Beofsics Györgytől megkaptam egy magyar hieroglif írással írt mondatjelet hordozó kassai sírkő fényképét (amelyet itt is megköszönök), az alábbi levél kíséretében:
- Szervusz Géza! ... Kassán vagyok és a Szent Erzsébet dóm felujitásánal cirka 100 éve talált és kiállitott sírfedlapon ligaturát láttam. Nagyon izgalmas lehet hogy mit jelent, kérhetlek hogy elolvasd? ... Üdvözlettel, Beofsics Gyuri -
E kassai ligatúrák (mert több hasonló is van) régóta ismertek a tulajdonképpen nem is létező írástörténész szakma előtt. Én is láttam már némelyiket egy kassai kirándulásunkon. A kutatás lényegében nem tud mit kezdeni velük. Azt már többen is sejtették, hogy elolvashatóak a székely írás segítségével, ám betűzve kezdtek neki, ami nem vezethetett eredményre. Szójelekkel azonban könnyen elolvasható: Ragyogó Dana ten (mai magyarsággal: Ragyogó Dana isten) alakban. Ugyanaz a jelhasználat, mint amit az archaikus hímes tojásainkon is láthatunk (3. ábra).
3. ábra. Dobronaki hímes tojás az ismétlődő Szár, ragyogó Isten (mai magyarsággal: Urunk, a ragyogó Isten) mondattal (a központi nyolcágú csillag a sumér dingir "isten" szójel megfelelője, a magyar Dana hieroglifa eredetibb változata)
A 2021-ben közreadott MTA rováskorpuszban Vásáry István letagadja, hogy olyan képszerű szójeleink lennének, mint amilyenek a kínaiaknak is vannak. Ezért nem is várható, hogy a "tudományos konszenzus" hamarosan előbbre fog lépni e téren.
Az 1. ábrán látható mondatjel három elemi szójelből áll, amelyek képszerűsége esetenként már megközelíthető. E hieroglifák akrofóniájának rekonstrukcióját a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre.
- A ten "isten" jel az Istennel azonos égig érő fát (világfát) ábrázolja, amiről éppen mostanában bontakozott ki egy vita az akadémikus tudomány legismertebb szereplői között. Persze a vita nem vezethetett eredményre, mert köreikben a székely rovásírás kutatása és a nyílt tudomány elveinek alkalmazása évtizedek óta nem szalonképes. A székely írásban fennmaradt alakja a 3. ábra jobb szélén lévő jelsor fentről második tagja.
- A Dana hieroglifa esetleg az Éden kereszt alakú szárazföldjének és/vagy a négy szent folyónak a térképe (ez esetben összetéveszthető az X alakú Bél jellel). Ha az eredetileg soksugarú Napot ábrázoló sumér dingir "Isten" jelből egyszerűsödött le (s egy kasszita pecséthenger ábrázolása ezt valószínűsíti), akkor ez a kereszt alakú jel egy sugaras napjelkép leszármazottja.
- A ragyogó hieroglifa lehet a Napból kiinduló hatótényezők (egy tordos-vincsa ligatúra alapján az égi folyó, esetleg a napsugár?) jelképe. A székely írásban fennmaradt alakja a 3. ábra jobb szélén lévő jelsor fentről harmadik tagja.
A Dana ten ligatúra előfordul a székelyderzsi rovásírásos tégla szövegében is, megoldhatatlan problémát okozva az eddigi "megfejtőknek", akik a szójeleinkről nem hajlandók tudomást venni. A mondatjelnek ismert néhány Árpád kori (vizsolyi, somogyvári stb.) megfelelője is. Megtalálható a Nagy Károly által az avaroktól rabolt kincsek egyikén és egy hun ékszeren is. Ezeket a székelyderzsi mondatjelről írt cikkemben mutatom be (a fenti linkre, vagy az irodalomjegyzékben említett cikkre kattintva érhető el).
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése