Oldalcsoportok

2020. szeptember 20., vasárnap

Elpusztult a jeles sindükkel fedett szentgyörgyvölgyi boronaépület

Bevezető

Szentgyörgyvölgy egyik erdőszéli portáján a megsemmisülés határára jutott, majd a szemünk láttára eltűnt egy szép kis boronaépület (gerendaépület). Mintegy húsz évvel ezelőtt jártam benne, akkor még műhelyként szolgált. Azért lett volna érdemes a kiemelt figyelmünkre, mert a tető héjalásában több jeles sindüt (tetőcserepet) is lehetett látni. Mivel a környezet szép és célpontja a falusi turizmusnak, érdemes lett volna megmenteni, hasznosítani s a település nevezetességeként a rajzos sindükkel egyetemben bemutatni. Még helyre lehetett volna állítani az épületet helyi erőkkel is, de persze támogatással könnyebb lett volna. Mivel egyikből sem volt elegendő, egy szép emlékkel szegényebbek vagyunk. 


1/a. ábra. A szentgyörgyvölgyi boronaépület (középen), a tetőcserepeken lévő ügy "folyó" hieroglifa (balra) és a székely írás ebből kialakult "ü" (ügy "folyó") jele (jobbra)


A Magyar Néprajzi Múzeumnak egyetlen igazi rajzos sindüje (ősvallási vonatkozású rajzot, rovásjel-párhuzamot hordozó tetőcserepe) sincs.  A kezelésemben lévő veleméri Sindümúzeumban van vagy 130 darab, többnyire különböző mintákkal és jelekkel. Amikor az őrségi rajzos sindükre próbáltam felhívni egy korábbi igazgatójuk szíves figyelmét, akkor visszakérdezett, hogy ezzel miért zavarom. 

A Néprajzi Társaság szervezett kapcsolatot tart fent a hozzám hasonló amatőrökkel és évről-évre meg is kérdezi őket, hogy mivel foglalkoznak, milyen terveik vannak. Egy ilyen alkalommal írtam a számukra egy dolgozatot Veleméri rajzos sindük címmel. Ennek zajos sikere lett, mert - mint az kiderült - eddig ezt a népművészeti műfajt (Nagy Zoltán tanulmányait leszámítva) gyakorlatilag nem ismerték. Mivel a sindükön lévő jeleket e tanulmányban el is magyaráztam, felmutatva a jelek párhuzamait az ókori írásokban, rögvest meg is kaptam az intést, hogy a magyarázatokkal nem kellene foglalkoznom, azt hagyjam rájuk. Igaz, nekik sem faladatuk és nem is értenek hozzá.  

Az épület állapota időközben folyamatosan romlik, sőt a fényképek készítése óta le is bontották. A szomszédos telek tulajdonosa vette meg és egy jeles sindüt megőrzött belőle. Azt mondta, hogy az épület anyaga annyira leromlott, hogy nem lehetett helyreállítani.



1/b. ábra. A szentgyörgyvölgyi boronaépület húsz éve még műhelyként szolgált



2/a. ábra. Az épület részlete



2/b. ábra. Az épület részlete




2/c. ábra. Az épület részlete



2/d. ábra. Az épület részlete


Az épület jeltörténeti jelentősége

Az elpusztult boronaház sindüin több helyen is ugyanaz a hullám alakú jel, a székely írás "ü" (ügy "folyó") jelének zalai megfelelője szerepel (1., 2. és 5. ábra). Itt, a tetőcserepeken nem egyetlen hangot jelölő betűként, hanem mint a magyar hieroglif írás ügy "folyó" szójele szerepel. Az Istennel azonos égi folyóra, a Tejútra utal. Apotropaikus (óvó-védő) szerepe van, azt jelzi az ég felé, hogy e porta lakói a Tejúttal azonos Isten hívei, akik érdemesek a kíméletre, égiháború és más viszontagságok idején. A magyar ősvallás rovásjeleket ismerő Istene segített is, ahogyan és amennyire a figyelméből futotta. Ideje lett volna nekünk is segíteni az épületen, hogy ez a néprajzi-írástörténeti kincs ne tűnjön el nyomtalanul. 

A kis épület tetőzetének ügy hieroglifája az írástörténeti folyamatba és a történeti környezetbe illesztve értékelhető jól. Erre lehetőséget ad a szomszédos Velemér Sindümúzeumában őrzött néhány hasonló és mintegy 100 eltérő mintájú tetőcserép, valamint a szintén jelekkel ellátott fazekasedények sora. Ezek jelkincsének hun és avar párhuzamai világosan megrajzolják a zalai és vasi népi jelek eredetét és jelentőségét. A Sindümúzeumban megtekinthető gazdag őrségi jelkészlet bizonyítja, hogy a szentgyörgyvölgyi épület magányosnak tűnő hullámvonala is ugyanebbe a legvalószínűbben hun eredetű ősvallási jelkészletbe tartozik. 

A szentgyörgyvölgyi népi jelhasználat gyökereiről azok a régészeti leletek tájékoztatnak, amelyeken ugyanezek a jelek fordulnak elő, hasonló ábrázolási konvenciókban és a magyar nyelvet rögzítve. Az ügy "folyó" hieroglifának világos párhuzamai vannak hun és avar leleteken (3. ábra). Vagy például a honfoglalás kori Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka is Lyukó istenhez fohászkodik, amint az avar zamárdi vagy a hun Savaria-i világmodell is. Ez utóbbiakban ugyanúgy központi helyet (az életet adó Isten helyét) foglalja el a Lyukó szójel, miként a szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljében is. Egyértelműen ugyanez a jelhasználat és ugyanez a magyar nyelv jelenik meg a hunok és egyéb rokonnépek emlékanyagában is (7. ábra). A jeltörténeti és nyelvhasználati folyamatosság alátámasztja a magyar hagyomány állítását arról, hogy a hunok és a magyarok azonosak és cáfolja a hagyományt ok nélkül kétségbe vonó finnugrista fantazmagóriákat.

A szentgyörgyvölgyi épület a jelhasználat módjának in situ illusztrálása miatt érdekes a számunkra. Jó lenne belülről megnézni a sindürajzokat, hátha még őrzi az épület az egykori hieroglifa-elhelyezési szokásokat s megérthető általa a jelek elhelyezésének valaha volt rendszere. A csak az eresz alól látottak alapján lehetségesnek gondolhatjuk, hogy a legalsó cserépsorokon helyezték el az ügy "folyó" szójeleket. 



2/e. ábra. Az épület részlete



2/f. ábra. Az épület részlete




2/g. ábra. Az épület részlete






3/b. ábra. A makói avar kereszt egy világmodellt hordoz, amelynek Lyukó isten a közepe, akitől négy, Ak ügy-nek (mai magyarsággal Heraklész folyónak) olvasható szent folyó indul a világba





3/c. ábra. A zamárdi avar temetőből előkerült világmodell közepén van Lyukó isten széke, a sarkokon pedig négy hullám alakú jel, a székely írás Ak ("Heraklész, patak") és "ü" (ügy "folyó") jele utal az Éden négy szent folyójára


A szentgyörgyvölgyi ügy szójel megtalálható a hunok és az avarok jelkészletében is (3. ábra), minden esetben a szent folyókra, vagy a folyók istenére utalva. A település és a környék jelhasználata alapján nyilvánvaló, hogy a hun és avar kori gyakorlat maradékáról van szó. Tudott dolog, hogy a szintén hun eredetű honfoglalók nem sok nyomot hagytak a Dunántúl déli részén, mert ezt a területet az avarok lakták a honfoglalás időpontjában. Ez ad lehetőséget arra, hogy a jeleket könnyen azonosítsuk a hasonló avarhun jelekkel.  

A mongóliai hun világmodellben (3/a. ábra) négyszer ismétlődik az ügy ten (mai magyarsággal folyóisten, vagy a folyó istene) mondat. A középső, kör alakú lyuk/Lyukó jellel együtt olvasva a mondat Lyukó folyóisten, vagy Lyukó a folyó istene olvasatú. A mondat azért ismétlődik négyszer, mert az 50 000 évvel ezelőtt őshazaként szolgált Édennek is négy szent folyója volt, amelynek emlékét nem csak az Ószövetség őrizte meg, hanem - világmodelljeik alapján - a sztyeppi népek emlékezete is.  

A lyuk/Lyukó jel előfordul egy szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljén is, ahol a korsó száját keretezi (4. ábra). Ez a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció magyar etnikumjelző, mert ez a körbe zárt pont alakú jel csak a magyar hieroglif írásban jelent "lyuk"-at. Ez az ábrázolási konvenció, a  kis boronaház ügy jele és általában a szentgyörgyvölgyi népi jelhasználat a hun-avar korból maradt ránk. Azon adatok sorába tartoznak, amelyek a hun-magyar azonosságot bizonyítják. 



4. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljének is a lyuk/Lyukó jel van a közepén, jelezve, hogy az éltető vizet Lyukó istentől kapjuk






5/a. ábra. Az épület részlete



5/b. ábra. Az épület részlete



5/c. ábra. Az épület részlete




5/d. ábra. Az épület részlete




5/e. ábra. Az épület részlete




5/f. ábra. Az épület részlete



Ha ez az épület nyomtalanul eltűnik, annak haszna is lehet egyesek számára. Például a székely írás idegen eredetéről, vagy a hun-magyar azonosság tagadásáról az íróasztaluk magányában téveszméket kiötlő akadémikus "tudósoknak" még kevésbé kell majd figyelembe venniük a magyar néprajz és írástörténet tényeit: a hun eredetű és napjainkig használatos vallásos jelentőségű szójeleinket. 


A kedvező fordulat lehetősége elveszett

Egy ideig azt hihettük, hogy az épület pusztulásától már nem kell tartani. Varga Zsuzsa, Szentgyörgyvölgy kitűnő polgármestere legutóbb arról tájékoztatott, hogy a régi orvosi rendelő épületében és portáján kialakuló tájház kertjében újjáépítik ezt a kis épületet, amely egykor fazekasműhely volt. Őszintén örvendtünk akkor a szerencsés végkifejletnek, ám mégsem sikerült megmenteni ezt a kicsi, de fontos népi épületet. Időközben a telket megvette a szomszéd és lebontotta a boronaházat. Mint elmondta, egyetlen jeles tetőcserepet megmentett és azt őrzi.

 



7. ábra. A zamárdi avar temető korongján (középen) a Nagyságos Lyukó ősúr mondatban az isten ábrázolása is megjelenik, az avar nagy, Lyukó, ős és sar "úr" hieroglifák balra, a nekik megfelelő székely "n", "ly", "us" (ős) és "s" jelek jobbra láthatók



Irodalom

Varga Géza: "Lyukó a folyó istene", magyarul olvasható ázsiai hun mondat Külső Mongóliából E S Bogdanov nyomán

Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó "Lyukó" és "ég" jeles világmodellje



Varga Géza: Veleméri rajzos sindük

Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)


Varga Géza: Népi tartalom







Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


4 megjegyzés:

  1. Már azt hittem, hogy megint látok egy normális bejegyzést (ahogy a nagytótlaki körtemplomról), de megint bejön a képbe a rovásírás

    VálaszTörlés
  2. Azért jön be ez az általad ezek szerint nem szeretett rovásírás, mert a székely írás eredetét kutatom 50 éve. A cikk ettől még normális.

    VálaszTörlés
  3. Zs. L. levele: Négy évtizedel ezelőtt több alkalommal is jártunk (sőt, mindig napokig bolyongtunk) abban a tájegységben. Varázslatos volt. Az én szememben azért csak volt, mert hosszú kihagyás után pár éve megint körbejártuk, és hiába keresgéltük a régi emlékeinket, nyomait sem találtuk. A pankaszi harangláb környéke még csak-csak, Szalafőn a kástu, a kerített ház, meg a tóka még rendben. Kondorfára, Őriszentpéterre, Magyarszombatfára, Kerkafalvára már alig ismertünk rá, sok hagyományos kinézetű régi házat eltüntettek.
    Sajnos egyik másik település pedig kezd hasonlítani bármelyik honi településre. Mi még életben találtuk akkor azt az öreg házaspárt, akivel Moldova riportot is csinált az Örség panasza c. könyvében. Beszélgettünk is az öregekkel, kortörténeti dokumentumnak ttekinthető fotót is csináltam róluk, ahogy a nyitott színben elméláznak. Az egyik magyarszombatfai fazekasnál, a már akkor öreg Sanyi bácsinál is többször elücsörögtünk. A földpadlós házában fogadott minket, vásároltunk is tőle cserépedényeket, amelyeket azóta kegyelettel őrzünk.
    Odavalósi öntöttvas kályhát, paraszt-széket, meg egyebeket is elhelyeztünk a házunkban. A kiöregedett kondorfai tűzoltótól szintén megőriztük a dísz-sisakját, meg a rövidnyelű bontócsákányát. Az ő háza is kedves és tetszetős volt. Akkor még nyitottak voltak nem csak az emberek, de a házacskáik is. Mindent, szép sorjában megmutattak mindent a kis birtokukon, szemléltetve az életmódjukat is. Minden házban még megfigyelhettük az ottani tájra jellemző konyhai kemence-tűzhelyeket, amelyekkel fűtötték is a pici házakat. 20-30 ezer forintokért kínálták a házakat, alkudoztunk, és vehettünk is volna nagyobb, módos gazdától még rendben lévő házat a hozzátartozó hatalmas istállóval, szénapajtával, kaszálóval, hozzá pár ezer öllel. A hatalmas padláson fölhalmozott több nemzedéknyi használati tárgyakkal együtt adtak volna el mindent. Abból a készletből, ami ott volt, akár régiségkereskedést is nyithattünk volna... Sajnos már akkor több egykori hajlék beomlott tetővel roskadozott, nem egy meg már össze is dőlt. A vályog-dombokká vált romhalmazokon csak elvadult gyommezőt láthattunk. Ezek az én panaszaim az Őrségről. Lehet, egykori, ottani élményeinkről is írok még valamit.

    Reméljük a boronaház megmenekül, és nem jár úgy mint az ottani falvak többsége.

    VálaszTörlés
  4. Kovács Zoltán a fészbukon: Háromszék egyik folyója az Olt. a másik a Feketeügy ! Mostanig nem értettem mitől lett ez a neve ...

    Varga Géza: Valóban. Erről van szó. A régi magyar nyelvben az ügy "folyó"-t is jelentett. Köszönöm a figyelmedet!

    VálaszTörlés