Oldalcsoportok

2022. december 27., kedd

Kalotaszegi nagyírásos világmodell hieroglifikus mondatokkal

Kalotaszeg Erdélyben, a Kalota patak és a Körös szegletében mintegy 34 falut magában foglaló tájegység. Az erdélyi magyarság hímzésekben leggazdagabb vidéke a sokféle hímzőtechnikát, a hímzett holmi mennyiségét és a hímzés kivitelezését illetően. A kalotaszegi nagyírásos hímzés színeiben, motívumaiban hasonlóságot mutat a mezőségi, a torockói és az udvarhelyi hímzésekkel, mégis különbözik tőlük. Az elnevezés azt bizonyítja, hogy a készítői egykor még tudták, miszerint a hímzett mintáik elolvasható képjelek (a magyar írás szó ugyanis rajzolást is jelent). Szakértők szerint Ázsiában találhatóak hasonló technikával készült hímzések. A jelen rovológiai blog számára az a leginkább figyelemreméltó, hogy a nagyírásos motívumok esetenként jól olvashatók a magyar hieroglif írás szójeleivel. E cikkben egy kalotaszegi világmodell mondatjeleit (1/a. ábra), meg ezek néhány párhuzamát mutatom be (1/b., 1/c., 3., 4/c. és 5. ábra). E kalotaszegi világmodell minden részletében elolvasható. Ez nyilván a felülnézeti világmodellek ama szabályának köszönhető, hogy elolvasható jelekből kell állnia. Az indiai mandalák (világmodellek) némelyike szintén elolvasható imádságokat rögzít.



1/a. ábra. A kalotaszegi felülnézeti világmodell (középen), a világmodell Lyukó a ragyogó jó magas ősi kő olvasatú, sugár irányú mondatjele (balra), valamint a mondatjel hieroglifáinak megfelelő székely "ly" (Lyukó), "r" (ragyogó), "j" ( "folyó"), "m" (magas), "us" (ős) és "k" () jelei (jobbra, lentről felfele), valószínűbb olvasata a három mondatból álló szimmetrikus istenidéző szertartási szövegkönyv: Lyukó, ragyogj, ragyogj folyó! Magas ősi kő. Lyukó, ragyogtál, ragyogtál, folyó 




1/b. ábra. Hun eredetű, vagy ihletésű meroving korong (fent) sugár irányú, magyar jelekkel írt és magyarul elolvasható mondatokkal (lent balra), alul jobbra a meroving hieroglifáknak megfelelő magyar jelek (fentről lefele): a székely írás "ly" (Lyukó), "us" (ős), "nt/tn" (ten) jele, valamint a heraldika ország szójele




1/c. ábra. Avar korong a zamárdi temetőből, sugár irányban elolvasható Lyukó ős sar (mai magyarsággal: Lyukó ősúr) mondatokkal, az ábra jobb szélén (alul) az avar hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (Lyukó), "us" (ős) és "s" (sar "sarok, úr") jelek (fentről lefele), a köriratban a nagy hieroglifa, a székely ítás "n" betűjének megfelelője ismétlődik



A felülnézeti világmodell a világ szakrális középpontjának jelekből alkotott, leegyszerűsített térképe. Ténylegesen létező táj (az Ararát és a négy szent folyó vidéke), a Homo sapiens sapiens 100-50 000 között volt őshazája. Az innen kiinduló csoportok népesítették be Eurázsiát, Amerikát és talán Ausztráliát is. Ez volt az Éden, ahol az emberiség kidolgozta a természettel és a társadalommal való együttélés szabályait egy ősvallási világnézet keretében. E kőkori ősvallás jelképei napjainkig megőrződtek a világ írás- és jelrendszereiben, közte leghűségesebben a magyar népi jelkészletben és a belőle kialakult székely írásban. Az egyik népszerű, kőkori eredetű "irodalmi" műfaj volt a felülnézeti világmodell. A világmodell közepén szokás szerint az Isten jelképe szerepel. Ennek megfelel a Lyukó szójel, ami a hunok és avarok istenének egyik nevét rögzíti. A világmodellek sarkain (esetünkben az oldalfelezőkön is) az égbe vezető út valamilyen jele szokott szerepelni. A kalotaszegi világmodell sarkain ennek megfelel a szár "úr" szójel, amely az Istennel azonos égig érő fa (a Tejút) jelképe.



2. ábra. A kalotaszegi világmodell Lyukó magas köve az isteni nagy szár (mai magyarsággal: Lyukó magas köve az isteni nagyúr) olvasatú hieroglifikus mondata (középen), a mondatot alkotó hieroglifák (balra) és a hieroglifáknak megfelelő székely "ly" (Lyukó), "m" (magas), "harmadik k" (), ős, ten "n" (nagy), valamint "sz" (szár "úr") rovásjelek (jobbra, lentről felfele)



3. ábra. A kalotaszegi világmodell Nagy szár (mai magyarsággal: Nagyúr) mondata és annak párhuzama egy kusán függőn (jobbra) az ég boltozatát alátámasztő fa elolvasható rajza ez 



4/a. ábra. A kalotaszegi világmodell itt látható részlete több mondatból álló istenidéző szertartási szövegkönyv



 

4/b. ábra. A kalotaszegi világmodell Zsendülő jó ős magas köve részmondata az istenidéző szertartás középső szakaszának, az epiphaniának, az Isten megjelenésének állít emléket a Tejút hasadékában születő Isten jelképekkel való ábrázolásával




4/c. ábra. A karosi honfoglalás kori tarsolylemez szintén az égig érő fa (a Tejút) hasadékában karácsonykor megjelenő Istent idézi, ám egy másik szójellel: a hasadékban a székely írás Ten "isten" jele olvasható, az ábra jobb alsó részén a székely írás ős és ten szójele


Azt, hogy a 4/b. ábra az epiphaniának, az Isten megjelenésének állít emléket, több körülmény is alátámasztja:
- A középpontban lévő mandula alakú jel, a székely írás "us" (ős) jelének változata azt a pillanatot ábrázolja, amikor a Tejút hasadékában karácsonykor felkel a Nap, azaz megszületik, megjelenik az Isten. Az Istent itt a "magas kő" jelpár jeleníti meg.
- A jelmontázs csúcsán szerepel a székely írás "zs" betűjének hieroglifikus megfelelője, a zsenge, zsendül "feltámad, újjászületik, kinő" szójel. 
- A jelmontázsban szereplő "magas kő" és "folyó, Isten" jelek az ősvallás által az Istennel azonosnak tekintett Tejút elnevezései.




4/d. ábra. A kalotaszegi világmodell két szimmetrikus részmondata közül a Lyukó folyó ragyogj, ragyogj megelőzi, a Lyukó folyó ragyogtál, ragyogtál pedig követi az epiphaniát




5. ábra. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum egyik hímes tojásán szintén a ragyogó folyó rajza (elolvashatóan: ragyogó Jóma) jelenik meg, akár a 4/c. ábrán



Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás 

Varga Géza: Magyar hieroglifikus mondatok Tillia Tepe kusán függőjén 

Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve

Varga Géza: Őrségi világmodellek

Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével




Varga Géza











Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...




2 megjegyzés:

  1. Mennyire szomorú, hogy a mai kor embere semmit sem lát ebből, hiába nézi azt a varrotast...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Szabolcs! Egyetértünk. Pedig Baranyai Decsi János már 1598-ban megírta a követendőt: "Aki magyarnak tartja magát, az tanulja meg!" Sajnos, hozzátehetjük: ennél is szomorúbb, hogy a "szakemberek" az ellenségképzőként működő egyetemi oktatásnak megfelelően távolságot tartanak a magyar nemzeti írástól.

      Törlés