássa magát ebbe a szakterületbe, annak nem könnyű megértenie az összefüggéseket. Rendszeresen előfordul, hogy olyanok próbálnak ítélkezni a felismeréseim felett, akik nem olvasták és nem értették meg a köteteimet (különösen a Magyar hieroglif írást). A kurzusok igényeihez való igazítás pedig nem az én asztalom. Engem csak az írásunk eredete érdekel. Természetesnek gondolom, hogy mindenki levonja belőle a következtetéseket, de legyen ez mindenkinek a saját felelőssége, hogy mire következtet és mire nem. Az mindenesetre árulkodó és szégyenletes, hogy az akadémikus "tudomány" képviselői nem veszik észre a kézenfekvő hasonlóságokat. Ezeke a vucedoli jelek mellesleg nem csak a székely jelekre hasonlítanak, hanem igen távoliakra is, csak ezek felsorolása túlfeszítette volna a cikk határait. Az irodalomjegyzékben szereplő dolgozatok elolvasásával ezen segíthet is az olvasó.
VálaszTörlés