A neten bolyongva sok olyan tárgy képe bukkan fel, amelyiken hieroglifikus írásemlék található, de - sajnos - hiányzik mellőle a részletes leírása. Nem tudjuk meg a képet környező kevés szövegből, hogy hol került elő, milyen korú, ki írta le - ha egyáltalán leírta valaki. Előfordul ez múzeumban tárolt emlékekkel is, de gyakoribb, hogy fémkeresők, vagy műtárgykereskedők tulajdonában lévő leletekkel szembesülünk. Jellemzően el akarják adni, ezért rövid időre felkerülnek a világhálóra, hogy aztán esetleg örökre eltűnjenek onnan. Lehetséges, hogy csak egyetlen pillanat áll rendelkezésünkre, amikor az írástudomány számára megmenthetjük legalább az emléküket. Ezért íródott meg ez a cikk.
1/a. ábra. A IX. századi magyar függő előlapja a Ragyogó úristen mondattal (középen), a függő ragyogó és úristen hieroglifái (balra, fentről lefelé), valamint a hieroglifáknak meg felelő székely írás "r" (Rá/ragyogó), "us" (ős), "nt/tn" (ten) és "s" (sar) rovásjelei
A jelen cikkben tárgyalt függő is hiányos leírású volt (1. ábra). Csak azt találtam mellette, hogy ez egy bolgár, vagy kazár tárgy. Mivel mindkét sztyeppi nép legalább részben magyar, államuk pedig kezdetben magyar (szabír) alapozású, ráadásul a függőn lévő jelek is magyarul olvashatók el, nincs okunk kételkedni abban, hogy honfoglalás kori magyarok hagyatékáról van szó, ami a mai ukrán-délorosz-kazah sztyepp területén kerülhetett elő. A neten megadott téves etnikumnevek oka az, hogy az internetet a hasonló leletek képével ellátó közönség lényegében semmit sem tud a magyar hieroglif írásról. Ugyanakkor a magyarságnak ma is rossz a sajtója s a száz év finnugrista hazudozás után, amelynek eredményeképpen majdnem minden kultúrjavunkat idegeneknek ajándékozták, nem is ötlik eszükbe a helyes megoldás.
2/a. ábra. A függőn lévő világmodell negyedének jelszerkezete emlékeztet az Isten megidézését szolgáló ősvallási szertartási szövegkönyvek jelszerkezetére, ugyanis a két szélén a Rá/ragyog szójelek, középen pedig az Úristen mondatjel
2/b. ábra. A
nagyszéksósi háromszög alakú hun jelvényen a 2/a. ábrán bemutatott összefüggéseknek megfelelő
Nagyságos, ragyogó Úr olvasatú jelkompozíciót látunk: itt is a két oldalon van a ferde
Rá/ragyogó hieroglifa, közöttük meg az Istenre utaló szójelek (jelen esetben a
Nagy Úr mondat, ahol az
Úr piros színnel ki van emelve)
A függő negyedének jelszerkezete emlékeztet az Isten megidézését szolgáló ősvallási szertartási szövegkönyvek jelszerkezetére (2. ábra). Ezekre ugyanis az jellemző, hogy a jeleik három csoportot alkotnak. Az Istent idéző szertartás hármas tagolásának (hívogatás, megjelenés és búcsúzás) megfelelően a jelsor elején és végén a székely írás "kis r" betűjéhez hasonló (ragyogj vagy ragyogtál olvasatú) hieroglifa áll, középen pedig az Isten megnevezése és/vagy jelzői olvashatók. Ennek az elvnek megfelelni látszik a 2. ábrán lévő jelsor a Ragyogj (fel)!, az Úristen és a Ragyogtál! szavakkal.
3. ábra. Az előlap középpontjában lévő Khuar "úr" hieroglifa, a székely írás egyik "k" betűjének formailag pontos megfelelője
Első pillantásra nehezen eldönthetőnek tűnő dilemmát jelent a jelmontázs közepén lévő Khuar szójel (3. ábra) hasznosítása az olvasatban. Elolvashatjuk ugyanis a rombusz egészét Khuar alakban, vagy csak a sarkát sar alakban. A Khuar a kaukázusi hunok (szabírok) istenének neve volt. A mai magyar nyelvben ennek felel meg az úr szó. A sar ugyanennek a szónak egy másik változata, amelynek "sarok" és "úr" jelentése is volt. Ez a jelentésbeli differenciálódás (a világmodellek sarkának kiemelt jelentősége) okozhatta a jelhasadást. Valójában nem feltétlenül kell választanunk a Khuar és a sar elolvasása között, mert az írás rugalmas jellegének megfelelően bármelyiket olvassuk el, nagyjából ugyanazt jelenti.
4. ábra. Az előlap középpontjában lévő Khuar "úr" hieroglifa sarkából elkülönült sar "sarok, úr" hieroglifa, a székely írás "s" betűjének pontos formai megfelelője
Amennyiben a rombusz alakú Khuar jel egészét olvassuk hozzá a sarkain lévő Isten ligatúrához, akkor a Khuar isten mondathoz jutunk, amit mai magyarsággal Úristen alakban mondhatunk ki. Az úr szó legkorábbi feljegyzése még őrizte ennek a hun kh-nak a maradékát, mert Úrhida nevét Hurhida alakban rögzítették a TESz szerint.
Amennyiben a sarkokon lévő Isten ligatúrát csak a rombusz alakú jel sarkaihoz (tehát a sar szójelhez) kötjük, akkor a sar Isten olvasathoz jutunk, amit mai magyarsággal szintén Úristen-ként (esetleg sarokisten-ként) olvashatunk el.
A világmodellek közepén az Isten neve, vagy jelzője szokott lenni s ez tapasztalható e függő előlapján is. Azaz a fent említett dilemma csak látszólagos. A Khuár és a sar esetében feltehetően egy régen lezajlott jelhasadás nyomára bukkantunk, amikor a Khuár "úr" szójel sarka önállósodott és egy sar "sarok, úr" hieroglifává vált.
Irodalom
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése