Szent László királyunk annak idején még törvényben tiltotta az ősvallás által áldozóhelyként kezelt helyek (fák, források, kövek) tiszteletét. Ám ezek a mai napig kiemelt megbecsülésben részesülnek többek között az archaikus díszítésű fazekasedények jelkompozícióiban is. Például az ősvallás magas követ említő mondatjele a mai napig fényeskedik az alsópáhoki Czibor Imre fazekas másolt edényén (1. ábra).
1. ábra. Magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondatjel Czibor Imre másolt edényéről (balra) és a Győrben őrzött Szent László herma (jobbra)
Szent László királyunk a magyar történelem fénylő csillaga. Bárdja előtt megtorpantak a hazánkra támadó kunok is, akik ma - a szent király szándékának megfelelően - a magyarság legbecsültebb csoportjai közé tartoznak. A magas kő (az ősvallás Istenével azonos Tejút egyik neve) azonban makacsul ellenáll az uralkodó törvénybe foglalt törekvéseinek. Az ősvallás hieroglifikus jelképrendszere annyira kitartó, hogy még napjainkban is születnek új, képjelekkel írt mondatjelei. Pedig nemrég a katolikus püspöki kar is körlevélben emelt szót az újpogány eszmék jelentkezése ellen. Amikor a mindig győzedelmes Szent László lovagkirály meghökkentő kudarcának okait firtatjuk, több érvet is megemlíthetünk. S ezek közül a legkevésbé fontos, hogy a Czibor Imre fazekas által használt ólommáznak sajátossága a csillogás, aminek köszönhetően diadalmasan ragyog az ősvallás mondatjele. Ha mégis a néphagyományt képviselő ólommáz mondja ki a végső szót ebben a több évszázados vitában, akkor annak az a magyarázata, hogy a "tudományos konszenzus" alkalmatlan a feladata ellátására.
A magyarázat része lehet az is, hogy valójában nem is igazi ez az ellentét a kereszténység és a hun-magyar ősvallás között. Az ősvallásból szervesen sarjadt ki a kereszténység, amit a hun-magyar uralkodóház jelképhasználata is igazol. A magyar Szent Korona a szibériai sámánkoronák rokonságába tartozik, a koronázó palást meg a szibériai táltosköpenyekébe. Árpádházi királyaink minden további nélkül használták tovább a hun őseiktől örökölt jelképeket, például a hármas halmon álló kettős keresztet. Ezért azt feltételezhetjük, hogy ezt a tiltást nem gondolták szigorúan.
A finnugrista ihletésű vallástörténészek fejtegetései között néhány évtizede megjelenhetett (vált elfogadott nézetté az egyetemeinken, meg a szakirodalomban), hogy Magyarországon a köveknek valójában nem is volt ősvallási tisztelete. A képtelen magyarázat szerint Szent László törvényében csak azért szerepel a források és a kövek tiszteletének tilalma, mert a törvényeit nyugati minták alapján másolta s véletlenül, vagy divatból ez is benne maradt a másolt szövegben. Ezzel két legyet is ütni véltek ezek a "tudósok". Egyrészt megpróbálták bambaként beállítani a szent uralkodónkat és a korabeli magyar társadalmat, másrészt tagadták a magyar ősvallás jelenségeit és létét. Volt szerencsém olvasni olyan dolgozatot is, amelyben azt fejtegette az akadémikus "tudomány" képviselője, miszerint magyar ősvallásról beszélni is eleve tudománytalan, mert legfeljebb népi hiedelmekről (értsd: ostoba babonákról) lehet szó.
3. ábra. Az Árpád kori karcagi csatkarika (balra) és a rajta lineáris jelváltozatokkal rögzített ősvallási ima ismétlődő mondata: Magas kő, magas égi kő, a szöveg végén a Föld(je) szó olvasható
5. ábra. A szentgericei világmodell képszerű és a karcagi csatkarika lineáris jeleinek összevetése
Magas kő ügyben nem állnak a helyzet magaslatán a régészek, numizmatikusok, néprajzosok és az írástörténészek sem. A szakemberek egyrészt nem érzik feladatuknak a magyar hieroglifikus írásemlékek elolvasását. Másrészt - szójeleink létének tagadása miatt - képtelenek is rá. Ezért komolyan talán fel sem merült, hogy a Szent László által tiltott ősvallási szent helyeknek (forrásoknak, köveknek, fáknak) milyen elolvasható ábrázolásai találhatók a magyar kulturális hagyatékban. Pedig a magas kő mondatjel átkerült magyar pénzre és keresztény templomba is (4. ábra). A magas kő ábrázolási hagyomány kőkori eredetére vet fényt a sztyeppi és az indián párhuzamok léte.
.
ábra. A lépcsős toronytemplom ábrázolása sztyeppi eleinknél (balról jobbra): szkíta szőnyeg részlete (Pazirik), hun csat, avar plakett
.
ábra. A szamarai ezüst övveret az Istennel azonos égig érő fát ábrázolja és három hieroglifikus mondat olvasható el róla, a Nagy Ak ügy (mai magyarsággal a Nagyságos Heraklész folyó) mondat háromszor megismétlődik a virágaiban, a másik (magas kő) mondatot a fatörzs karéjos levelei alkotják, a harmadik (Bél ragyogó égi köve) mondat pedig a levelekre írt jelekből tevődik össze
ábra. Jeddito edény a Magas, jó sar kő (mai magyarsággal: Magasságos, jóságos úr köve) mondattal, a jelmontázs a világoszlopot szimbolizáló lépcsős toronytemplomot ábrázolja, az alsó sorban a székely írás "m" (magas), "j" (jó "folyó"), "s" (sar "sarok, úr") és kő jelei
Varga Géza: III. Béla dénárjának előlapja ősvallási szlogenekkel
Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése