Három írásemléket is ismerünk már, amelyek egy általánosan (a Balkántól a sztyeppéig) elterjedtnek tűnő ősvallási ceremónia szövegkönyvének tekinthetők. Közülük e cikkben a legújabban felfedezett szövegkönyv-vázlatot, a rakamazi korong jelmontázsát mutatom be (1. ábra). Egy másik ősvallási szövegkönyvvel, Nenad korongjával, korábban már foglalkoztam (4. ábra). Ezen írásemlékek közös jellemzője egyrészt az, hogy a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) jeleivel íródtak, másrészt, hogy szimmetrikus elrendezésűek. A szertartás elején a szár "úr" szavak ismétlésével idézik meg, a végén pedig hasonlóképpen búcsúztatják az Istent. A jelsorok belsejében lévő hieroglifák a Nap felragyogásáról, az Isten megjelenéséről tájékoztatnak. A rakamazi "szövegkönyv" és Nenad korongja azért ilyen szimmetrikus, mert maga a szertartás is az.
1. ábra. A rakamazi "szövegkönyv" jelmontázsa (balra) az ős hieroglifát idézi (jobbra), a jelek képi tartalmának lényege az a pillanat, amikor a Nap felragyog a Tejút hasadékában (azonban a napistent ez esetekben nem a Nap képszerű ábrázolása, hanem a szár "úr" jel képszerű és lineáris változata jelképezi)
3. ábra. Czibor Imre másik edényén az égig érő fa hasadékában egy elolvasható faábrázolás, a székely írás tprus (tapar us "szabír ős") mondatjele jelképezi a napistent, ami lehetőséget ad a rakamazi "szövegkönyv" faábrázolásának a napistennel való azonosítására
4. ábra. Nenad korongja a tetején és az alján is a szár "úr" hieroglifából alkotott sort tartalmaz, a belsejében pedig megtalálható a székely írás "r" betűjével rokon Rá/ragyogó hieroglifa
A magyar hieroglifák nagy területen való felbukkanása annak köszönhető, hogy eredetileg a kőkori eredetű ősvallás jelképeiként szolgáltak, amely a Közel keleten alakult ki kb. 50 000 évvel ezelőtt s az onnan kiinduló népesedési folyamatoknak köszönhetően terjedtek el még a kőkorban a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Az ősvallás a lényegét tekintve egységes volt mindenütt és ez mutatkozik meg a jelhasználatában is. Páratlan lehetőséget nyújt ez a magyar írástörténész számára, hiszen a magyar hieroglif írás segítségével - a régészek, történészek és nyelvészek helyett - megérthetjük, esetenként valamilyen fokon el is olvashatjuk (hangzósíthatjuk) az időben és földrajzilag is távoli kultúrák hátrahagyott írásemlékeit.
A "szakmabeliek" azért nem képesek e díszítésnek kikiáltott jelek elolvasására (a vélemény nyilvánvaló ostobaság, hiszen egy díszes jel is lehet elolvasható), mert az egyetemeinken a magyar őskultúra oktatása helyett ellenségképzés folyik és az iskolákból kikerült "szakemberek" a magyar írástan alapfogalmaival sincsenek tisztában. A helyzetre jellemző példa, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelték a letétbe helyezett, általuk a letéti szerződésben hun leletnek minősített írásemléket, majd a rongált felület alapján letagadták róla az átvételi elismervényben még említett rovásjeleket.
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást!
Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A "szakmabeliek" azért nem képesek e díszítésnek kikiáltott jelek elolvasására (a vélemény nyilvánvaló ostobaság, hiszen egy díszes jel is lehet elolvasható), mert az egyetemeinken a magyar őskultúra oktatása helyett ellenségképzés folyik és az iskolákból kikerült "szakemberek" a magyar írástan alapfogalmaival sincsenek tisztában. A helyzetre jellemző példa, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelték a letétbe helyezett, általuk a letéti szerződésben hun leletnek minősített írásemléket, majd a rongált felület alapján letagadták róla az átvételi elismervényben még említett rovásjeleket.
5. ábra. A rakamazi "szövegkönyv" a turul nyakán található, egy több jelből álló mondat közepén
6. ábra. A hun eredetű lomovátovói kultúra ős Ten "Isten" olvasatú írásemlékén szintén a nyakon jelenik meg az ős hieroglifa, ami a jelhasználatot a hun hagyomány részének mutatja és lehetőséget ad a rakamazi "szövegkönyv" ős szójelként való elolvasására is
Nenad korongján és a rakamazi "szövegkönyv" esetében is a szár "úr" szójelek ismétlődnek az első és az utolsó sorban. Ezek rögzítik a szertartás elejének és végének szövegét, amikor e szó monoton ismétlésével felidézik, majd elbúcsúztatják az Istent. A szertartás középső részében megjelenik, felragyog Rá napisten. Ezt a magasztos pillanatot Nenad korongja a Rá/ragyogó hieroglifa segítségével, a rakamazi korong "szövegkönyve" pedig az "us" (ős) hieroglifával adja elő, amelyről a 2. és 3. ábra alapján is tudjuk, hogy a Tejút hasadékában kelő napistent idézi. Jó lenne alaposabban ismerni a szibériai sámánszertartások menetrendjét és szóhasználatát, mert ezek - szerencsés esetben - megerősíthetik e következtetéseinket és olvasatainkat.
7. ábra. A rakamazi "szövegkönyv" szár "úr" jele (balra) és a székely írás "sz" (szár) jele (jobbra)
8. ábra. Hettita világoszlop Huszka József nyomán, a mellette lévő kecskefejek (tar hieroglifák) alapján a világoszlop neve Tar volt, ami genetikusan összefügg a szár szavunkkal, a világoszlop szibériai turu nevével, valamint a Tórem istennévvel és a magyar Teremtő szó tövével is
A rakamazi "szövegkönyv" alján és tetején lévő szár jeleket nem hangzó jeleknek gondoljuk (1. ábra). Ez azt jelenti, hogy a turul fejénél lévő kiolvasható mondatban a "szövegkönyv" csupán ős szóként olvasandó ki. A "szövegkönyv" alján és tetején lévő szár "úr" jelek csupán azt jelzik, hogy arról az Istenről van szó, akit a karácsonykor tartott szertartásokon meg szoktak idézni, de feltehetően nem szükséges kiejteni őket. A jelképek szokása ez, mert a központi gondolaton túl rendszerint további asszociációkra is lehetőséget adnak.
Irodalom
Irodalom
Varga Géza: Oroszországi fémkereszt a hieroglifikus "Ragyogó atyaúristen" mondattal
A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak
A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával.
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást!
Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése