A tiszabezdédi honfoglalás kori tarsolylemez hieroglifikus mondatának olvasata

A tiszabezdédi tarsolylemez jeleivel (1. ábra) többször foglalkoztam már és mindig azt találtam, hogy sokkal több jel van rajta, mint azt érteni vélem. Ezért aztán valahányszor - újabb tapasztalatokkal felvérteződve - a kezembe vettem a képét, mindig más, teljesebb olvasatot találtam. Az újabb értelmezések nem tagadták, csupán kiegészítették a régieket. Most azért vettem kézbe újra a tiszabezdédi tarsolylemez rajzát, mert kiállították a székesfehérvári Királyok és Szentek – Az Árpádok kora kiállításon. Mivel azt nem említették, hogy a tarsolylemezen elolvasható hieroglifikus szöveg van, pótolnom kell a hiányt. Még a központban lévő keresztet sem hozták szóba, pedig azt általában meg szokták említeni azok, akik a tarsolylemezt tárgyalják. Más kérdés, hogy mindig félremagyarázzák: a honfoglalók keresztény kapcsolatának jeleként értékelik, pedig nem az. A kereszténység is készen, istenjelképként vette át az egyenlő szárú keresztet a pogány vallásokból (az Amerikát meghódító konkvisztádorok megdöbbenve figyeltek fel az indián templomokban az imádat tárgyaként szolgáló keresztekre). Az egyenlő szárú kereszt a székely írásban is istenjelkép, Dana isten jelképe, amiből a "d" rovásbetűnk keletkezett. A hasonló alakú rovásjelünk azonban sohasem jutott az eszükbe a szakképzetteknek, egyrészt, mert nem ismerik a rovásjeleinket, másrészt, mert azzal kiírták volna magukat a rovásírást gyűlölő szakmából. Így járt a tarsolylemez keresztje, amiről pedig legalább elhiszik, hogy jel. Azt azonban végképp nem várhatjuk el ezektől az ELTÉ-n és a többi ellenségképzőn nevelt "szakképzettől", hogy a többi rovásjelünket is észrevegyék a tarsolylemezen. Pedig van még rajta néhány. Ezek a szójelek egyre inkább mondatba, vagy mondatokba szervezhetők, egyre több képet és mondanivalót közölnek velünk a maguk időtlen idők előtti, elolvasható képeket alkotó módján.

1/a. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemez (középen) és az égigérő fát jelképező, Dana ős nagy sar a zsenge (mai magyarsággal: Dana ős nagyúr a zsenge) olvasatú mondatjele (balra), valamint az elemi hieroglifáknak megfelelő székely "d", ős, "sz", "n", "s" és "zs" rovásjelek (jobbra, fentről lefele)

1/b. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemez

A tiszabezdédi tarsolylemez azt a pillanatot ábrázolja, amikor a napisten feltámad, amikor a Tejút hasadékában karácsonykor diadalmasan újjászületik. Erre utal a zsenge szó is. A kép alapján nyilvánvaló, hogy a kereszt egy fa (az égig érő fa, azaz a Tejút) hasadékában jelenik meg. Ha a szakképzettek ismernék a magyar mitológiát és jelkészletet, meg a karácsonyi napjárást, akkor ebből tudniuk kellene, hogy a pogány napisten újjászületésének ünnepéről van szó. E helyett kereszténységet emlegetnek, mert arról már hallottak harangozni.

2. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemezen két esetben is előforduló Nagy szár (mai magyarsággal: Nagyúr) mondatjel

A tarsolylemez hieroglifikus szövege azt is elmondja nekünk, hogy a székely írás előzménye egy hieroglifikus (ősvallási vonatkozású szójeleket alkalmazó) írás volt s hogy a honfoglalók magyarul beszéltek. Az még csak érthető, hogy a "szakma" finnugrista szekértábora az örihariba, a jelzőosztogatásba, meg a tömeges munkamegtagadásba menekül. Ezektől a finnugristáktól becsületes és szakszerű megoldás aligha várható. Azonban a másik tábor is jobbára csak a genetikai eredményekre épít, holott - ők is tudják - a gének nem rögzítik sem a nyelvet, sem az identitást. Pedig mindkét oldal megnyugodhatna abban, hogy Árpád népe magyarul beszélt, ha el tudnák olvasni a honfoglalók által hátrahagyott hieroglifikus nyelvemlékeket. Ám - a jelek szerint - ez az írni-olvasni tudás, ezzel a hieroglifikus írással, egyelőre túl nagy kívánság. Még az évszázados várakozásokat beteljesítő kiállítás sem volt elegendő ok arra, hogy a rendezők szorosabbra kössék a gatyamadzagot és rendezzék a rovológiai adósságukat.   

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A "Királyok és Szentek – Az Árpádok kora" kiállításon említés nélkül hagyott hieroglifikus nyelvemlékeink

Varga Géza: Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?

Varga Géza: Honfoglaló tartalom

Varga Géza

Cserépmadár szállás (parasztházból kialakított őrségi szállás) 

3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy

Csinyálóház (különleges szépségű lakosztály önálló épületben)

2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy

Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s azután jobbra kell kanyarodnia ...

Video a szállásról és környezetéről