Nenad Bacilovic küldött egy képet egy jelekkel teleírt bronzkorongról, azt kérve, hogy olvassam el a szövegét. Nem írt mellé bővebb tájékoztatást, ezért a lelőhelyet (Nenad azt írta: a Duna déli, szerbiai partján) és a lelet korát is csak találgatni tudom, amint arról sem lehet fogalmam, hol őrzik, kinek a tulajdonában van s hogy mennyire hiteles. Mégis, meg kell próbálkoznunk a leírásával, hogy legalább ez megmaradjon és közkinccsé váljon. (Emlékezetes, hogy a British Museum egyszer visszautasította egy megvásárlásra felajánlott hettita pecsét megvételét, mert az egyedi stílusa miatt hamisítványnak gondolták, azonban a biztonság okáért készítettek róla egy gipszmásolatot - ami aztán jelentősen segítette a hettita hieroglif írás megfejtését.)
1. ábra. A Nenad által a korongról küldött kép
A tulajdonos
Mindig számítani lehet arra, hogy a magántulajdonban maradó írásemlékek elkallódnak, vagy késve kerülnek a Tudomány szeme elé. Némelyikük sohasem, esetleg csak idővel jut el a múzeumba, ahol elvileg a helye lenne és a tudományos értékelésére számítani lehetne. Előfordulhatna ez az elkallódás Nenad korongjával is, ám a magánkézben maradásnak haszna is lehet.
Például a házi tárolásnak köszönhetően a lelet elkerülheti a muzeológusok által elkövetett leletpusztítást, mint aminek a budapesti hun jelvény esetében is a tanúi voltunk. Az ideákhoz ragaszkodó lelkünknek persze jobban tetszene, ha nem magánkézben lennének ezek az írásemlékek, hanem a múzeumok becsületes szakemberei gondoznák a sorsukat. Azonban ez a mi világunk nem kívánságműsor. Bármilyen elképesztő is, vannak olyan múzeumok, amelyek munkatársai vállalják, hogy közülük senkit sem érdekel a rovásírás. Sándor Klára meg is írta: azt sem lehet tudni, miért kell ezzel az írással foglalkozni (ő ugyan a székely írásról beszélt, de annak eredetét aligha tisztázhatjuk a jelen cikkben tárgyalt írásemlék kapcsolatrendszerének megértése nélkül). Szép hazánkban a közpénzen tartott szakemberek - tisztelet a kivételnek! - politikai alapozású téves prekoncepcióik védelmében szabadon átlépnek a becsület, a szakszerűség és a törvények kívánalmain. Sőt, a hatalom és a gazságszolgáltatás támogatásában bízva az arcunkba is gúnyolódhatnak, amikor a múzeumi letétbe adott tárgyaink fizikai pusztítását és a rajtuk lévő rovásjelek letagadását kifogásoljuk.
Azaz, ha Nenad korongja magántulajdonban és külföldön van, akkor ezt aligha róhatjuk fel. Így talán kisebb az esélye annak, hogy a magyar vonatkozású jeleket hordozó felületét le fogják reszelni a magyarországi muzeológusok.
Például a házi tárolásnak köszönhetően a lelet elkerülheti a muzeológusok által elkövetett leletpusztítást, mint aminek a budapesti hun jelvény esetében is a tanúi voltunk. Az ideákhoz ragaszkodó lelkünknek persze jobban tetszene, ha nem magánkézben lennének ezek az írásemlékek, hanem a múzeumok becsületes szakemberei gondoznák a sorsukat. Azonban ez a mi világunk nem kívánságműsor. Bármilyen elképesztő is, vannak olyan múzeumok, amelyek munkatársai vállalják, hogy közülük senkit sem érdekel a rovásírás. Sándor Klára meg is írta: azt sem lehet tudni, miért kell ezzel az írással foglalkozni (ő ugyan a székely írásról beszélt, de annak eredetét aligha tisztázhatjuk a jelen cikkben tárgyalt írásemlék kapcsolatrendszerének megértése nélkül). Szép hazánkban a közpénzen tartott szakemberek - tisztelet a kivételnek! - politikai alapozású téves prekoncepcióik védelmében szabadon átlépnek a becsület, a szakszerűség és a törvények kívánalmain. Sőt, a hatalom és a gazságszolgáltatás támogatásában bízva az arcunkba is gúnyolódhatnak, amikor a múzeumi letétbe adott tárgyaink fizikai pusztítását és a rajtuk lévő rovásjelek letagadását kifogásoljuk.
Azaz, ha Nenad korongja magántulajdonban és külföldön van, akkor ezt aligha róhatjuk fel. Így talán kisebb az esélye annak, hogy a magyar vonatkozású jeleket hordozó felületét le fogják reszelni a magyarországi muzeológusok.
A korong kora
Arról sem kaptam semmiféle adatot, hogy a korong milyen korú, azonban néhány körülmény alapján a Tordos-Vincsa írás emlékei közül valónak gondolom.
- Nenad szerb. Ez azért szempont, mert a Tordos-Vincsa kultúra lelőhelyei közül sok található Szerbia területén. Ebből következően a magánkézben lévő régi írásemlékek, valamint a műtárgy-hamisítások egy része is kötődhet a Tordos-Vincsa kultúrához.
- A lelet jeleinek többségét sikerült azonosítani s majdnem mindegyikük a magyar hieroglif írás jelei közé tartozik. A Tordos-Vincsa kultúra jeleinek is jó része azonos a székely írás, vagy a magyar hieroglif írás jeleivel (3. ábra).
2. ábra. Példa a szójel betűként való alkalmazására: az énlakai unitárius templom rovásírásos mennyezetkazettájában a kettős kereszt alakú jel hivatalosan a "gy" hang jele, azt mégis az Egy szójeleként kell kiolvasni a betűző írásmutatványban és a kazetta sarkaiban található, szójelekből alkotott mondatjelben is - mert a kettős kereszt eredetileg az Egy szójele volt
- A korong készítői láthatóan törekedtek a szimmetria alkalmazására. Azért tették ezt, mert a szimmetria léte a teremtett világ rendezettségére, a felsőbb hatalmak jelenlétére emlékeztethette a korabeli szemlélőket. A nyilvánvaló korlátozottsága ellenére is ez egy meglepően széles körben elterjedt jelhasználati módszer volt, amelynek különböző példáit mutattuk be a Magyar hieroglif írás c. kötetben Egyiptomtól a hettitákig és a karcagi csatkarikáig.
- Természetesen e lelet korszakba sorolása a régészek dolga, ezért ezt a meghatározást csak egy kívülálló óvatos becslésének kell tekinteni.
3. ábra. A Tordos-Vincsa (TV) jelek és a magyar hieroglif írás (m) jeleinek egyezései
4. ábra. Az 5500 éves jászvásári táblákon is sorokba rendezett, a magyar hieroglifákkal jórészt azonosítható jeleket láthatunk
Az írásemlék szerkezete
A korong írásának van néhány szembetűnő jellegzetessége.
- Szakít a világmodellek jelhasználatával és a jelei sorokba vannak rendezve.
- Az egymás alatti sorok szimmetrikusak, vagy ahhoz közelítenek (a középső, hullámvonalat tartalmazó sor a szimmetriatengely). A fölötte lévő három sor alul mintha megismétlődne.
- Szakít a világmodellek jelhasználatával és a jelei sorokba vannak rendezve.
- Az egymás alatti sorok szimmetrikusak, vagy ahhoz közelítenek (a középső, hullámvonalat tartalmazó sor a szimmetriatengely). A fölötte lévő három sor alul mintha megismétlődne.
- A sorokon belül is található szimmetrikus szövegrészlet.
- Az első sorban csupa szár "úr" hieroglifa található, miképpen a hetedikben is.
- A második sor jelei a hatodik sorban megismétlődnek, de fordított sorrendben
E kifinomult sorrendi megoldások arra utalnak, hogy a korszakban olyan mondókákat használtak a vallási szertartások során, amelyekben a szavak tükörképszerűen ismétlődtek. Az írásemlék és a szövegrészletek szimmetrikussága a ceremónia ünnepélyességét szolgálta és az ősvallási mondanivaló erejét fokozta, amint a zenei kíséret és az énekelt dallam is - ez utóbbiak alkalmazását azonban csak feltételezhetjük.
A korong sorai
5/a. ábra. A korong első sora csupa azonos jelből áll, a magyar hieroglif írás szár "úr" jele ismétlődik az elejétől a végéig
5/b. ábra. Balról jobbra: a sumer as "Egy, isten" (Labat/1), a hettita (luviai) ra szótagjel (feltehetően az egyiptomi Rá napisten nevével rokon) és a székely írás "sz" (szár "úr") jele - azaz a jel mindegyik írásban az istenség jele
A székely írás "sz" betűje a magyar hieroglif írás szár "úr" jeléből rövidült le az akrofónia során (5/b. ábra). A jel az égig érő fa szárát ábrázolja. A hangalakja a hettitáknál még tar volt s ebből egy szó elején bekövetkezett t-sz-h-elhalkulás hangváltozással keletkezett az úr szavunk. Mivel az égig érő fa azonos az Istennel, ezért az Úr ma is az Ő állandó jelzője.
Az első sor az istenség felidézésének monoton kiáltásait, énekének szövegét rögzítheti, amely egy ősvallási szertartás kezdetén hangozhatott el. A pap (sámán, táltos) saját magát és a közönségét is ütemes énekkel, az isten szólongatásával hozta megfelelő hangulatba. Ezt rögzítheti ez a látszólag értelmetlen (valójában fonetikus), függőleges jelekből álló "díszítés".
6/a. ábra. A korong második sora már mozgalmasabb az előzőnél és az értelmezése is többesélyes
Elvileg feltételezhető lenne, hogy a második sorba végig csupa díszítő vonalkákat, esetleg a Rá/ragyogó szójel változatait írták, a véletlentől függően döntve, vagy függőlegesen. Ennek azonban ellentmond, hogy a sor jelei az itt látható helyzetekben, ám fordított sorrendben megismétlődnek a hatodik sorban. Ez arra utal, hogy a korong készítője nem véletlenszerűen, hanem tervszerűen, előre megkomponáltan helyezte el a függőleges és a ferde egyeneseket ezekben a sorokban. Amiből az is következhet, hogy az egyes jelcsoportok összetartoznak és önálló jelentést hordoznak (6/b. ábra). Ezért azt kell valószínűnek gondolnunk, hogy a sor elején egy függőleges szár "úr", a végén két ferde Rá/ragyogó jel szerepel, a közepén pedig két ég szójel van. Ez utóbbi esetben a Felragyog az ég, az égen ragyog Rá mondat (vagy hasonló) olvasható a második sorban.
6/b. ábra. Lehetséges, hogy a második sorban ezek a négyes jelcsoportok összetartoznak, amely esetben emlékeztetnek a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor ég jelére
6/c. A szentgyörgyvölgyi tehénszobor ég jele
7/a. ábra. A korong harmadik sorában a balról első jel a "város" jele, amit egy szimmetrikus "Rá király magas kövének királyi ragyogása" szöveg követ, együttesen ezt rögzítheti: "Városunkban (van) Rá király magas kövének ragyogása"
7/b. ábra. A hettita (luviai) írás "város" szójele (balra), hettita Rá szótagjel (2.), hettita "király" hieroglifa (3.), valamint szarmata "város" jel egy filippovkai aranyszarvasról (jobbra)
7/c. ábra. Hun tükrök hátoldala a napkorong közepén lévő Rá/ragyogó szójellel
7/d. Az égbe vezető utat jelképező magas kő nevű lépcsős toronytemplom bal oldala: a magas szójel jelentkezése és rokonsága a különböző írásokban (balról jobbra): a sumer "út" szójel, a magyar hieroglif írás magas jele a karcagi csatkarikáról, a székely írás "m" (magas) jele, Nenad korongjának "magas" jele és a kínai írás "kaptató, magasba vezető út" jele Karlgren nyomán
7/e. ábra. Magyar hímes tojás az égig érő fa (az égbe vezető út) egyfajta jelképével, tetején a lépcsős toronytemplom magas ősi kő olvasatú, jelekből összerakott ábrázolásával
A néha függőleges, többnyire azonban ferde Rá hieroglifa hangalakja az egyiptomi Rá napisten neve, a magyar ragyogó, szikra, reggel "Ré kel" szavak megfelelő eleme és a hettita ra szótagjel alapján bizonyosnak tűnik. Tisztázott a jelforma leegyszerűsödésének a folyamata is. A körbe zárt pont volt a legkorábbi jelforma (7/d. ábra) s ebből több lépcsőben alakult ki egy szögletesebb, összetett és egy egyszerűbb (csak egy vonalból álló) jelforma. Érdekes és a jelkészletek rokonságáról sokat mondó, hogy a hettita (luviai) hieroglif írásban is két jele van az "r"-nek, miként a székely írásban is. Mindebből a most tárgyalt korong elemzésekor az a fontos, hogy a ferde vonal Rá napisten egy szótagos nevét rögzíti, ennek a szónak azonban a magyar szókapcsolatok alapján lehetett "ragyogó" jelentése is. Amikor a megfejtésben a Rá/ragyogó szavakat használjuk, akkor az előbbi a feltehető kiejtése, az utóbbi pedig az egyik jelentése lehet a szónak.
7/d. ábra. A regölyi hun ezüstcsaton többek között megtaláljuk a "magas", "király", "kő" és a Rá/ragyogó hieroglifákat is, a jobb oldali oszlopban a jelek magyar (székely, avar) megfelelői
A regölyi hun csaton a magas és a kő hieroglifák az eredeti, a lépcsős toronytemplomot idéző sorrendben láthatók. Ez később a rovástechnológia bevezetése miatti sorvezetés-változás következtében cserélődött fel. A magas kő az égbe vezető útként szolgáló lépcsős toronytemplom neve volt, ennek eredeti jelsorrendű ábrázolása a regölyi hun ezüstcsat is.
7/d. ábra. Ismeretlen (dunántúli?) lelőhelyről származó avar(?) lelet a "magas" és a "kő" hieroglifákkal (balra), valamint Tumi isten idolja Peruból, törzsén a "magas" és a "kő" jelekkel
8. ábra. A korong negyedik sora egy hullámvonal, ami "tengert", "óceánt", esetleg "folyót" jelenthet, a székely írás Ak "patak, Heraklész, Ókeánosz" jelének rokona, a szertartás menetének logikája megenged egy olyan értelmezést, miszerint eggyé váltunk a folyóval, megjelent körünkben az égi folyóval azonos isten
9/a. ábra. Az ötödik a korong legváltozatosabb sora, a két szélső jel értelmét még kutatni kell, közöttük a "Rá király magas köve ragyog" mondat olvasható
10. ábra. A hatodik sorban mintha a második sor jelei ismétlődnének meg fordított sorrendben, az olvasata: "ragyogónál ragyogóbb (volt) az ég, az ég ragyogott"
11. ábra. A hetedik sorban ugyanúgy végig szár "úr" jeleket látunk, mint az elsőben
Egy szertartás szövegkönyve
A korongot egyelőre nem lehet úgy elolvasni, ahogyan azt a latin alapú modern írásunk esetében megszoktuk, de jeleinek értelmét, sőt esetenként a hangalakját is meg tudtuk közelíteni. Ehhez a rokon írások jeleinek jelentését és a jelek képi tartalmát hívtuk segítségül. Mivel Ádámról és Éváról minden írás rokona minden írásnak, tulajdonképpen minden ősi írás jeleit, íráshasználati szokásait felhasználhatjuk, a sumerektől az indiánok népi jelkészletéig. E régi írások között - kivételes szerencsénkre - a kőkori eredetű magyar hieroglif írás képezi az összekötő kapcsot, ami elvi lehetőséget ad a korong és a hasonló írásemlékek megértésére, vagy akár elolvasására is. A pontos elolvasás (a korabeli hangzás rekonstrukciója) azonban egyelőre inkább csak egy remény, ami talán sohasem fog teljesülni. A múlt jó része végleg elveszett, ráadásul a korabeli szójelek eleve nem rögzítették pontosan a szó hangalakját. A tudásunk azonban gyarapodhat. Ehhez a lehető legtöbb hasonló írásemlék elolvasásának megkísérlése szükséges, mert ezek alkalmat nyújtanak a régi írásokkal kapcsolatos tapasztalat gyűjtésére.
A fentiek alapján azt sejtjük erről az írásemlékről, hogy egy ősvallási szertartás szövegkönyve lehet. A szertartás az isten megidézésével, szólongatásával kezdődik (1. sor). A második sorban "felragyog az ég" - azaz megjelenik az Isten. A középső sorok rögzítik az ima és a szertartás során elhangzottakat. A 6. sorban lezárják a szertartást, az Isten távozik: "Ragyogott az ég". A 7. sorban az elsőhöz hasonlóan hangozhatott az istenségtől való elbúcsúzás is. A szertartásnak ez a lefolyása, szakaszolása megmagyarázza az egymást követő sorok szimmetrikus változásait: maga a szertartás volt ilyen tagolású.
Irodalom
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra
Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!
Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu
Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!
Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése