1/a. ábra. A Childerich-kincs Föld hieroglifán (világmodellen) álló kettős keresztje (középen), a lelet hieroglifái (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely rovásjelek (jobbra), a lelet olvasata: Jó Egy földje (mai magyarsággal: Jóságos Egy isten földje)
I. Childerich (437 – 481. december 26.), a száli frankok királya, aki apját, a néha mítikus alaknak tekintett Merovechet követte a trónon 457-ben. A merovingok a hunok szövetségesei voltak, akiket Attila egyik fia vezethetett. Childeriket Aladárral is azonosították már, de ezt alátámasztó bizonyíték nincs. Csupán az kétségtelen, hogy a meroving ékszereken a hun állameszme nyilvánvaló hatása mutatkozik meg s ez jelenik meg a most tárgyalt kettős-keresztes leleten is.
Childerich Tournai városának környékén telepítette le a népét, a rómaiaktól a velük kötött szövetség fejében átengedett területen. A Nyugatrómai Birodalom felbomlása után ez a szövetség már nem kötötte a frankokat. Az 1653-ban, a Tournai Saint Brice templom mellett megtalált sírjának leletei a meroving-frank kultúra legjelentősebb emlékei közé tartoznak. A kincsek nagy részét 1831-ben ellopták, az elveszett tárgyakról csak rajzok maradtak fent. A kincs szoros egyezéseket mutat az első apahidai (gepidának mondott) leletekkel, mert a lényegét tekintve mindkét kincslelet hun tárgyakból áll, a hun ősvallás ideológiáját tükrözi és a hunok magyar nyelvét rögzíti a magyar hieroglif írás jeleivel.
1/b. ábra. A Childerich-kincs Föld hieroglifán (világmodellen) álló kettős keresztje (fotógrafika)
1/c. Harappa-tál világmodellből kinövő égig érő fával, a tálon lévő hieroglifákkal és azok székely megfelelőivel (balra), valamint a Föld jelből kinövő égig érő fa (jobbra)
1/d. ábra. Hortobágyi szarutárgy díszítésének részlete Makoldi Sándor nyomán, világmodellből kinövő égig érő fa rajza (a középső tulipán olvasata: magasságos Ten úr köve)
A Childerich sírjában talált kettős keresztes jelvény (1/b. ábra) egy ismert ábrázolási konvenció kiemelkedő szépségű megvalósítása. Az ábrázolási konvenció gyökere és párhuzamai keletre mutatnak, ami egy nagyívű etnokultúrális történet felvázolását engedi meg. E szerint - ha a kisszámú, ám speciális jelképnek hinni lehet - az ábrázolási konvenció az Édentől keletre születhetett meg, majd onnan a szkíta és hun évezredekben a Kárpát-medencébe és Merovech sírjába került. A jelkép azt hirdethette, hogy aki az égig érő fával azonos Istent tiszteli, az méltó e Föld - Isten nevében történő - birtoklására.
2. ábra. A Childerich-kincs néhány darabja, jellegzetes, indiai almadingránát-berakásos rekesztechnikára alapozott ékszertípus, amelyet a hunok terjesztettek el Európában
Nem csupán Childerich jelvényei idézik fel a hun ékszereket, hanem a most tárgyalt jelvény jelhasználata is hun/avar kötődésű. Jellegzetes példa erre a kacskaringó alakú jó hieroglifa keretezésként történő felhasználása is. Ez előfordul egy meroving ezüstgyűrűn és a mistelbachi avar bogláron is.
3. ábra. Jó hieroglifa egy indiai hun éremről (Gupta, V. szd., balra), a Childerich-kincs ékszerének keretéből (középen) és a mistelbachi avar boglár keretéből (jobbra)
A hunok ismerték és - a fennmaradt ábrázolások alapján - az isteni eredetű királyi méltóság jelvényének tekintették, így is használták a kettős keresztet (4. ábra). A hun eredetű bolgár és magyar dinasztia is használta a kettős keresztet a királyság jelképeként.
4/a. ábra. Az égig érő fát jelképező kubánvidéki hun kettős kereszt egy diadém dísze, azaz méltóságjeleölő volt (balra) Childerich kettős keresztje is a meroving királyi dinasztia égi eredetét hirdette
4/b. ábra. Pliszkai bolgár kőrajz részlete Fehér nyomán, a méltóságjelölők szokásos helyén lévő kettőskereszt a királyság jelvénye
4/c. ábra. A sumer nun "herceg" szójel (Labat 54, balra) és a kínai wang "uralkodó" szójel (Karlgren 1957, jobbra) alapján a kettős kereszt jelkép általánosan elterjedt és ismert volt azon a területen, ahol a hunok és őseik nomadizáltak
6. ábra. A Föld hieroglifa közepén Dana isten hieroglifáját találjuk, feltehetően nem kell kiolvasni, az olvasatot nem befolyásolja
Irodalom
A mistelbachi avar boglár jelei
A jelhasználat megerősíti a Szent Márton hun királyfi voltáról írt középkori híradást
Meroving tulajdonba került hun cikáda fibula magyar mondattal
Lyukó isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron
A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak
A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan.
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást!
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése