A nagyjából a Kr. e. XVI-XV. századra létrejött Andronovo kultúra tárgyain felbukkanó, a magyar hieroglif írás jelkészletébe tartozó szójelek kiemelt érdeklődésre tarthatna számot a magyarság őstörténetének kutatói előtt, ám - a jelek szerint - szakértelem és becsület híján a kutya sem törődik velük. Ugyanakkor több elméletet is kidolgoztak már, amelyben az Andronovo kultúra jelentős szerephez jut (1).
Ideje hozzátenni ezekhez az elméletekhez az íráskutatás szerény eredményeit is. Ez persze aligha jelent többet a kutatás elkezdésénél, az andronovoi és a környező kultúrák jeleinek összegyűjtésénél és értelmezésénél, az elolvasásuk megkísérlésénél. Az is jelentős eredmény lenne, ha a kutatók egyáltalán észrevennék a jelkészlet létezését és addig nem kezdenének a kultúra nyelvét illető találgatásokba, amíg a nyelvet rögzítő jelekről szót sem ejtenek.
Az alábbi cikkekben egy-egy andronovói tárgy hieroglifáit mutatjuk be.
Ideje hozzátenni ezekhez az elméletekhez az íráskutatás szerény eredményeit is. Ez persze aligha jelent többet a kutatás elkezdésénél, az andronovoi és a környező kultúrák jeleinek összegyűjtésénél és értelmezésénél, az elolvasásuk megkísérlésénél. Az is jelentős eredmény lenne, ha a kutatók egyáltalán észrevennék a jelkészlet létezését és addig nem kezdenének a kultúra nyelvét illető találgatásokba, amíg a nyelvet rögzítő jelekről szót sem ejtenek.
Az alábbi cikkekben egy-egy andronovói tárgy hieroglifáit mutatjuk be.
Andronovo edény a "Magasságos Heraklész-folyó" hieroglifikus mondattal
Jegyzet
(1) Bartha Antal így ismerteti az ősugorok közép-ázsiai eredetét valló kelteminári elméletet:
"Nevét az Aral-tó déli partvidékén, az i.e. IV. évezredben virágzó újkőkori műveltségről kapta. Az elmélet szerint e kultúra népe ősugor volt, a finn és az ugor népek egymástól külön alakultak. Az i.e. II. évezred elején létrejött andronovói műveltségnek az Aral-tó és a Kaszpi-tenger közén, majd Észak-Kazahsztán és Dél-Szibéria körzetében elterjedt csoportjai képezték az ősugorok történelmének következő fázisát. A kelteminári, majd andronovói műveltségből kiváltak, és az Ob, valamint az Irtisz mentén északra vándoroltak az ősugorok, a mai obi-ugor népek elődei. A kelteminári eredetű kőtechnika és edényművesség bizonyos elemeinek északi elterjedése, valamint az andronovói eredetű díszítőmotívumok továbbélése az obi-ugor népek régi és mai művészetében, az elmélet érvelésében központi szerepet tölt be. Az obi-ugorok embertani alkatában erősek a déli eredetű europid vonások; antropológiailag hasonlóak a régi osztják, vogul, valamint az andronovói kultúra embereihez."
Bartha Antal a fenti elmélet ellen felhozható érveket is felsorolja:
"Az ős- és óiráni jövevényszavak a finnugorság vándorlásának nem bizonyítékai, mivel az andronovói és az ázsiai szaka-szkíta műveltség mellett Kelet-Európában is léteztek műveltségek, amelyek hordozói ős- és óiráni népcsoportok voltak.
Az andronovói, a tagari és a tastiki hagyományok továbbélése nem korlátozódik az osztjákok művészetére, hiszen Szibéria-szerte az őslakosok művészetében elterjedtek. Déli eredetű népelemek részvétele az obi-ugor népek kialakulásában bizonyított. Tisztázásra vár azonban, hogy az andronovói, a tagari és tastiki népesség milyen nyelvet használt.
Számításba kell venni még azt is, hogy az europid–mongoloid keveredés az újabb kőkornál későbbi időkben is történt, és nemcsak Szibériában, hanem Kelet-Európában is. Az andronovói és a vele rokon kultúrákból származó europidok hasonmásai megvannak a honfoglalás kori magyarok körében is. Távoli egyezésről van azonban szó. Az andronovói és a vele rokon, a Kelet-Európában honos gerendavázas kultúrák europidjai a kelet-európai sztyeppen élt valamennyi nép embertani történetében nagy szerepet játszottak. A más típusokkal történt keveredésük eredményeként létrejött azonos morfológiai változatok az egymással nem rokon népek körében is jelen vannak.
Az andronovói europidok közvetlen rávetítése a magyar őstörténetre két okból problematikus. Először: honfoglalóink körében nem lehet szétválasztani az andronovói és a gerendavázas europid alapréteget. Másodszor: honfoglalóink körében az őseuropid vonásokat sok évszázados keveredések és belső fejlődés rétegei finomították. Az i.e. II. évezredet az i.sz. IX–X. századtól elválasztó három évezred során lerakódott embertani rétegek felfejtésének ügye nincs lezárva. Hasonlóképpen lezáratlan az eurázsiai tajgában az újabb kőkori kulturális egyezések ügye; lehetnek etnikai, de életföldrajzi rokonság következményei is.
A főleg kultikus, mitológiával kapcsolatos jelenségek elterjedése igen nagy területen, viszonylag kis népmozgás esetén is lehetséges volt.
A tajga fáinak neveit a magyar nyelv nem őrizte meg, márpedig ha az ugor magyarok az i.sz. IV. század közepe tájáig Nyugat-Szibériában, a tajga közelében tartózkodtak, úgy e fák neveinek eltűnése a magyarból eléggé különös; bár az életkörülmények éppen ez idő tájt megváltoztak. A változás indokolhatja a tajga fái neveinek teljes elfelejtését. A méh és a méz finnugor alapnyelvi szavak, az ugor nyelvek közül csak a magyarban vannak meg.
A méh dongóméhre vonatkoztatása azért kérdéses, mert ez esetben a vele szorosan összefüggő méz szó használata irreális. Nyugat-Szibéria ismert, mintegy kétszázezernyi földrajzi neve közt vannak osztják és vogul eredetűek, de a magyarban is fellelhető közös ugor helynév vagy helynévképző nincs.
A lóvégtagok sírba helyezése az andronovói műveltségben kivételes jelenség; és másként is történt, mint a magyar honfoglalóknál.
A szakirodalom Szibériába átvándorolt ősirániakat lát az andronovói műveltség hordozóban. A Szintasta környékén feltárt temetkezés kocsival és a kocsi-ló kultusza indoiráni eredetűnek tekinthető."
A fent olvasottak vitatható elemeket is tartalmaznak, ám közülük csak egyre reagálunk. A különböző elméletek rendre céloznak, vagy következtetnek a kultúrák nyelvére, ám minden komolyan vehető forrás nélkül, hiszen a nyelvet rögzítő írásokkal (esetünkben az andronovói tárgyakon felbukkanó magyar hieroglif ákkal) nem is foglalkoztak. Bartha Antal sem vizsgálta az andronovoi jelek kérdését, de említi a "kultikus, mitológiával kapcsolatos jelenségeket". Ez biztató fejlemény volt a 90-es években, mert a hieroglifák egyértelműen az ősvallás tárgykörébe tartoznak.
Bartha Antal szócikket kért és kapott tőlem a Nimród tamgáról egy soha el nem készült lexikonba, ám korai halála megakadályozta a szócikk hasznosításában.
Irodalom
Horváth Csaba Barnabás: Finnugor és szkíta eredet - egy és ugyanaz? International Relations Quarterly, ISSN 2062-1973, Vol. 10. No. 3-4. (2019) 9 p.
Varga Géza: Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza: Horváth Csaba a magyarul beszélő szkítákról
Varga Géza: Tagar ékszer Jóma ligatúrával
A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Magyarszombatfai csupor a kereszt alakú virágkompozícióvá vált Dana és alatta a két kacskaringó és a tengely által alkotott ten szójelekkel, az együttes olvasatuk: Dana ten (mai magyarsággal: Dana isten)
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"
https://www.southeast-europe.org/pdf/39/dke_39_m_h_Horv%C3%A1th-Csaba-Barnabas_Finnugor-es-szkita-eredet.pdf
VálaszTörlés