Oldalcsoportok

2020. január 5., vasárnap

Őrségi világmodellek

Az Őrség hallatlanul érdekes jelkinccsel rendelkezik. Ez lehetőséget ad a saját arculat még erőteljesebb megfogalmazására, ami az igényesebb értelmiségi turizmus jelentős vonzerejévé válhat. A jelkincs illusztrálására e cikkben bemutatok néhány őrségi világmodellt, hogy felmérhetővé váljon, milyen mesebeli szépségű történetek rejlenek a jeleink mögött.



1. ábra. A Czugh Zsuzsa magyarszombatfai fazekas által őrzött, kb. 90 éves tál képszerkezete a Teremtés helyszínét ábrázolja térképszerűen, a székely írás "f" (Föld) jelével azonosítható, a térképnek több további részlete válik érthetővé a székely jelek segítségével



A végső soron kőkori eredetű világmodell, vagy mandala a teremtett és rendezett Föld szakrális középpontjának jelekből alkotott térképe. Van felülnézeti, szembőlnézeti, térbeli és mozgó világmodell is (l. Magyarság jelképei!). 



2. ábra. Magyarszombatfai világmodelles tányér középen lyuk/Lyukó, sarkain a szár "úr" hieroglifával, körben olvasva lehetővé teszi a (mai magyarsággal) Lyukó az úr, Lyukó az úr, Lyukó az úr ... ismétlődő imádságszöveg kiolvasását (Lyukó a hun napisten egyik neve volt, ami arra utalt, hogy az Isten minden jó forrása)



A magyar kultúrának a Krisztus születését megelőző évezredek óta része a Teremtésre és a Teremtőre való emlékezés, amit az edény szavunk és az Éden közös etimológiáján túl az archaikus díszítésű népi edényeink elolvasható "díszítése" is alátámaszt.




3/a. ábra. A Czugh Zsuzsa magyarszombatfai fazekas gyűjteményében található másik világmodelles tál peremén az égig érő fa rajza ismétlődik, ami Jóma ten (mai magyarsággal: Jóma isten) alakban elolvasható, Jóma egy kőkori isten neve (vö. a finn jumala "isten", a japán Jimmu tenno az első japán császár neve!)




3/b. ábra. Két szép zalabaksai hímes tojás, amelyeken megismétlődik a magyarszombatfai tál Jóma "jó + magasságos" ligatúrája, a székely írás "j" és "m" betűjének megfelelője (a székely betűket lásd a 3/a. ábrán!)



A világmodellek jelkészlete azonos a székely írás és előzménye, a magyar hieroglif írás jelkészletével. Ez napjainkig felismerhető a hímes tojásokon és a fazekasjelek között, de hieroglifákat az Árpád kori templomainkban is találunk



4. ábra. Zalabaksai hímes tojás felülnézeti világmodellel, középen a Dana atya földje mondatjel (Erdélyben ma is mondják, hogy Dana verjen meg!), a világmodell sarkaiban az ég hieroglifa



A világmodellek legismertebb változata a felülnézeti világmodell (az Ószövetségben Édenként említett területnek, egy valóságos földrajzi tájnak a rajza), amit mandalaként is emlegetnek és a buddhizmushoz kötnek (1). Ezért találjuk meg az Éden négy szent folyójára és hegységeire emlékeztető jeleket a világmodelleken. A Éden folyói a Halüsz, Arakszász, Tigris és Eufrátesz, ezekre utal a magyarszombatfai tál négy hullámvonala (1. ábra) és a szentgyörgyvölgyi edény négy kacskaringója (7. és 8. ábra). Az ősvallási nézetrendszerben az égi folyó (a Tejút) egyúttal égig érő fa is, ezért a világmodellek sarkain a folyók helyét néha faábrázolások veszik át (2. és 6. ábra). Az Éden négy hegységére (Kaukázus, Zagrosz, Elburz és Taurusz) az 1. és a 11. ábra világmodellje emlékeztet.

A felülnézeti világmodellek közepén szokás szerint az Isten, a sarkain (esetleg az oldalfelezőkön is) pedig a magasba/égbe vezető út jelképe látható. 

A felülnézeti világmodellek jeleit gyakran sugár irányban, máskor a peremen körben kell olvasni. Ezek az általános tapasztalatok felismerhetők az őrségi világmodellek esetében is.




5. ábra. Szentgyörgyvölgyi világmodell, a közepén a Lyukó jel (és a véle egységet alkotó etnikumjelző fizikai lyuk) jelképezi az életet adó Istent, a sarkain pedig az ég hieroglifa a magasba vezető utat (jobbra a korsó lyuk/Lyukó és ég hieroglifái, valamint a nekik megfelelő székely "ly" és "g" betűk)




6. ábra. A szentgyörgyvölgyi kancsó törzsének felső részén a Négy szár (mai magyarsággal a Négy úr) mondat ismétlődik (Berze Nagy János népmese kutató szerint az égig érő fát a magyar néphit azonosítja az Istennel)




7. ábra. A szentgyörgyvölgyi csupor hasán a Négy jó (mai magyarsággal a Négy folyó) mondat ismétlődik, az égi folyót (a Tejutat) a magyar néphit azonosította az égig érő fával és az Istennel, ezért a kacskaringó alakú hieroglifa egyúttal az Isten állandó jelzője is





























8. ábra. Veleméri festett láda néhai Varga Sándor fazekas hagyatékából,  közepén egy felülnézeti világmodellel, amelynek belsejében a Jó "folyó" szójele, sarkaiban pedig a Nagy jó (mai magyarsággal a Nagy folyó) mondat olvasható




9. ábra. Magyar hímes tojás (az őriszentpéteri Körmendi Piroska alkotása?), negyedeiben a Jóma (jó + magas) ligatúrával



10. ábra. Veleméri rajzos sindük felülnézeti világmodellel, mindkettő belsejében az Éden egy forrásból kiinduló négy szent folyóját ábrázoló Bél, a jobb oldalin ezen túl a Föld hieroglifa is szerepel




11. ábra. Időrendben a sor elejére kívánkozna a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor, amely a jeleivel együtt egy térbeli világmodellt alkot, a világ legkorábbi, hiteles ásatáson előkerült, jól elolvasható írásemléke, eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban, hiteles múzeumi másolata - előzetes egyeztetés alapján - a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg




12/a. ábra. A szentgyörgyvölgyi református templom festett mennyezetének napábrázolása emlékeztet legjobban arra, amit a mai mandalafestők ilyen címen készítenek, ám ennek a szentgyörgyvölgyi rajznak a közepén még felismerhető a körbe zárt pont, vagy két koncentrikus kör alakú lyuk/Lyukó hieroglifa, amely a sugarakkal együtt a hettita (újabban luviai) hieroglif írás Nap szójelével is egyeztethető



12/b. ábra. Hettita Nap szójel (balra) és a székely írás "ly" (lyuk/Lyukó) jele (jobbra)



Megjegyzések

(1) Buddha neve nem véletlenül, hanem a hunoknak köszönhetően szerepel a magyar főváros nevében.  A név kiejtése helyesen Buda, a "h" betoldása a névbe csupán az angol közvetítés téves "eredménye". 

Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen a Buddha, egy ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja, vallásalapító. A mai Nepál területén született. A korai szövegek alapján Gautama Sziddhártha a sákja klánból származik, egy olyan nemzetségből, amely a Kr. e. V. századi Észak-India földrajzi és kulturális értelemben vett - idegen hatásoknak jobban kitett - perifériáján helyezkedett el. Az apja egy választott törzsfőnök, vagy egy tartomány ura lehetett.

Amennyiben a sákja népnév azonos a szakával, a szkíták egyik nevével, akkor Budha szkíta származású lehet és a sztyeppi hagyományt képviselhette. A magyar krónikák és a Horváth Csaba Barnabás által közzétett legújabb genetikai felismerések szerint a szkíták a magyarok ősei (a hunokat gyakran nevezték szkítáknak az ókorban is, ráadásul a hunok és a szkíták pontos elhatárolása ma sem lehetséges). Ez megmagyarázná Buda, a magyar főváros, hunoktól származó nevét, egyúttal a magyar világmodell-hagyománynak az indiai mandalákkal, valamint az amerikai indiánok világmodelljeivel való  kapcsolatát is (2). 

Az ifjú herceg nem találta a boldogságot és élete értelmét az érzéki gyönyörökben és a fényűző semmittevésben. Huszonkilenc évesen családját, feleségét és csecsemő fiát elhagyva az igazság és a végzet előli megszabadulás keresésének szentelte életét. Öt híve által követve elindult a keresés útján. Együtt végeztek meditációs és önsanyargató aszkéta gyakorlatokat. Több évi aszkézis után rájött, hogy testének kínzásával csak elhomályosítja az elméjét, de nem jut közelebb az igazi bölcsességhez, ezért felhagyott az önsanyargatással. Végül az emberi létezés nagy kérdéseivel viaskodva a Bódhifa alatt meditálva rátalált a megoldásra, és buddhává, vagyis „megvilágosodottá” vált. Megértette, hogy sem a gyönyörök hajszolása, sem az aszkézis nem vezet eredményre, hanem egy középutat kell követni. Ráébredt a halál és az újjászületés lényegére. Rájött, hogy a végzetes ciklust csak a középúttal lehet megtörni, így érheti el a hívő a Nirvána állapotát. Ekkor harmincöt éves volt. Életének hátralévő idejében Észak-Indiát bejárva terjesztette életfilozófiáját, és haláláig ezrek váltak a követőivé.  

Az irodalomban elterjedt feltételezések szerint Buddha követői terjesztették el a mandalákat Ázsia nagy területein. Egyes magyarázatok a mandalákat az imádságokkal összefüggésben emlegetik. Indiában imádságot rögzítő, elolvasható mandalákat is ismernek.

A sztyeppi világmodellek azonban jóval korábbiak a buddhizmusnál. A felülnézeti világmodell ismert volt Eurázsiában, sőt Amerikában, jóval Buddha születése előtt is. 

A hun és avar leleteken, vagy a magyar népi hagyományban igen sok példáját találjuk a felülnézeti világmodellnek. Ezek jelei azonosíthatók a székely írás betűivel (pontosabban azok előzményével, a magyar hieroglif írás szójeleivel) és ezekből ismételten egy-egy imádságot lehet kiolvasni. Ezért nincs okunk abban kételkedni, hogy a buddhista mandala végső forrása a sztyeppi népek világmodellje.

Ezek az összefüggések teszik hallatlanul érdekessé az őrségi világmodelleket azok számára, akiknek fontos a kultúra és az írás eredete, valamint a magyar szellemi értékek feltárása és megőrzése. Azt "persze" kénytelenek vagyunk megérteni, hogy ez elsősorban a magyar értelmiség számára lehet követendő szempont, a nem egészen magyar és nem egészen értelmes ember másként is gondolhatja.

(2) Egy genetikai felismerés szerint Kr. e. 5000 táján a hunok őseinek egy része átment Amerikába indiánnak, amiből következően a hunok elterjeszthették a sztyeppi jelkincset Amerikában is (13. ábra).




13. ábra. Az amerikai indiánok és a magyar jelkészlet közös elemi jelei (a közös ligatúrák egy másik táblázatot töltenek meg)


Irodalom

Horváth Csaba Barnabás: Finnugor és szkíta eredet - egy és ugyanaz? International Relations Quarterly, ISSN 2062-1973, Vol. 10. No. 3-4. (2019) 9 p. 

Varga Géza: A magyarság jelképei

Varga Géza: Szkíta tartalom

Varga Géza: Hun és avar tartalom

Varga Géza: Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?

Varga Géza: Zalabaksai hímes tojás világmodellel

Varga Géza: Veleméri rajzos sindük

Varga Géza: Egy örségi szállás hieroglifakereső templomtúrája

Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? 

Varga Géza: Őrségi látnivalók

Varga Géza: Tóth István "A nagy ősanya sarjai" c. kötete a magyar-indián nyelvrokonságról



Varga Géza tárlatvezetése a veleméri Sindümúzeumban 2. rész (video)


Varga Géza: Őrségi tartalom

Varga Géza: A zamárdi avar temető rézüstjének fenékbélyege












Amennyiben a kedves olvasó éppen búnak adná a fejét, mert úgy véli, hogy a fenti témákban folytatandó rovológiai beszélgetést össze kellene kapcsolni egy őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással, de nincs hol - akkor ezen segíthetünk! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek aligha választhatnak jobban, mint a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházat, e jellegzetes őrségi szálláshelyeket, mert rovológus által üzemeltetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van.



A porta bejáratánál lévő Boronaház ad helyet a Sindümúzeumnak, a magyar írástörténet egyetlen múzeumának, ahol meggyőződhet a magyar hieroglif írás 50 000 éves múltjáról




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése