1. ábra. A karcagi csatkarika, a magyar hieroglif írás leghosszabb emléke, amellyel a "szakma" nem tud mit kezdeni (Hakan Aydemir maga is háromféle megoldást javasolt az egyik részletre, amit - az egész szöveghezhez hasonlóan - tökéletesen félreértett)
Tisztelt Dr Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úr!
Köszönettel vettem levelét, amelyben egyrészt arról tájékoztat, hogy örömükre szolgál a Magyarságkutató Intézet célkitűzéseinek támogatását célzó megkeresésem, másrészt a türelmemet kéri, amíg tájékozódik a budapesti hun(?) jelvénnyel történtekkel kapcsolatban.
- A Dr. Kásler Miklós miniszter úrnak küldött levelemben felajánlott támogatásom azonban
nem általában a történeti örökséggel, hanem a magyar írástörténet kezdeteivel kapcsolatos, mert ezzel foglalkozom, itt tudok segíteni. Az Intézetnek (és az akadémikus "tudománynak") ugyanakkor e téren - a legjobb tudomásom szerint - nincsenek komolyan vehető eredményei és szakértői sem (ám a sajtóban az Intézethez közelinek minősített Bíró András Zsolt kitiltotta a Lezsák Sándor által támogatott köteteimet a Kurultájról).
Kérem ezért, hogy az írástan figyelembe vételére tett javaslatomra vonatkozóan legyen szíves pontosítani a válaszát és tegye lehetővé egy konkrét terv kialakítását, ami az Intézetben a magyar írástörténet adatainak felhasználását eredményezné! A magyar őstörténet kutatását ugyanis (a genetika mellett) az írástani adatok segítségével lehet a leghamarabb előre mozdítani. Ezzel szemben - a "szakértők" hiányával, vagy tragikus tájékozatlanságával összefüggésben - az írástan rendszerint megemlítésre sem kerül, amikor az őstörténeti kutatásokhoz felhasználható tudományágakat sorolják fel.
Egy mai példa a szerzők körében uralkodó elképesztő zavarra és tévedésekre:
Kérem ezért, hogy az írástan figyelembe vételére tett javaslatomra vonatkozóan legyen szíves pontosítani a válaszát és tegye lehetővé egy konkrét terv kialakítását, ami az Intézetben a magyar írástörténet adatainak felhasználását eredményezné! A magyar őstörténet kutatását ugyanis (a genetika mellett) az írástani adatok segítségével lehet a leghamarabb előre mozdítani. Ezzel szemben - a "szakértők" hiányával, vagy tragikus tájékozatlanságával összefüggésben - az írástan rendszerint megemlítésre sem kerül, amikor az őstörténeti kutatásokhoz felhasználható tudományágakat sorolják fel.
Egy mai példa a szerzők körében uralkodó elképesztő zavarra és tévedésekre:
A székely településtörténet és a magyar hieroglif írás
A miniszter úrnak írt másik levelemben ( https://
Javaslom és kérem a magyar hieroglif írás államilag szervezett, méltó bemutatását is, mert nem minden évszázadban fedezünk fel új magyar írást!
Tudom, hogy nem az én dolgom az Intézet munkaprogramjának meghatározása, ám az én dolgom a magyar írástörténeti adatok felhasználásának elérése. Kérem, főigazgató úr, legyen szíves tájékoztatni arról, hogy miként tervezik a székely írás meg a magyar hieroglif írás adatainak az őstörténeti kutatásokban való felhasználása terén az előrelépést! Van-e olyan munkatársa, akinek feladata a már egy évvel ezelőtt is elküldött kötetem elolvasása és az arra történő válaszadás, meg a tennivalók megszervezése?
- A másik téma, a budapesti hun(?) jelvény barbár lereszelése és az elmaradt tudományos igényű leírás pótlása témájában az alábbi cikkem és az abból elérhető továbbiak megtekintését ajánlom az Ön és szakértői szíves figyelmébe! Kérem egyúttal a személyes igénybevételemet is, mert az államtitkár úr által szervezett előző vizsgálat a Magyar Nemzeti Múzeumból származó valótlan állítás miatt tévútra futott!
Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia
A figyelmét megköszönve tisztelettel üdvözli: Varga Géza írástörténész
Tájékoztatás végett kapja: Dr. Kásler Miklós miniszter úr és a közvélemény
***
A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése