Oldalcsoportok

2020. szeptember 4., péntek

A Lyukó istent megidéző tejesköcsög

 Az 1. ábrán látható sárvári tejesköcsög a hun-avar-magyar istenidézés hagyományának kései (feltehetően már nem értett, ám hagyománytiszteletből másolt) maradéka a magyar népi jelhasználatban. 

A jelkészlete nyelvet azonosít, mert csak a magyar írásban jelent lyuk/Lyukót a két koncentrikus kör, vagy körbe zárt pont alakú hieroglifa (s e jelek közepén fizikai lyuk dokumentálja a korabeli jelentést). 

Azt már korábban is tisztáztuk, hogy az edény és az Éden szavak azért hasonlítanak egymáshoz, mert az ősvallási gondolkodás mindkettőt az élet forrásának (az Isten egyfajta megjelenésének, lakhelyének) gondolta. 

Ez a sárvári tejesköcsög (1/a. ábra) két jeltörténeti érdekességet is illusztrál. Az egyik, hogy az edény lehet az Isten megidézésének, vagy az epiphaniákra, az Isten megjelenésére, jelenlétére való emlékeztetés  eszköze is. Az 5/b. és 5/c. ábrákon hasonló szertartási szövegkönyveket mutatok be. A másik jeltörténeti érdekesség a magyar etnikumjelző "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció.




1/a. ábra. Sárvári tejesköcsög a Lyukó istent idéző Ragyogj ... és Ragyogtál ... szavak ismétléséből álló mondatokkal (mindkét mondat a székely "kis r" párhuzamának tekinthető ferde vonalakból áll) a szentgotthárdi Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeumban



1/b. ábra. Nenad fémkorongján egy feltehetően a Tordos-Vincsa kultúra végső szakaszából származó írásemléken egy ősvallási szertartás szövegkönyve található



1/c. ábra. Az udvardi avar tűtartó oldalán szintén egy istenidéző ősvallási szertartás szövegkönyve olvasható a magyar hieroglif írás szójeleivel


Az istenidézés jeleihez kötődő ábrázolási és szöveghagyomány szabályai szerint a fenti Ragyogj ... és Ragyogtál ... mondatok között kell megjelennie az Isten nevét, vagy jelzőjét rögzítő jelnek. 

Esetünkben ez a tejesköcsög életet adó nyílása, amelyet két koncentrikus kör vesz körül. A nyílás és a körök együtt alkotják a magyar etnikumjelző "Lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenciót, azaz a tejesköcsög Lyukó isten megidézésére szolgál, vagy emlékeztet. 

A "Lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció másik népi változata megtalálható egy szentgyörgyvölgyi korsón is (2. ábra). Előzménye a sztyeppén a tagar (4. ábra) és hun (3. ábra) emlékeken mutatható ki, ami arra utal, hogy a tagar kultúra (1) népe ugyanúgy magyarul beszélt, mint a hunok.





3. ábra. Hun jelvény a "Lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvencióval (középen, Noin Ula), valamint a székely írás "ly" betűjének két változata az ábra alsó sarkaiban


4. ábra. Tagar szavasok Lyukó isten jelével (az alsó a "Lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvencióval)




Jegyzetek

(1) A tagar bronzkori régészeti kultúra a Minuszinszki-medencében virágzott Kr. e. 700-tól Kr. e. 200-ig. A tagar kultúra népét az afanaszjevói és andronovói kultúra népeiből kialakultnak, a szkíták közé tartozónak tekintik. 

Ha a tagarok által használt "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció alapján a nyelvüket magyarnak, vagy a magyarral rokonnak tekintjük, akkor ezzel nagyjából ugyanazt mondjuk a nyelvről, mint amit a modern genetika mond a testünkről. A genetikusok ugyanis szintén az andronovói - szkíta ősöket tekinti a magyarság előzményének. 

A korai szkíta népességből került el egy csoport keletre valamikor a Kr. e. évezredekben s vált némi mongol keveredéssel hunná. Amikor ők visszajöttek Európába, itt vélük rokon népességgel egyesültek s együtt alkották a heftalita Hun Birodalom varchonita (avar és hun) népességét. Ők indultak aztán több hullámban a Kárpát-medence meghódítására. Ezek az összefüggések magyarázzák meg, hogy miért található meg a "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció a tagaroknál, a hunoknál és a honfoglaló magyaroknál egyaránt. 


Irodalom


Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó és ég jeles világmodellje

Varga Géza: A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén fizikai lyuk" ábrázolási konvenció

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével

Varga Géza: Lyukó isten tulipán alakú jelképe Oroszországból (10-12. szd.)

Varga Géza: Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval

Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján

Varga Géza: Az akadémikus "tudomány" rovológiai kudarca: az udvardi avar tűtartó elolvasható, Bél megidézéséről szól





Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése