A New Scientistben jelent meg Alison George cikke az Adorant figura fényképével (1. ábra). A kép alatt szerepel Hendrik Zwietasch és a Landesmuseum Württemberg neve.
1. ábra. A Geißenklösterle-barlangban előkerült 38 000 éves figura a ragyogj, ragyog, ragyogó ragyogtál szójel változataival egy epiphania megörökítése
A jelen cikk tárgya ez a dél-németországi Geißenklösterle-barlangban talált, mamutagyarból faragott 38 000 éves lemezkén lévő jelek elolvasása és magyarázata. Ezt tartják az egyik legősibb ismert ábrázolásnak, amely egy felemelt kezű emberalakot mutat.
A szerzők úgy gondolják, hogy a figura egy istenség előtt tisztelgő, imádkozó alakot ábrázol. Ezt annyiban kell kijavítani, hogy az alak nem ember, hanem maga az Isten. A dombormű abban a pillanatban ábrázolja az Istent, amikor az a kitartó szólongatás eredményeképpen megjelenik a hívei előtt. Az ismert istenidéző szertartási szövegvázlatok olvasata alapján ez egy kőkori epiphania hiteles, korabeli ábrázolása és a magyar hieroglif írás jeleivel való, a kor írásának színvonalán történt lejegyzése.
A lapocska az aurignaci kultúra idejéből származik. 1979-ben találták meg a németországi Sváb-Alb hegységben (Baden-Württemberg). Az előlapon egy domborművű antropomorf alak látható, aki felemelt karokkal áll, mintha imádkozna vagy hódolna (innen az adorant jelző, amit erre a leletre tévesen alkalmaznak). Érdekesség, hogy egyes kutatók szerint az alak egy ember-oroszlán hibrid is lehet, hasonlóan a Stádel-barlangban talált híres „Oroszlánemberhez”. Ez a lehetőség is arra utal, hogy nem emberről, hanem egy természetfölötti lényről van szó. A lapocska hátoldalán és szélein összesen 88 darab kis bemetszés és pont látható, amelyek szándékos elrendezést mutatnak. Ezek elrendezése valóban szándékos, mert az írás, egy nagy esemény megörökítésének szándéka vezette a mamutcsont mű alkotóját.
Az előlapon lévő jelek elrendezése hármas tagozódást mutat, ami megfelel az istenidéző szertartás három szakaszának.
- A faragvány két szélén lévő bemetszések a székely írás "r" betűjének felelnek meg, akár a Stádel-barlang 40 000 éves oroszlánfejű idolján is. A kőkorban azonban ezek a jelek nem az "r" hangot, hanem a ragyogj, ragyog, ragyogó, ragyogtál szavak korabeli változatát rögzítik. E magyar szavak tövében lévő ra szótag a napisten kőkori neve, amelyik megőrződött az egyiptomi Rá napisten nevében.
A ma székely írásként emlegetett magyar nemzeti írás eredeti, az ősvallás céljait szolgáló szójeles változatát a 90-es években fedeztem fel és 2017-ben tettem közzé a leírását a Magyar hieroglif írás c. kötetben.
Irodalom
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Budapest
Varga Géza (2021): A németországi Stádel-barlang 38-42 000 éves oroszlánemberének jelei
Varga Géza (2025): A marbellai Dana zsen ligatúra az istennel azonos világfát ábrázolja
Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház elő- és utószezonban 3-at fizet, 6-ot kap kedvezménnyel vehető igénybe a teljes ház igénylése esetén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése