Pakisztáni edény magyar hieroglifákkal az Indus-völgyi kultúra korából

 Az elmúlt évtizedekben végzett rovológiai (magyar ősírás-történeti) kutatás egyik meglepő eredménye volt, hogy a székely írás (pontosabban előzményének, a szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írásnak) 20-50 jele már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Ez alól az Indus-völgyi civilizáció sem kivétel, amely a fénykorát a Kr. e. 2500 – Kr. e. 1700 között élte. Itt is úgy született meg a saját írás, hogy annak alapozásához felhasználták a magyar hieroglif írás jeleit is. Az alábbi pakisztáni edény világmodellje magyar jelek párhuzamát tartalmazza (1. ábra).

 

1. ábra. Az Indus-völgyi kultúra korából származó pakisztáni edény (fent) és hieroglifáinak megfelelői a székely írásban (lent, balról jobbra): "ly" (lyuk/Lyukó), "m" (magas), "sz" (szár "úr"), "harmadik k" (kő) s legvégül az "s" (sar/sarok) rovásjel

A világmodellek közepén az Isten neve, vagy jelzője, a sarkain pedig az égbe vezető út jele szokott szerepelni. Ez látható a pakisztáni edényen is. 

Középen a székely írás "ly" (lyuk/Lyukó) jelének párhuzama van (1. ábra, bal alsó sarok). Ezt a nevet, amely az Istent az élet és a bőség forrásaként jellemzi, előszeretettel használták a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok is. Hasonlóképpen ítéltek a sumérek is, mert az azonos formájú jel náluk a "kút, forrás" jelentést hordozta. A székely és sumér jelentéssel szemben az egyiptomi és a kínai írásban a körbe zárt pont alakú jel "Nap, napisten" jelentésű. 

A sarkokon a magas sar mondat olvasható, amit mai magyarsággal magasságos úr, vagy magas sarok alakban is vissza lehet adni. A ligatúra egy hegyet ábrázol, amelyre lépcső vezet fel. A két fordítás nem ellentmondásos, mert a sarkoknak külön istene volt, a sarok maga volt az Isten (ezért hasonló Heraklész neve és a sarok szavunk). A pakisztáni edényen látható sarokjelképnek kitűnő párhuzama van kirgiz és navaho szőnyegen is (2/a. ábra).

2/a. ábra. Ugyanaz a sarokjelkép egy navaho szőnyegről (balra), a pakisztáni edényről (középen) és egy kirgiz szőnyegről (jobbra)

2/b. ábra. A fenti sarokjelképek a székely írás "m" (magas) és "s" (sar "úr, sarok") jelének párhuzamaiból állnak

3. ábra.  Néhány rokonítható elem az Indus-völgyi civilizáció jelkészlete és a magyar jelkincs között 

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Egy navaho szőnyeg világmodelljének hieroglifái

Varga Géza

Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó