Željko Demo írja az academia.edu hasábjain a Pajzs alakú gyűrűk domborított lemezből a Zágrábi Régészeti Múzeumból c. cikkében: "A kiszélesített kör, ovális, elliptikus vagy rombusz alakú bronz (vagy ezüst) fémlemezből készült kora középkori gyűrűkről, amelyeket általában gyűrűfejnek neveznek, sokat írtak származásukról, változatairól és elterjedésükről is, mint első megjelenésük időszaka és ennek az igazán érdekes ékszerformának a folyamatossága. A pajzs alakú gyűrűk, amilyeneket a korábbi szakirodalom egy része gyakran emleget, elsősorban Morvaországra, valamint Kelet-Ausztriára és Szlovéniára jellemző. Magyarországon, Romániában és Bulgáriában is megtalálhatóak, az utóbbi két országban pedig a dunai régióra jellemző ékszerformának számítanak. A dalmáciai és albániai leletek más megoldást sugallnak, és az ilyen típusú gyűrűkkel kapcsolatos problémák minden bizonnyal több és bonyolultabb, mint azt korábban gondolták." (google fordító)
A szerző egy ismeretlen lelőhelyről és korból származó, a zágrábi múzeumban lévő gyűrű rokonságát és magyarázatát keresi, feltételezve, hogy az akár középkori is lehet. A lehetséges párhuzamok között Hampel Józsefre hivatkozva bemutat egy, a szerbiai Bor (Brestovác) községben előkerült gyűrűt is (1. ábra). Ebben a cikkben a bori gyűrűn lévő jel értelmezésével egészítem ki a cikkét.
A gyűrű pecsétlapján (pajzsán) az Orion csillagkép egyfajta lineáris ábrázolása látszik. E jellegzetes jelnek igen sok, egymástól csak kicsit eltérő változata van a legkülönfélébb írás- és jelrendszerekben (1).
Például előkerült a Bolse Anyikovói obi-ugor szent ligetben talált ezüsttálon, amit feltehetően a hun-utód szabírok készítettek. Megtalálható a dunai bolgárok emlékein, a zalavári leletek között és egy Árpád házi érmén is. Ebből az elterjedtségből is nyilvánvaló, hogy a jelen cikk ábráin bemutatott jelváltozat a hun-avar-magyar népesség hagyatéka lehet. A kiterjedt és további változatokkal is rendelkező jelcsoportot Nimród tamgának neveztem el, mert összefügg az ősatya kultuszával.
Az Orion csillagképnek alapvetően kétféle lineáris rajza alakult ki.
Az egyik csoport egy X alapra épül. Ennek egy változata a székely írásban a "ty" hangot jelöli, a kínai írásban pedig ehhez hasonló a fu "atya" szójel. Az X alak némely előfordulásokon átmenetet képez a 1-5. ábrákon látható, Y közepű változatokhoz. Ezek hangalakja és a jelentése is atya lehet.
A másik változat képviselőiben megtaláljuk az Orion öve három csillagának megfelelőjét egy vízszintes vonalként (ami tulajdonképpen megfelel az Y felső részének). Ez a jelváltozat előfordul a római korból származó, a szombathelyi Iseum területén talált vakolatdarabokon (5. ábra) és magyar népi cserépedényeken is. Ha e jelváltozatnak a jelentése és a hangalakja szintén atya lehetett.
Egy lapp mítosz szerint az Orion csillagkép az atya, aki a fiaival (a Gemini "Ikrek" csillagképpel) űzi az előlük a Tejúton a Sarkcsillag felé menekülő csillagszarvast. E csillagokból kirajzolódó kép rejlik a hunok és a magyarok ősvallásából egyaránt adatolható csodaszarvas-történetekben.
A 3. ábrán látható zalavári cseréptöredék kapcsán meg kell jegyeznem, hogy Bakay Kornél megalapozott álláspontja szerint Zalavár nem azonos Mosaburggal (Bakay/2023). Amiből következően ez a cserépdarab is lehet Árpád kori.
Jegyzetek
(1) A távoli jelrendszerekben feltűnő hasonló jelek magyarázata, hogy a kőkori jelrendszerek az ősvallást szolgálták. S ha az ősvallás egyik lényeges szereplője volt az Orion csillagképben látott fiúisten, akkor a jelképrendszerekben szükség volt az Orion valamilyen ábrázolására. Ezért hordozza a sumér írásban is egy homokórára emlékeztető jel az "atya" és az "Orion csillagkép" jelentést. A homokóra alakú jel megtalálható az egyik tatárlakai táblán is.
A Nimród tamga jelcsoportról A magyarság jelképei és a Magyar hieroglif írás c. kötetben írtam bővebben.
Irodalom
Željko Demo: A SHIELD-SHAPED RING OF EMBOSSED SHEET METALFROM THE ARCHAEOLOGICAL MUSEUM IN ZAGREB (academia.edu)
Hampel József: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn. I-III, Braunschweig: Verlag von Friedrich Viewegund Sohn, 1905.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése