Hun és avar piramisábrázolások

A magyarság geneikai elődeinek számító szkíták, hunok és avarok által hátrahagyott piramisábrázolások felvetik ezek értelmezésének kérdését. Ugyan mit keres egy sztyeppi lovasnép hagyatékában a piramisábrázolás? Ideje válaszolnunk erre a meghökkentő kérdésre (1). Annál is inkább, mert a magyar hieroglif írás jelei segítségével ezt meg is tudjuk tenni. A magyar jelekből alkotott piramisábrázolások elolvashatósága ugyanis kétségtelenné teszi, hogy eleinknek ez a saját identitásához, az ősvallásuk központi gondolatához tartozott. A világoszlop és az azt jelképező lépcsős toronytemplom neve a magas kő volt, ezzel függ össze, hogy a lépcsős piramis rajzának bal fele a magas, jobb fele pedig a kő szójelével azonos. 

1. ábra. Avar piramisábrázolás a Zamárdi temetőből

2. ábra. A hun Nyugati Hszia dinasztia egyik uralkodójának síremléke Ninghszia területén

Tudjuk, hogy hun és avar őseink olyan területről (Kína északi vidékeiről) érkeztek Európába, ahol időtlen idők óta földből és kőből épült piramisok állnak. 

3. ábra. Hun csat zikkurat ábrázolásával (Bóna István nyomán)

4. ábra. Lépcsős toronytemplom ábrázolása az egyik apahidai hun turulról

5. ábra. A lépcsős toronytemplom tetején trónoló isten ábrázolása egy apahidai hun csatról, az olvasat: Magasságos Dana köve

6. ábra. Egy paziriki szkíta szőnyeg lépcsős toronytemplom-ábrázolása, az olvasata: Magasságos Jóma köve

7. ábra. Tiszalöki bögre a bronzkorból, a lineáris piramisábrázolás olvasata: Magasságos Jó köve (jobbra lent a magyar hieroglif írás magas, jó és kő hieroglifái)

A legújabb genetikai és népesedéstörténeti álláspontok szerint a hunok ősei mentek át Amerikába indiánnak. Néhány indián törzs esetében a hun genetikai kapcsolatot is kimutatták. A kulturális (nyelvi, jelhasználati, népzenei stb.) kapcsolatokat már eddig is sok kutatás felmutatta. Ebből következően a hun-magyar kultúra szervesen összefügg az amerikai indiánok piramisépítő szokásával is. 

8. ábra. Jeddito edény a lépcsős toronytemplom ábrázolásával, az olvasata a magyar hieroglif írás segítségével: Magasságos jó urunk köve

Ráadásul a hun-magyar dinasztiát kibocsátó népesség már ezt megelőzően is kapcsolatban állt, vagy inkább azonos volt a Közel Keleten piramist építő népekkel. A Kásler Miklós és kutatótársai által meghatározott Árpád házi genom kb. 4500 évvel ezelőtt született meg a Közel Keleten. Olyan, évezredekkel korábban is magas kultúrájú etnokulturális környezetben, ahonnan a későbbi Sumert megalapító telepesek is kiindultak. Mint írják: "Az R-Z2123 nagy felbontású filogenenetikai kontextusában az első magyar királyi dinasztia eredete az Észak-Afganisztán környéki régiókban jelölhető meg, körülbelül 4500 évvel ezelőttire tehető, és a baskírokat azonosítja legközelebbi rokonként. A két népesség szétválásának időpontja pedig az időszámításunk szerinti első évezred eleje." 

 

9. ábra. Csoga Zambil (Kr. e. 1300 táján, Irán, Huzesztán tartomány) elámi toronytemplomának romjai

Okunk van ezen összefüggések alapján azt feltételezni, hogy hun eleinknek köze van általában a piramisépítés hagyományához. Mert a hun és avar hagyatékban több piramisábrázolás is fennmaradt és a magyar hieroglif írás kutatása során a piramisépítés mitológiai, államszervezési, ősvallási és jeltörténeti vonatkozásai is tisztázódnak. Hun és avar eleink nem véletlenül hagytak hátra magyar jelekkel magyarul elolvasható piramisábrázolásokat.

10. ábra. Lépcsős toronytemplom ábrázolása az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Krona Szent Péter zománcáról

11. ábra. Báni dénár a lépcsős toronytemplomon álló kettős kereszttel (olvasata: Egy magas köve)

Jegyzetek

(1) A kérdés csak azért tűnik meghökkentőnek, mert a finnugrista "tudomány" legfőbb törekvése mindig is az volt, hogy kétségbe vonja a magyarság jogát a Kárpát-medencére és a magyar kultúra elemeit idegenből származó átvételnek minősítse. Ennek érdekében a történeti hagyomány világos tanúvallomása ellenére is megkísérli letagadni a szkítákhoz, hunokhoz és avarokhoz fűződő etnokulturális kapcsolatunkat, vagy a vélük való azonosságunkat. Megdöbbentő látlelete e törekvésnek a 2021-ben megjelent MTA rováskorpusz tendenciózus válogatása, amely a székely írásnak e korok és tájak (a magaskultúrák) felé mutató kapcsolatrendszerét (írásunk hieroglifikus változatának, szójeleinek létét) elhallgatja és letagadja. 

Ha a genetikai és rovológiai adatok fényében átlépünk ezen az évszázados finnugrista hazugságáradaton, akkor olyan kép tárul elénk, amelyik természetessé teszi a magyarság és a piramisépítők kapcsolatát. A modern genetika napjainkban mutatja ki, hogy a szkíták a magyarság genetikai ősei közé tartoznak. A szkítákról pedig már az ókorban is tudták, hogy a legkorábbi nép, régebbiek Egyiptomnál is. A szkíták az ókori görögök (a szkíták ősapjának mondott Heraklész története) szerint a sztyepp első benépesítői s ez a benépesítés délről történt. Arról a területről, ahol az Árpád ház genomja kialakult 4500 évvel ezelőtt, ahol piramisokat építettek s ahol már hatezer évvel ezelőtt is használták a székely jelek korabeli párhuzamait. Ezt a piramisépítő területet, vagy ennek egy részét, szomszédját a sumérek és az akkádok nevezték Szubartunak, ahonnan a szabírok (Jordanes szerint az igazi hunok) származtak, akiknek a nevét viseltük szavartü aszfalü alakban is (Bíborbanszületett Konstantin szerint). A történeti összefüggések tehát lehetőséget és okot adnak a kérdés vizsgálatára és valamilyen szintű megválaszolására. A fennmaradt régészeti leletek és azok elolvashatósága, ősvallási vonatkozásai alapján úgy tűnik, hogy a magyarság a legősibb piramisépítő kultúra ösököse. 

Irodalom

Horváth Csaba Barnabás: Finnugor és szkíta eredet - egy és ugyanaz? International Relations Quarterly, ISSN 2062-1973, Vol. 10. No. 3-4. (2019) 9 p. 

Bihari Dániel - Horváth Csaba Barnabás: Őstörténeti csavar: egyszerre finnugorok és szkíták is a magyarok

Nagy  L . Péter – Neparáczki Endre – Kásler Miklós: Az Árpád-ház filogenetikai eredetének meghatározása III. Béla apai ágának elemzése alapján

Varga Géza: Az MTA rováskorpusza

Varga Géza: Magyar hieroglifák az Édentől keletre

Varga Géza

Cserépmadár szállás (parasztházból kialakított őrségi szállás) 

3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy

Csinyálóház (különleges szépségű lakosztály önálló épületben)

2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy

Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s a domb tövében jobbra kell kanyarodnia ...

Video a szállásról és környezetéről