Varga Géza írástörténész: Az alsólendvai Vármúzeum cserépedénye a "Ragyogó, zsenge Lyukó!" mondattal

2023. 07. 19-én láttam az alsólendvai Vármúzeumban egy környékbeli néprajzi tárgyakból összeállított kiállításon az alábbi három, jelekkel díszített népi cserépedényt. A jelen cikkben e jeleket olvasom el a magyar hieroglif írás segítségével, bemutatva a párhuzamaikat is.

Ragyogj, zsenge Lyukó!

Az 1. ábrán lévő lendvai tejesköcsög a népi jelhasználat több szellemes jelhasználati megoldását hordozza. Kevés egyszerű jellel, sallangmentesen és mégis tökéletesen oldotta meg a feladatát. Ez a néhány lineáris jel nyilvánvalóan nem díszítés, hanem gondolatot közvetítő írásemlék.

Az edény testén egymás mellett sorakozó nagyméretű zsenge "fejlődő, újjászülető, feltámadó" jelek hol a talpukon állnak, hol meg fejjel lefele lógnak (1). Ezáltal a jel oldalsó szárai egy körbefutó hullámvonalat alkotnak, talán a Teremtés első pillanatában létező vizet idézve. A zsenge jelek középső szárai így függetlenedtek és túlhangsúlyozódtak. Mintegy a termékenységet képviselő ősvízből kiemelkedő világoszlop jelképeivé váltak. E vízből kiemelkedő oszlopok az Istennel azonos Tejútra emlékeztetnek. Ezért került az oldalukra a ragyogj, ragyogó, ragyogtál hieroglifák sora. A zsenge jel pontos párhuzama a kínai írás sen "fiatal növény, hajtás" jele (3). Ugyanez a szójel olvasható a jeruzsálemi Szent sír (Feltámadás) templom bejárata felett is. Egy kőkori eredetű, az ókor óta ismert zsengeünnep hagyatékához tartoznak mindezek. Az edényeken lévő jeleknek a Teremtőre és a Teremtésre (az étel és az ital isteni eredetére, az Édenre) kellett emlékeztetnie a halandókat.

1. ábra. Lineáris jeleket hordozó lendvai tejesköcsög a Vármúzeum kiállításáról

A lendvai edény Lyukó, zsenge és ragyogó hieroglifái az 1. ábra bal oldalán, fentről lefele sorakoznak. A lyuk, Lyukó hieroglifa azonos az edény kerek szájnyílásával. A hasonló jelhasználat (a lyuk jel és a fizikai lyuk azonossága) magyar etnikumjelző sajátosság (2). A kör alakú hieroglifa ugyanis csak a magyar (hun, avar stb.) nyelvterületen és a magyar hieroglif írásban jelent lyukat. Az egyiptomi hieroglif írásban Rá napisten jele, a kínai írásban a "Nap", a sumér írásban pedig a "kút, forrás" jele. Ez a csak kissé eltérő jelentésbokor azt fejezi ki, hogy az ősvallás számára az évente feltámadó napisten az életerő forrása. A magyar népi hieroglifáknak megfelelő székely "ly", "zs" és "r" rovásjelek az 1. ábra jobb szélén láthatók.

Párhuzamok

Az alábbi sztyeppi és népi párhuzamok egy kőkori eredetű ősvallási képzet jelhagyományának maradékai.

2. ábra. A Noin Ula lelőhelyről előkerült hun lyuk, Lyukó hieroglifa közepén a fizikai lyuk a hunok magyar nyelvére utal

3. ábra. A Szergej Botalov által 2009-ben közölt kazahsztáni ogur-szabír jelvény (e cikk szerzőjének fotógrafikája)

4. ábra. Tagar bronz szarvas a lyuk jel közepén fizikai lyukkal

5. ábra. A lendvai tejesköcsög három hieroglifája közül kettő egy ujgurföldi sztélén is megtalálható, a sztélé jeleinek olvasata: Lyukó ragyogj, ragyogj, ragyogj

Az 5. ábrán lévő sztélé képét a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről Máthé Lajos keletkutató hozta Magyarországra. Ő kért meg a jelek értelmezésére is, amiért köszönetet mondok.

6. ábra. Szentgyörgyvölgyi korsó a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció egyik előfordulásával, az olvasata: Lyukó ege

7. ábra. A szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeumban látható sárvári tejesköcsög jeleinek olvasata: Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Lyukó!

A 7. ábrán látható sárvári tejesköcsög felülnézete is a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció példája. A szentgyörgyvölgyi korsóhoz hasonlóan ez is sztyeppi előzményeket követ.

Összegzés

A jelen cikkben tárgyalt alsólendvai tejesköcsög ősvallási eredetű jelkészlete és annak párhuzamai a sztyeppi jelhagyomány napjainkig való továbbélését támasztják alá a magyar nyelvterületen és különösen a dunántúli népművészetben. Ez egyúttal a hun-avar-magyar etnokulturális folyamatosság és a székely írás hun eredetének bizonyítéka is.

A kínai-magyar koprodukcióban jelenleg szervezés alatt álló hun kiállítás szervezőinek a megtisztelő figyelmébe is ajánlom ezt az összefüggést. A hun kiállításon ugyanis elkerülhetetlenül be lesznek mutatva olyan hun tárgyak, amelyeken e kőkori eredetű ősvallási jelhagyománynak további elolvasható emlékei lesznek. A magyar kultúra kudarca lenne, ha - a "tudományos konszenzus" szakmai-etikai színvonaltalansága, valamint a korábbi kiállításokon tapasztaltak folytatásaként - a közönséget nem is tájékoztatnák ezek elolvashatóságáról.

Jegyzetek

(1) E változó irányultságnak (egyes jelek talpon állnak, míg mások "fejjel lefele lógnak") a sztyeppi hieroglifikus írásemlékek és a magyar népi szövegek között is vannak példái.

(2) A "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció ismert a sztyeppén (2-5. ábra), valamint a magyar népi jelhasználatban is (6. és 7. ábra).

(3) A kínai sen "fiatal növény, hajtás" szójel és a magyar zsenge hieroglifa jelentési és hangalaki azonossága az egykori kínai-hun együttélés és közös íráskultúra emléke.

Irodalom