Oldalcsoportok

2024. november 6., szerda

Világfa veleméri rajzos sindün

A veleméri rajzos sindüket csak mostanában ismeri meg a tudós világ. Nagy Zoltán néhány cikkét leszámítva, amelyekben körmendi és erdélyi rajzos tetőcserepekről számolt be, a néprajztudománynak nem volt tudomása erről a népművészeti műfajról. 

A Néprajzi Társaság pályázatán 2016-ban nyújtottam be a Veleméri rajzos sindüket ismertető dolgozatomat. 2024-ben adtam át a Néprajzi Múzeumnak kilenc darab veleméri rajzos sindüt, amit a főigazgató köszönt meg és amit Bulcsu László néprajzkutató vett át Veleméren. Azt megelőzően ilyen tárggyal nem rendelkeztek. 

A "tudományos konszenzus" képviselői eddig egy szót sem szóltak a sindürajzok ősvallási és írástörténeti kapcsolatairól, amely témák említése ma is illetlenségnek számíthat a köreikben. Az MTA rováskorpusza is szó nélkül hagyta a veleméri rajzos sindüket a rajtuk lévő jelekkel, meg rövid hieroglifikus szövegekkel egyetemben. Pedig a kötetük megjelenése előtt Fodor Pál közvetítésével küldtem a szerzőknek a Magyar hieroglif írás c. kötetből egy tiszteletpéldányt, amelyben a veleméri rajzos sindük is megemlítésre kerültek. Az MTA rováskorpusza azonban egy magyar- és tudományellenes prekoncepció, "a kultúránkat másoktól vettük át" szolgálatában fogant. Azt állítja a rováskorpusz ("persze" minden bizonyíték nélkül), hogy a székelyek eredetileg török nyelvű népcsoport voltak, akik hozták magukkal az ótürk írás ismeretét, amit az elmagyarosodásuk után magyar szövegek lejegyzésére kezdtek el használni. A hamis tétel érdekében minden olyan írásemléket tudatosan kihagytak a kötetből, ami ennek ellentmondott volna, mert nem köthető a székelyekhez. Így maradt ki a lehetőségekhez képest csonka és félrevezető leltárból a bodrog-alsóbűi honfoglalás kori rovásjeles fúvóka, a karcag-orgondaszentmiklósi csatkarika, a berekböszörményi Árpád kori gyűrű és a veleméri rajzos sindük jelhasználata is. Eleve különös és az MTA köreiben uralkodó torz nézeteket jellemzi, hogy Vásáry Istvánt és Sándor Klárát bízták meg ezzel a munkával (1). 

Különös jelentőséget kapott ez az ősvallási és írástörténeti vonatkozású, világfákat ábrázoló forráscsoport napjainkban. 

Ugyanis Pócs Éva cikkét követően a Mandinerben, az Ethnographiában és a Valóságban egy húsznál is több tudós hozzászólásával illusztrált, ám a rovológiai tájékozatlanságuk következtében megoldatlanul maradt vita bontakozott ki.  

A jelen cikket azért írtam, hogy az akadémikus tudomány képviselőinek világfáról alkotandó gondolatait segítse a helyes barázdába terelni.



















ábra. Törött sindü tulipánnal (balra fent) és a rekonstrukciója (jobbra); a sindürajz olvasata Egy isten (balra lent)













Jegyzetek

(1) Vásáry István elszólta magát, amikor azt üzente az egyik írásában Fehér Bencének, az MKI írástörténészének, hogy majd akkor válaszolnak a jánoshidai tűtartó olvasatáról írt (egyébként alapvetően hibás - VG) cikkére, ha azt tudományos fórumon adja elő. Tudjuk eközben (például a Magyar Nyelv szerkesztőségének a hozzáállásából), hogy a "tudományos fórumok" eleve nem hajlandók vitát keltő felvetésekkel foglalkozni. Ez a kikötés azért árulkodó, mert jelzi, hogy a köldöknéző akadémikus áltudomány a tények kutatása helyett inkább a magyar- és tudományellenes prekoncepciók védelme terén jeleskedik.

Sándor Klára 1996-ban közreadta a székely írásról szólván: "az sem tűnik mindig világosnak, hogy minek kell vele egyáltalán foglalkozni". Ha ezek után őt is megbízták a rováskorpusz megírásával, akkor azzal a megbízást adók is lejáratták magukat.


Irodalom

Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), Erdélyi Múzeum, 58. kötet, 1996. 1-2. füzet

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Az MTA rováskorpusza






Attila Róma elfoglalására induló csapatai az Őrségen keresztül jutottak el Itáliába. Ha Ön is oda készül, akkor tarthat egy pihenőt jövet is, meg menet is Veleméren, a Cserépmadár szállás és Csinyálóház kényelmes és szép lakosztályaiban! Nálunk akkor is megszállhat, ha az esze ágában sincs továbbmenni. Ami tökéletesen érthető lesz, hiszen aligha van jobb hely Velemérnél és Magyarországnál. Attila is visszafordult ...

06(20)534-2780

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése