Oldalcsoportok

2022. február 19., szombat

Magyar szó- és mondatjelek

 

A 2022. 02. 25-én pénteken 16 órai kezdettel a pécsi Civil Közösségek Házában, a Szent István tér 17. szám alatt tartandó előadásom részlete


A magyar jelkészletnek kb. 40 szójelét sikerült azonosítanom s ezeket a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre. Az írásunk hosszú története során lehetett 100 - 200 szójelünk is. A szójelek készlete feltehetően mindig csak néhány ősvallási szlogen leírását tette lehetővé. A jelhasználat során a szójeleink ligatúraszerű összetételével mondatjelek alakultak ki (1. ábra). Ez a ligatúra- és jelmontázsképző gyakorlat azonos a kínai írásban alkalmazott technológiával, nyilván az írásrendszerek rokonságának, a hun időkben volt közös történelmünknek köszönhetően, vagy azzal összefüggésben. (1)

A szó- és mondatjeleinkről a prekoncepciók által gúzsbakötött "tudományos konszenzus" nem akar tudni. Pedig Veit Gailel az 1500-as években jegyezte fel, hogy a székelyeknek szó- és mondatjelei is vannak s ezt a tájékoztatást Németh Gyula 1934-ben közzé is tette, de megjelent az MTA 2021-ben kiadott rováskorpuszában is. A rováskorpuszban mégis az jelenhetett meg Vásáry István tollából, hogy "a kínaihoz hasonló képírások ... nem jöhetnek szóba a székely írás vizsgálatánál" (Benkő/2021/831). Ez nyilvánvaló tudatos félrevezetése a közönségnek, mert a székely írás eredetileg a kínai íráshoz hasonlított leginkább s ennek az egykori hasonlóságnak máig fennmaradtak a bizonyítékai és a töredékei pl. a képszerű szójeleinkben és ligatúráinkban (1. és 2. ábra).



1. ábra. A nikolsburgi ábécében lévő, a Tejút hasadékában kelő istent ábrázoló "us" (ős), valamint az égig érő fát ábrázoló "nt" (ten) szójel és "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel



A nikolsburgi ábécében az "us" (ős), meg az "nt" (tenszójel, a "tprus" (tapar us "szabír ős") pedig mondatjel. Ezeket a modern alfabetikus gyakorlatban már nem használták, vagy legfeljebb tévesen használták. Például az "nt" jelet az Antal szóban mutatták be, ám ez nem felel meg az eredeti alkalmazásnak, csupán egy eltévedt tudós próbálkozás egy már nem értett jel illusztrálására (2). Ugyanakkor az Isten (ős + ten) szavunkat alfabetikusan és hieroglifikusan is tartalmazó énlakai bilingvis és társai világosan megmutatják, hogy az "nt" jelnek ten a valódi és eredeti hangalakja (a hieroglifikus Egy Isten mondatjelet lásd a 2. ábra első helyén!).  

Szó- és mondatjeleket találunk a népi, uralmi és vallási jelkészletünkben is. Például a magyar államcímerben naponta szembesülhettünk a hármas halmon álló kettős kereszttel, ami az Egy országa mondat jele.   



2. ábra. Néhány szó- és mondatjel a magyar jelkészletből



Jegyzetek

(1) Sem a szakma, sem a közönség nem ismeri ezeket a szó- és mondatjeleinket, pedig meglehetősen kézzelfogható példái és bizonyítékai vannak. Ezt az elképesztő tájékozatlanságot nemzeti kultúránk legszebb fejezetét képező ősírásunk esetében (amely egyúttal a hun-magyar azonosságnak is bizonyítéka) a finnugrista emlőkön cseperedett "tudományos konszenzus" tudatos hazugságáradatának köszönhetjük. 

(2) Tehelegdi elég érthetően figyelmezteti a ligatúrák használóit, hogy azok nem léphetik át a szótagok határát, ezért az Antal szóban alkalmazott "nt" ligatúra nyilvánvalóan elhibázott és nem felel meg a hagyománynak. Ten szótagjelként (eredetileg szójelként) azonban az Isten szó második szótagjának jelölésére kétségkívül alkalmas, mert ott nem lép át szótaghatárt.


Irodalom

Benkő Elek - Sándor Klára - Vásáry István: A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2021.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése