Varga Géza írástörténész: Gáll Erwin és Florin Marginean pécskai avar írásemlékeinek olvasata

Gáll Erwin és Florin Marginean tollából jelent meg az At the Periphery of the Avar Core Region 2 (magyarul: Az avar magvidék perifériáján 2, alcím: Interdiszciplináris elemzések, Avar kori temetkezési helyek Pécska közelében) c. dolgozat, amely néhány elolvasható avar írásemléket ad közre. A munkát ezen avar írásemlékek olvasatával és néhány párhuzammal egészítem ki (1 - 5. ábra).

1/a. ábra. Pécskai avar fülbevaló az ország hieroglifa előfordulásaival, az ábra jobb szélén az Árpád-ház hármas halma a Képes Krónikából

1/b. ábra. A hármas halom előfordul a szárazdi avar szíjvégen is, a hieroglifikus Ak országa (mai magyarsággal: égi patak országa, vagy Heraklész országa) mondatban

Az 1/b. ábrán lévő avar szíjvég az eget tartó folyó (az Istennel azonosított Tejút) képét idézi. Az égbolt íve a hasonló hieroglifikus szövegekben esetenként a nagy hieroglifával azonosítható. Ha ezt a megfigyelést ebben az esetben is érvényesítjük, akkor a szárazdi avar mondat olvasata: Nagyságos Ak országa. Az Ak "patak, Heraklész" hieroglifa szereplése miatt e szárazdi avar szíjvég az alábbi ábrán lévő pécskai szíjvég díszítésének is párhuzama.

2. ábra. Pécskai avar szíjvég egyik oldala a Nagy Ak Él (mai magyarsággal: Nagy patak Él, Nagyságos Ak "Heraklész" Él, Nagyságos Aktól van az élet) mondattal (fotógrafika)

3/a. ábra. Pécskai avar szíjvég másik oldala a Nagy ügy Él (mai magyarsággal: Nagy folyó Él) mondattal (fotógrafika)

3/b. ábra. Halaf pecsétnyomó az égbolt (a nagy hieroglifa) jeléből aláhulló víz (folyók, vagy eső) képszerű ábrázolásával (fent) és a székely írás "l" (Él, élet) rovásjele (alatta)

3/c. ábra. Az Indus-völgyi turulábrázolás farktollai az Él, élő hieroglifával azonosak, a fölötte lévő ragyogó, meg a mellette lévő magas és kő, valamint a turul "vállainál" lévő Ak "patak, Heraklész" és ügy "folyó" hieroglifák kétségtelenné teszik, hogy itt a Tejúttal azonos Istentől (a turultól) eredő, életet adó eső, vagy folyók megjelenítéséről van szó

A 2., 3/a - 3/c. ábrán lévő és a hasonló hieroglifikus ábrázolások részletgazdagsága korántsem véletlen és nem valamiféle barokkos túlburjánzása a tárgyat készítő mester öncélú díszítő hajlandóságának. E képekben szinte minden részlet valamilyen elolvasható és megérthető szójel. A pécskai nagyméretű Ak és ügy jelek alján egyaránt megjelenő 3-3 kis kacskaringó (jó "folyó" hieroglifa) is jelentést hordoz. Ha az Ak (patak, Heraklész) és az ügy (az Egy istennév változata) hieroglifa is az Istent, a Tejúttal azonos égi folyót jelképezi, akkor a tőle származó víz, a lábától kiinduló három folyó az Él, élet hieroglifája. Ennek ugyanis ez az évezredeken átható üzenete: az Istennek köszönhetjük az életet adó vizet, amely minden élő számára a megmaradás és az előre jutás lehetőségét jelenti.

A bronzkori szabírhun előzményekre (a hun Xia-dinasztia hatására) is épülő kínai értékelés alátámasztja ezt a következtetést. A hagyományos kínai kultúrában és orvoslásban a víz az öt elem egyike, amely a legmélyebb energiát, a bölcsességet, a túlélést és az alkalmazkodást szimbolizálja. Nem csupán egy fizikai anyagnak tekintik, hanem egy alapvető áramlásnak, amely az élet forrása és a rejtett tartalékok hordozója. A kínai gondolkodás szerint minden elemhez konkrét természeti és spirituális jellemzők tartoznak. A bőség, a karrier és a vagyon áramlása. A lassan hömpölygő víz serkenti a pozitív életenergiát.

A 7-8 ezer éves szabír/hurri Halaf kultúra jelhasználata is támogatja a hasonló értékelést, egyúttal megmutatja e kínai világnézet lehetséges eredetét is. A Halaf korszakban és az ezt követő kultúrák jelei között is találunk olyan képjeleket, amelyekben az égbolt, a Tejút, vagy az Isten jeléből folyók, esetleg eső indul ki (3/b. ábra). Kétségtelen, hogy ez a korabeli ősvallás és világnézet tükröződése, amit a jelekben rögzült grafikai kép alapján ma is megérthetünk. Ezek az ábrázolások vezettek az árpádsávok és a véle egy gyökerű "l" (Él, élő) rovásbetű kialakulásához.

4/a. ábra. Pécskai avar szíjvég a szabír ős mondatjellel, az ábra jobb szélén a nikolsburgi székely ábécé tprus (tapar ős "szabír ős") mondatjele

A 4/a. és 4/b. ábrán lévő szabír ős mondatjel a Baján alatt az avarokkal együtt érkező, magyarul beszélő szabírokat azonosítja.

4/b. ábra. Zalavár Várszigeten (Zalaszabar közvetlen szomszédságában) előkerült avar szíjvég a Szabír ős mondatjellel

5/a. ábra. A hieroglifákból alkotott elolvasható képet rögzítő Pécskai avar veret (középen), az ábra jobb szélén a székely írás párhuzamos jelei, amelyek az olvasatot lehetővé teszik

Az 5/a. ábrán lévő pécskai vereten a pontok az esőt ábrázolják és ezáltal az Él, élő hieroglifát rögzítik. A felette lévő nagy hieroglifa ebben az archaikus alakjában az égbolt ívét ábrázolja. A legfelül lévő Lyukó jel a napisten jele, akinek az égbolt csúcsán, a Sarkcsillagnál van a palotája. Alatta a hármas halom alakú ország hieroglifán áll a világfát jelképező zsen "zsenge, zsendül, feltámad, újjászületik" hieroglifa. Mellettük két oldalon az Ak ügy "Ak folyó" jelpár jelzi, hogy ez a három levelű növény az Istennel azonos Tejút, azaz a világfa. A pécskai veret készítője valóságos tájképet alkotott a szójelekből.

5/b. ábra. A tiszabezdédi honfoglalás kori tarsolylemez köriratában több példányban megtalálható a zsenge hieroglifa, a pécskai szójel megfelelője, a tarsolylemez jeleinek olvasata: Dana ős nagy sar zsenge (mai magyarsággal: Dana ős nagyúr zsendül "feltámad, újjászületik")

Irodalom

Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest

Varga Géza (2017): A temporius-téveszme diadalútja

Varga Géza (2019): Hiteles turulábrázolások

Varga Géza (2020): A karosi szíjvégen olvasható hieroglifikus "Lyukó a szabírok őse" mondat