Oldalcsoportok

2022. november 18., péntek

Újabb magyar nyelvű neolitikus írásemlék képét közli Bánffy Eszter a Kerka völgyéből

Az academia.edu hasábjain jelent meg Bánffy Eszter tollából a Kerkabarabás határában fellelt neolitikus cserépfelirat fényképe. A tanulmány címe: Neolit és kalkolit megtelepedés a Kerka-völgyben. A szerző korábban már közölte a szentgyörgyvölgyi tehénszobor leírását is, amelyen szintén jelek láthatók (2. ábra). Ám sem akkor, sem most nem említi, hogy e leleteken jelek, méghozzá magyarul elolvasható hieroglifák (ősvallási kötődésű szójelek) vannak. Ezért ezt az újabb közlését is ki kell egészítenem egy olvasattal (1). 


1/a. ábra. A kerkabarabási cserépdarabon a székely írás "r", "b", "sz" és Ak jelei sorakoznak balról jobbra, amelyek szójelekként való olvasata Ragyogj, ragyogj Bél szár Ak, mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj Bél úr pataka 



1/b. ábra. A kerkabarabási cserépdarab és a jelel





1/b. ábra. A kerkabarabási cserépdarab hieroglifáinak (ősvallási jelentőségű szójeleinek) olvasata lentről felfelé és balról jobbra halad, a megfelelő székely jelek pontosan ugyanilyen alakúak



A kerkabarabási cserépdarab minden jele szójel (a székely írás szó- és mondatjeleiről Veit Gailel tájékoztat). A felső sorban lévő három hieroglifa (vallásos jelentőségű szójel) a székely írás "b", "sz" és Ak jeleivel rokonítható, de ez esetben a Bél szár "úr" és Ak "patak, Heraklész" szójelekről van szó. Az alattuk lévő két ferde vonal a székely írás "kis r" betűivel egyeztethető, amelyek itt a ragyogó/ragyogj szójeleként szolgálnak. Az írásemléknek a kőkori ejtést leginkább megközelítő együttes olvasata: Ragyogj, ragyogj Bél szár Ak! Ezt mai magyarsággal Ragyogj, ragyogj Bél úr pataka! alakban adhatjuk vissza. Azt az ismert tételt erősíti meg ez a szöveg, hogy eleink a Tejutat (az égi folyót) azonosnak tekintették a fiúistennel. E ferde vonalak alkalmazása megjelenik a Stádel-barlang oroszlánfejű idolján és a Szent Korona Krisztus-zománcán is. Mindegyik esetben egy istenidéző szertartás szövegkönyvének vázlatáról van szó.

Ez a feloldás beleillik a hieroglifikus szövegeink eddigi olvasatainak sorába, amennyiben szintén rövid ősvallási vonatkozású mondatról van szó. Például a jánoshidai avar tűtartó szövegét (amit Fehér Bence tévesen Baszjad Ízüt! alakban olvasott el) szintén Bél szár-nak olvashatjuk. (2). Bél az ősvallás isteni triászának fiúistene, akit a magyar krónikák már (Bonfini szerint a zsidó krónikák hatására) Nimródként emlegetnek. Bél nevéből alakult ki a Bél-Pel-Pil-pi-fiú hangváltozások során a magyar fiú szó.

Az eurázsiai és amerikai cserépedényekre általánosan jellemző, hogy elolvasható díszítésükkel a Teremtést és a Teremtőt (az Édent) idézik fel (1. és 4. ábra). Ezt az ősvallás diktálta követelményt a különböző edények esetenként eltérő grafikai megoldásokkal elégítik ki, a mondanivalójuk és a felhasznált magyar jelkészlet azonban közös. Azért alakult ki ez a szokás, hogy nyilvánvaló legyen az edényből fogyasztott ételnek és italnak (az élet lehetőségének) isteni eredete. Az olvasatot igazolja, hogy e szabálynak a kerkabarabási edény felirata is megfelel.




2. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor hieroglifái 



Jegyzetek

(1) A Kerka-völgy írásemlékei eddig is méltóak voltak a figyelmünkre. Ezek rendkívüli jelentőségűek, mert az emberiség legkorábbi, jól elolvasható írásemlékei közé tartoznak. Bánffy Eszter korábbi közléséből ismerhettük meg a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobrot, amelyet 1993-ban tárt fel. Ez arról is nevezetes, hogy az ásató régész - kutatói és tájékoztatói szándék, valamint szakmai hozzáértés híján - szó nélkül hagyta a saját leletén felbukkant magyar nyelvemléket. 

Ennél is megdöbbentőbb, hogy a magyar őshonosság hívei sem hajlandók még csak megemlíteni sem. Ez lenne ugyan az őshonosság elméletét alátámasztó legfontosabb (legkorábbi és magyarul kitűnően elolvasható) lelet, mégis dermedt hallgatásba burkolóznak ezt az adatot illetően. A szakmai tájékozatlanság és a módszertani-etikai színvonaltalanság akadályozhatja őket az érdemi megszólalásban.

A 2021-ben kiadott akadémiai rováskorpuszban is szakmai káoszt bizonyító valótlanságok és ellentmondások jelenhettek meg a székely írás kezdeteit illetően. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy a hivatásos és az önjelölt kutatók teljesítménye is egyaránt színvonal alatti. Az említett MTA rováskorpusz szerzői (Sándor Klára és Benkő Elek) ugyanis azzal a hamis indoklással tértek ki a székely írás eredetének tárgyalása elől, hogy erre adathiány miatt nem vállalkozhatnak. Pedig - mint azt a jelen cikk is illusztrálja - több száz, vagy több ezer elolvasatlan hieroglifikus írásemlék porosodik a múzeumok polcain. Látjuk, hogy még a neolitikumból is sorra kerülnek elő székely jelek előzményeivel írt, magyarul elolvasható rövid szövegek. Az MTA legjobb szakértői (ezt a minősítést a korpusz bevezetőjében olvashatjuk, ami az egész "tudományos konszenzust" minősíti) azonban - a jelek szerint - sem a szakirodalmat, sem a székely jeleket nem ismerik eléggé, vagy nem hajlandók ismerni. Talán - a Merjünk kicsik lenni! prekoncepciótól vezérelve - a szándékukban sem állt a székely írás valódi kezdeteinek tisztázása. Álláspontjukkal ellentétben nyilvánvaló, hogy a most bemutatott kerkabarabási szöveg is székely jelek párhuzamaiból áll, amint a szentgyörgyvölgyi tehénszobor szövege is. S hogy nem csak a jelek, hanem a nyelv egyezéséről is szó van, azt a két lelet olvasata is alátámasztja.

Az MTA rováskorpuszának szerkesztője, Vásáry István azt jelentette ki, hogy a székelyeknek nincsenek olyan képszerű jelei, mint amilyeneket a kínai írásban találunk. Holott a Magyar hieroglif írás c. kötetben (amelyből két példányt is eljuttattam a szerzők munkahelyére) 50 hasonló jelet mutatok be a kínai és a székely írás között. E jelek képszerűségét is több dolgozatban bizonyítottam már. A "legjobb szakértők" önellentmondó és alátámasztást nélkülöző álláspontját illusztrálja, hogy míg Vásáry István a képjeleink létét is tagadja, addig Sándor Klára - mint azt szóban közölte - az énlakai Egy Isten mondatjelet, amely az égig érő fát ábrázolja képszerűen, azért nem hajlandó elolvasni, mert az díszes (azaz képszerű). 


3. ábra. Tiszabezdéd Harangláb lelőhelyen előkerült honfoglalás kori gyűrű a Bél szár (mai magyarsággal Bél úr) mondattal, ugyanezt az istent említi a jánoshidai avar tűtartó és a kerkabarabási cserépdarab szövege is



(2) A jánoshidai tűtartó "b" (Bél) és "sz" (szár "úr")  jelein túl a többi, Fehér Bence által feltételezett jel nem létezik a jánoshidai tűtartón.


4. ábra. A Bulgáriában talált, Kr. e. 5000 tájáról (a Hamangia kultúrából) származó edényen a Teremtés helyszínét, az Éden négy szent folyóját idéző jelek szerepelnek, a négyszer ismétlődő jelpáros olvasata: Ak ügy (mai magyarsággal: Ak folyó)



Irodalom


Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Az MTA rováskorpusza

Varga Géza: Horváth-Lugossy Gábor féligazságai a hun-magyar azonosságról, Szent Mártonról és az őshonosságunkról



Varga Géza



Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  



Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése