Kusadasi kő a "Zsendülő ragyogó ősúr magas köve" mondattal

A fészbuk Symbology csoportjában Sedat Onar két fényképet tett közzé 2022. április 13-án az alábbi jelmontázsról (1. ábra). Információt kért róla. Mint elmondta, ez a jeleket hordozó kőlap egy kastélyfalon van Kuşadasıban, Törökországban. (1) Ken Keeser szerint a kőlapot valahonnan távolabbról hozhatták, amikor a kastély falát építették. Nem lehet tudni - írta - hogy mit jelentenek a rajta lévő jelek. 

Megszemlélve a kő fényképét, sikerült elhatárolnom az ismerős magyar hieroglifákat. Hamar el is olvastam a jellegzetes és szimmetrikus jelmontázst. Ez az olvasat persze nem a hangalak pontos ismeretét jelenti, inkább csak a jelentés megközelítését. A magyar szójelek és az ismerős jelszerkezet azonban megengedi annak feltételezését is, hogy a kövön rögzített szöveget egykor magyarul, vagy magyarral rokon szavakkal olvasták ki.  

1/a. ábra. A kusadasi kő jelmontázsa (középen) a zsenge, ragyogó, ős, szár "úr", magas és kő hieroglifák (balra, fentről lefele), valamint a székely írás megfelelő "zs", "r",  "us" (ős), "sz", "m" és "harmadik k" (kő) jelei (jobbra)

1/b. ábra. A kusadasi feliratos kő olvasata: Zsendülő ragyogó ősúr magas köve (Feltámadó ragyogó ősúr magas köve)

A kusadasi kövön jellegzetes hármas jelcsoportot látunk. 

- A jelmontázs két szélén a ragyog szójelek ismétlődnek (2-2 ferde vonal). Az első jelpárt Ragyogj, ragyogj! a második jelpárt Ragyogtál, ragyogtál! alakban kell olvasni. Ezzel hívogatták, majd búcsúztatták az Istent.

- Középen látható az Isten összetett jelképe, amely az Isten megjelenésére utal. Ez a következő elemi jelekből áll. Fent a zsenge hieroglifa az első termés és a feltámadás, az évente meghaló és feltámadó napisten jele. Alatta a ragyogó jel vízszintes változata. Ilyet használtak a hunok és az avarok is. Itt a jelmontázs szimmetriája miatt alkalmazták a vízszintes változatot. Alatta szerepel a Tejút hasadékát ábrázoló ős hieroglifa. Azt a pillanatot mutatja, amikor karácsonykor a Nap megszületik a hasadékban. Az ezt közrefogó "magas kő" ábrázolási konvenció a világoszlop neve. A magas és a kő jelek hegyekből rakott lépcsőket ábrázolnak, amelyek az égbe vezetnek. A virághoz hasonló jelmontázs szára a szár "úr" hieroglifa. E szójelek képi tartalma a Tejúttal, világoszloppal azonos Istent idézi. 

A fenti három jelcsoport együttes és szimmetrikus jelentkezése az istenidéző szertartások szövegkönyvében fordul elő.

2. ábra. A kusadasi feliratos kő Sedat Onartól származó fényképén piros vonallal jelöltem be a jelek határvonalát

3. ábra. Sedat Onar fényképe a feliratos kő elhelyezkedéséről a kastély falában 

A jelmontázs jeleinek párhuzamát megtaláljuk a székely írásban. Használták őket a szkíták, a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok is. Megtalálhatók a magyar népművészet jelkészletében, például a hímes tojásokon is. Jó lenne ismerni azt a történelmi kapcsolatot, ami a székely írást ehhez a különös anatóliai jelmontázshoz köti. Egyelőre azonban csak találgatni lehet, a biztosabb tudást a további kutatástól várhatjuk. 

Arra azonban emlékeztethetünk, hogy a hettita (luviai, anatóliai) hieroglif írást 20 azonos alakú jel köti a székely íráshoz s azon belül 12 jelpár esetében a szemantikai kapcsolat is kimutatható. A hettiták a hattiaktól vették át a mitológiájukat is, meg a jeleiket is. Azoktól a hattiaktól, akik Kr. e. 3000 táján már ki is haltak, beolvadtak az őket követő népekbe, vagy elvándoroltak a sztyeppére. A hettiták készítettek szimmetrikus szövegeket is, ám istenidéző szertartásra utaló szöveget nem ismerek a hagyatékukban. A kusadasi jelmontázsban szereplő "magas kő" ábrázolási konvenciót használták a hunok, az avarok és a honfoglaló magyarok is.

Az istenidéző szertartások Eurázsia-szerte, a kőkor óta előforduló jellegzetes szövegképe talán a sztyeppéről érkezhetett Anatóliába. Hozhatták a törökök is, amit egy XI. századi szeldzsuk tál elolvasható jelei valamelyest támogatnának. Azonban az Ibn Wahshiyyah X. századi kötetéből ismert jelmontázsok tömege korábbi időpontokat is megenged. 

Jegyzetek

(1) Kusadas egy turizmus által érintett kisváros az Égei-tenger partján, Izmir tartományban. Az ókorban Anatólia egyik legfontosabb kikötője volt. A művészet és a kultúra központjaként ismerték. Ősidők óta számos civilizációnak adott otthont. Nem lehet tudni, hogy kik alapították. A feliratos követ a fal építésekor a környékről hozhatták, ahol talán egy szertartási helyen (szent ligetben?) szolgálta az ősvallási közösséget.

Irodalom

Varga Géza: XI. századi szeldzsuk tál "ős" hieroglifát viselő turulmadárral

Varga Géza: A magyar hieroglifákkal írt "Ragyogó Egy úr" mondatjel Ibn Wahshiyyah X. századi kötetéből

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Hímes tojások jelei 

Varga Géza: A Zamárdi avar temető hajfonatkorongja a hieroglifikus "Nagyságos Lyukó ősúr" mondattal

Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?

Varga Géza

Cserépmadár szállás (parasztházból kialakított őrségi szállás) 

3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy

Csinyálóház (különleges szépségű lakosztály önálló épületben)

2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy

Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...

Video a szállásról és környezetéről 

Őrségi szállás (fészbuk csoport)