Régóta őrizgetem a számítógépemben az armaviri tál rajzát. Az már az első pillantban is nyilvánvaló volt, hogy a magyar hieroglif írás jelei, vagy azzal rokon jelkészlet elemei láthatók rajta, de a hieroglifák kétségbeejtő szétszórtsága késleltette a tál leírását.
Mivel a jelzőosztogatásban jeleskedő Sárközy Miklós cikke napirendre tűzte a Magyarul beszéltek-e a párthusok? kérdést, neki kellett veselkednem a feladat megoldásának, hiszen a nyelvről elsősorban az írásemlékek elolvasása tanúskodhat. Időközben a hieroglif szövegekkel kapcsolatos tudásunk gyarapodott. Nyilvánvalóvá vált, hogy egyes jelsorokat az isteni középpont felől kell nézni és olvasni. Így (a feje tetejéről a talpára állítva) kell olvasni a rakamazi honfoglalás kori turul és a párthus aranyoroszlán szövegeit is. Továbbá felbukkant néhány "sugár irányú mondat" is a hieroglifikus írásemlékek tengerében (például egy meroving bogláron és a kölkedi avar világmodellen). Ezért az armaviri tál egy lehetséges olvasatának elkészítése könnyebben ment, mint azt korábban gondoltam. Természetesen, az ellenőrzésre szükség lehet, mert a jelek társításának és értelmezésének lehetnek alternatívái. Erre az ellenőrzésre a múzeumok polcain porosodó további hieroglifikus írásemlékek elolvasása, a párhuzamok megismerése és az így remélhetően gyarapodó tudásunk lehetőséget nyújthat.
1. ábra. A párthus kori tál Armavirból (Kubán vidék)
A tál szerkezete hasonló a felülnézeti világmodellek szerkezetéhez. A világmodellek sarkain szokásosan az égbe vezető út elolvasható jelképei szerepelnek. Az armaviri tál esetében a sarkokat az ország szójelek és a rájuk épülő hieroglifikus mondatok jelölik ki (1. és 5-7. ábra). A világmodellek közepén az Isten jelképe található s ezt (a sumer dingir "isten" jel megfelelőjét) találjuk az armaviri tál közepén is (2. ábra).
2. ábra. A Lyukó isten a ragyogó folyó mondat vége a köriratban ismétlődik, ami egy imaszöveg ismétlődő mondatairól tanúskodik (hasonló szerkezetű, ismétlődő mondatokat tartalmazó imát találunk a berekböszörményi gyűrűn és a karcagi csatkarikán és az Iseumban kiásott római kori hun világmodellen is)
A 2. ábrán olvasható hieroglifikus Lyukó isten a ragyogó folyó mondat azt fejezi ki, hogy a tálat készítő eleink a Tejutat (az égig érő fát) azonosnak tartották az Istennel. Berze Nagy János Az égigérő fa című kötetében népmesék elemzése alapján megállapítja, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa (Tejút) azonos az Istennel. Ez a párhuzamos gondolat egyrészt hitelesíti az armaviri tál e mondatának olvasatát (az égi folyó azonos az Istennel), másrészt párhuzamot képez a magyar ősvallás és az armaviri tál világnézeti alapjai között.
A szokásos világmodellek nem öt, hanem csak négy sugár irányú mondatot tartalmaznak. Az eltérést nem illik azzal magyarázni, hogy a fazekas eltévesztette a dolgát, mert csak abban lehetünk bizonyosak, hogy ő jobban értett ezekhez a hieroglifákhoz, mint mi, kései utódok.
Amikor tisztázni akarjuk ezen eltérés magyarázatát, akkor körül kell néznünk a lehetséges párhuzamok (a világmodellek "sugár irányú mondatai") körében. Ilyeneket találunk többek között egy meroving tulajdonba került hun bogláron és a hasonló szerkezetű kölkedi avar világmodellen is. Ezeknek ráadásul azonos a mondanivalója is (egy-egy országot, vagy földet írnak le).
Továbbá az emlékezetünkbe kell idézni, amit Götz László Keleten kél a Nap c. kötetében olvashattunk, hogy a párthus időkben a hun uralkodócsalád ágai öt országban is uralkodtak. A hun-magyar uralkodócsalád és nyomában a szép hazánkban uralkodó egyéb királyok a címeik felsorolásában az első világháborúig megőrízték mindazon országok nevét, amelyek valaha az uralmuk alá tartoztak. Hasonló országlistát (az országok jelmondatainak listáját) képezhetik az armaviri tál "sugár irányú mondatai" is, amelyek - ahogyan az rokon kultúrájú országok jelmondatai esetében elvárható - nem pontosan azonosak.
3. ábra. A meroving boglár sugár irányú, Lyukó Isten országa olvasatú mondata
4. ábra. A kölkedi avar boglár sugár irányú mondatának olvasata: Nagyságos Ten úr földje, a szóhasználat eltérő (az ország szó helyett a földet használja), ám a gondolat lényege kétségen kívül azonos az armaviri mondatéval
5. ábra. Az armaviri Atya országa mondat
6. ábra. Az armaviri Magas folyó országa mondat
7. ábra. Az armaviri Magasságos ország mondat
Az 5-7. ábrákon látható mondatokat az Isteni középpont felől nézve kell olvasni. A mondatok be vannak keretezve s a képszerű keretek is jelentést hordoznak. A keretek alja a sarok hegyét (a világoszlopot, a Tejutat) idézi, a felső része pedig a Tejút hasadékát, amelyben karácsonykor a Nap kél. A keret vonalai is elolvashatók, de nem biztos, hogy elolvasandók. Tartozhatnak jelentést aláfestő, ám az olvasatba nem tartozó képi elemek közé is. Az 5-6. ábra kerete az Ős sar (mai magyarsággal Ősúr), a 7. ábra kerete pedig a Nagy sar (mai magyarsággal Nagyúr) mondatot rögzíti.
6. ábra. A Magasságos ős köve mondat a párthus tálról (balra) és a Magasságos Ten köve mondat egy zalai hímes tojásról (jobbra)
Irodalom
Berze Nagy János: Az égigérő fa
Varga Géza: Lyukó isten országa hieroglifikus mondat egy meroving bogláron
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra
A szállásnak nevet adó veleméri cserépmadárka
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése