Fehér Bence a Magyarságkutató Intézet konferenciáján tartott előadásában beszélt a Karcag Orgondaszentmiklós Árpád kori temetőjében talált csatkarika rovásszövegéről. Előadásának címe: Menthettek-e a kunok magukkal írásbeliséget Magyarországra?
Egyetérthetünk az előadóval abban, hogy a karcag-orgondaszentmiklósi csatkarikán nem kun (értve ez alatt kipcsak-törököt) szöveg van. Török nyelvű kun írás létezéséről egyelőre nincs semmilyen adatunk s alapos okunk van azt hinni, hogy ilyen soha nem is fog előkerülni. A kun népnév ugyanis csupán a hun változata. A kun törzsszövetséget a hunok egy csoportja szervezte meg, csatlakoztatva a sárga ujgurokat és a kipcsakokat is. Azt pedig a hunok fennmaradt nyelvemlékeiből tudjuk, hogy magyarul beszéltek és a székely írás előzményét, a szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írást használták (1). Ha tehát a karcag-orgondaszentmiklósi kun temetőben magyar hieroglifákkal (ősvallási vonatkozású szójelekkel) írt magyar szöveget találunk, akkor az érthető és rendben van.
A szöveg egy ismétlődő mondatokból álló, szójelekel írt, magyar nyelvű imádság. Azaz nem díszítés (ebben viszont nincs igaza Fehér Bencének). Ugyanez az ismétlődő szöveg megtalálható a szentgericei templom egyik mennyezetkazettáján is a képszerűbb, de szintén elolvasható változatban (világmodellként). Ez is annak bizonyítéka, hogy a szöveg eredeti hun-magyar lelemény, a székely írással egyetemben.
A Karcag Orgondaszentmiklós-i csatkarika szövegének megfejtését utoljára 2017-ben adtam közre a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Ebből adtam egy példányt Fehér Bencének is, így emlékezhetne a szójeles olvasatra.
Egy közreadott megjegyzéséből tudjuk, hogy tudatosan nem hajlandó idézni olyan szerzőt, aki szakmányban olvas el díszítéseket. Ez azonban csak arról tanúskodik, hogy nincs tisztában azzal az íráselméleti saroktétellel, miszerint egy díszítés is lehet elolvasható. Azaz tudatosan elhallgatja a Karcag Orgondaszentmiklós-i csatkarika kifogástalan magyar nyelvű olvasatát.
Talán azért teszi ezt, hogy a székely írás hun-szkíta eredetéről és szójeleiről ne kelljen beszélnie? Hogy ezt miért tarja ennyire fontosnak, arról őt kellene megkérdezni. Mindenesetre számításba lehet venni, hogy ha a székely írás egy belső keletkezésű magyar írás, akkor arról ő talán nem kíván beszélni.
Az előadó előbb helyesen határozza meg a szöveg szerintem utolsó jelét "bekeretezett kereszt"-ként. Ám ezt - elfeledkezvén a keretről - tévesen minősítette később keresztény keresztnek. Illett volna elmondania, hogy a bekeretezett kereszt a székely írás "f" betűje, a magyar hieroglif írásban pedig a Föld szójele. Nem szükséges keresztény keresztre gondolni, hiszen van egy keret is, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül.
Csak azért tekintik nem létezőnek Katona Kiss Attila kollégájával egyetemben, mert nem hajlandók felismerni a székely írás "f" betűjét, pláne a Föld szójelét?
Jegyzet
(1) Csak remélni tudom, hogy a kínai-magyar közös rendezésben készülő hun kiállításon be fogják mutatni a hieroglifikus hun nyelvemlékeket és melléjük lesz írva az olvasatuk is.
Irodalom
Fehér Bence: Menthettek-e a kunok magukkal írásbeliséget Magyarországra? Tatárjárás konferencia, 2021. Magyarságkutató Intézet, Budapest.
Varga Géza: Katona Kiss Attila a Magyarságkutató Intézet konferenciáján a nem létező kun írás karcagi emlékéről
Varga Géza: A szentgericei világmodell a karcagi rovásszöveg előképe
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése