Oldalcsoportok

2024. június 20., csütörtök

A nyergesújfalui hun leletek hieroglifái

A nyergesújfalui hun régészeti lelőhely a Közösségi Régészeti Program keretei között zajlott terepbejárás során vált ismertté. A felfedezett hun aranytárgyak kiemelkedő jelentősége miatt a későbbiekben a helyszínen ásatást is végeztek. A Vida István vezette 2021-es ásatás eredményeként egy újabb hun kori áldozati leletegyüttest lehetett azonosítani. 

Az aranytárgyak közül két tárgyon is megjelenik egy-egy "rovás"jel, amiről azonban a muzeológusok nem tettek említést (1. és 2. ábra). Az eddigiek alapján a régészek elhatárolódnak a székely jelpárhuzamok felismerésétől és megismerésétől. A jelen cikkben ezeket mutatom be. A hun leleteken egyébként sorozatban fordulnak elő székely jelpárhuzamok. E hun-magyar jel-egyezésekre Szekeres Istvánnal már a 90-es években felhívtuk a nagyérdemű közönség és a "szakma" figyelmét, ám - ami az akadémikus szakirodalmat illeti - minden eredmény nélkül. Az MTA által 2021-ben kiadott rováskorpuszban Vásáry István szerkesztő kifejezetten tagadta is, hogy nekünk a képszerű kínai jelekhez hasonló jeleink lennének. Kijelentésének tudományos értékét bárki felmérheti az alábbi ábrák alapján.   



1/a. ábra. Nyergesújfalui hun aranylelet a székely írás "us" (ős) hieroglifájának hun kori előképével



Az 1/a. ábrán látható hun jel (az ős hieroglifa) formai megfelelője a kínai írásban a "középső út" jele (1/b. ábra). A jelek a Tejút hasadékát ábrázolják, amelyben karácsonykor a Nap felkel. A napistent a függőleges szár "úr" hieroglifa jelzi a jel közepén. Mivel a Tejút felső vége a Sarkcsillaghoz vezet s e körül fordul meg a világegyetem, joggal nevezik ezt középső útnak a kínaiak. A Nap (a napisten) ugyanakkor az ősünk is a hun-magyar ősvallás szerint, ezért a székely írásban fennmaradt ős jelentés is indokolt.




1/b. ábra. A kínai írás "középső út" jele (Karlgren 1007/i)


 


2/a. ábra. Nyergesújfalui hun aranylelet a székely írás "f" (föld) hieroglifájának hun kori előképével



2/b. ábra. A kínai írás "Föld" szójele (Karlgren/362 nyomán)


A kínai "Föld" szójel és a székely írás "f" (Föld) jelének egyezése mellé társítható az asztrológusok "Föld" jele, valamint a világ több jelrendszerében megtalálható további párhuzam is. Ezek az Éden egy forrásból négy irányba tartó szent folyóit ábrázolják.

E jelpárhuzamok egy megoldandó feladatot jelentenek a kínai-magyar közös szervezésben most előkészítés alatt álló hun kiállítás szervezői számára. A kínai írás és a székely írás jelei között 50 formai párhuzamot találtam s ezeket közre is adtam 2017-ben, a Magyar hieroglif írás c. kötetben. A kötetből tiszteletpéldányt kapott a hun kiállítás rendezését végző Magyarságkutató Intézet és az MTA rováskorpuszát összeállító szerkesztőség is. A hun leleteken előforduló rövid hieroglifikus szövegeket a Kínai-magyar közös rendezésű hun kiállítás c. cikkben soroltam fel. Ez a cikk többek között az academia.edu hasábjain is elérhető. Ismételten felhívtam rá az MKI és az MTA kutatóinak is a figyelmét. A közel ötven rövid hun, vagy hun kori nyelvemlék némelyike elkerülhetetlenül meg fog jelenni a hun kiállításon. Azaz - egy tudományos célokat követő közegben - nincs komolyan vehető akadálya annak, hogy a kiállításon közöljék a nagyérdeművel e hun nyelvemlékek olvasatát.

Ilyen előzmények és a korábbi félsikerű kiállítások után fokozottan izgalmasnak ígérkezik a hun kiállítás. Nem szakmailag, vagy írástörténetileg, mert a közzétett hun nyelvemlékek a lehetőség szintjén jól elolvashatóak, minden értelmes és becsületes ember számára ellenőrizhetőek. 

Annál érdekesebbek lesznek az esemény kultúrpolitikai vonatkozásai, lévén a nyelv és a (rovás)írás a magyar identitás alapkövei. Ha az identitás a nemzet megtartó ereje, akkor érdemes lesz odafigyelni a hun kiállításra. Arra vet majd fényt ugyanis (Csák János miniszter leköszönésekor), hogy a politika milyen szinten támogatja, vagy tűri el a "szakma" meghatározó rétegének a magyar-hun nyelvi és írástörténeti azonosság, vagy folyamatosság letagadására irányúló törekvéseit. 




Irodalom

Schilling László: Egy tölgyfa tövében, a zsebóra alatt, Hun kori leletegyüttes Nyergesújfalu határából, Magyar Régészet, 2022., 11. (1)
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Székely rovásjelek hun tárgyakon, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1993.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése