Oldalcsoportok

2020. augusztus 27., csütörtök

Ezüstjelvény a hieroglifikus "Úristen" mondatjellel Zalavár Várszigetről

Bevezető

A zalavári jelvény (1. ábra) a Bakay Kornéltól kapott szíves szóbeli tájékoztatás szerint szórványlelet az 1019-ben felszentelt un. Hadrianus templomból. Sem a szláv, sem az avar leletek közé nem sorolható, IX. század végi - X. századi magyar díszítménynek látszik. Hozzáteszem, hogy a róla leolvasható mondat a leggyakoribb, jellegzetes magyar kifejezések közé tartozik. Az a körülmény, hogy a szójeleket egyetlen, művészileg, a képi tartalmat és az ősvallási mondanivalót tekintve is egységes kompozícióba, szépséges mondatjelbe szerkesztették, arra utal, hogy ez a mondat, vagy kifejezés már a jelvény készitésekor is igen régen mindennapi használatban volt. A párhuzamok alapján bizonyos, hogy ezt az Úristen szóösszetételt már az ősvallás korában és a sztyeppén is használtuk, ezért nem bizonyítja a zalavári magyarok kereszténységét. A jelhasználat elsősorban pogány, hiszen a szár (mai magyarsággal Úr) szójele az égig érő fa ábrázolása, ami inkább tűnik ősvallási hagyománynak, mint kereszténynek. Berze Nagy János népmesekutató is azt állapította meg, hogy az égig érő fa a magyar néphit szerint azonos az Istennel. Persze éppen ez az a korszak, amikor a pogány jelképeket átveszi a korai kereszténység. 



1/a. ábra. A zalavári Szár ős ten (mai magyarsággal Úristen) mondatjel (középen), a jelvény szár, ős és ten hieroglifái (balra, lentről felfele), valamint a nekik megfelelő mai magyar jelek (lentről felfelé: magyarszombatfai tányér szár jele, a székely írás "sz" betűje, valamint ős és ten szójele (jobbra)

 


1/b. ábra. A zalavári ezüstjelvény (fotógrafika)


Írástani tanulságok

A rovológia (korai magyar írásokkal foglalkozó tudomány) számára is kínál tanulságokat ez az ezüstjelvény. 

Egyrészt az írásirányt illetően, ami egyértelműen lentről felfelé vezet. Ez a lelet korántsem egyedüli példája ennek az írásiránynak (2. és 4. ábra).



2. ábra. A lentről felfelé írt ős + ten (Isten) összetétel egy Amur menti sziklarajz részlete a Kr. előtti 4. évezredből


Másrészt alátámasztja egy korábbi feltevésemet arról, hogy a székely írás "us" (ős) jele (az "f" betűhöz hasonlóan) egy korábbi ligatúrából, tehát két elemi szójel együtteséből alakult ki. 

A ligatúra egyik eleme az általában ovális, kerek, vagy szilvamag alakú keret, ami a Tejút hasadékát ábrázolja, amelyben karácsonykor a Nap kél. Ez a keret a formai hasonlóságon túl szemantikailag is azonos lehet a lyuk hieroglifával, ám ezt további kutatás döntse el véglegesen. 

A ligatúra másik eleme az Isten fát ábrázoló jelképe. Ez utóbbi hieroglifának ismerjük a hangalakját is: szár. E szár szójelből alakult ki az ágak elhagyásával a székely írás függőleges egyenes alakú "sz" betűje. Ezért szerepel a székely írás "us" (ős) jelében a függőleges egyenes, ami önállóan az "sz" jele lenne.



3. ábra. Az elolvasható kalotaszegi tulipán középső szirma is azonos az "us" (ős) hieroglifával, aminek a közepén szintén egy ágakkal rendelkező szár "úr" szójel található


Párhuzamok

A zalavári ezüstjelvénynek több típusú párhuzamai vannak. A hasonló párhuzamok sorozata együtt kultúrát és etnikumot azonosít, ezért szükséges a rendelkezésünkre álló jelkincs feltárása, megértése és hasznosítása.

- A párhuzamokban megtaláljuk a székely írás elődjének, a szó- és mondatjeleket alkalmazó magyar hieroglif írásnak a jeleit. 

- A másik párhuzamos jelenséget jelenti az írásirány. Azok az Isten olvasatú, függőleges olvasási írányú szójeleink tartoznak ide, amelyekben alul van az "us" (ős) szójel és felette a Ten. Ilyen van egy gyulai honfoglalás kori bronzcsaton is (4. ábra).

- A harmadik párhuzamos jelenséget képviseli az a kalotaszegi ős szójel, amelyben a függőleges egyenes helyett szintén az ágakkal rendelkező szár "Úr" hieroglifa jelenik meg (3. ábra). 

- A negyedik párhuzam, hogy a zalavári ezüstjelvény ős hieroglifájának "szeme van", azaz két pont látható rajta, akár az egyik veleméri rajzos sindü ős jelének (5. ábra).



4. ábra. Gyulai honfoglalás kori bronzcsat alulról felfelé olvasandó ős + ten (Isten) szójele (fotógrafika, részlet)


Irodalom

Berze Nagy János: Égigérő fa - Magyar mitológiai tanulmányok, Pécs, 1957.





Varga Géza: A Ten hieroglifa

Varga Géza: A kenderesi Isten hieroglifa segítette az otrantói hős nevelkedését

Varga Géza: A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us ” (ős) jele?

Varga Géza: Veleméri rajzos sindük

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.




5. ábra. Az égig érő fa hasadékában karácsonykor kelő napistent jelképező veleméri rajzos sindü felső részén az ős hieroglifának ugyanúgy "szeme van", mint a zalavári ezüstjelvényen







Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése