Oldalcsoportok

2021. január 4., hétfő

Vízszintes sorvezetésű szimmetrikus szövegek


Hieroglifikus írásemlékeink között többféle szimmetrikus szöveg is előfordul, közülük az egyik csoport a vízszintes sorvezetéshez kötődik. Ebben a cikkben ebből a típusból mutatok fel példákat. A szimmetrikus szövegekkel azért kell foglalkozni, mert egyes "szakértők" például a szimmetrikus részleteket tartalmazó karcagi csatkarika szövegét (többek között a szimmetriájuk miatt) díszítésnek minősítik és ezért nem tekintik elolvasható írásemléknek. Így - tévesen - ítélt Sándor Klára, Pecze László és Fehér Bence is.



1. ábra. Fogba vésett, 16 ezer éves, szimmetrikus, szójelekkel írt  szöveg egy fraciaországi barlangból, kétszer is  megjelenik a középső jeltől induló, tükrözött Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) mondat


2. ábra. Paziriki szkíta textil részlete, tükröződve kétszer ismétlődik benne a Nagyságos Lyukó mondat



3. ábra. A Telki mellett előkerült Ehmann-féle kincslelet egyik ékszerén a Magasságos, ragyogó Khuár köve mondat olvasható


4. ábra. A porecsi püspöki palota avar korból származó trónjának kövébe a Magas kő mondatot faragták bele


5. ábra. Tibeti hun? aranyálarc, kétszer ismétlődik rajta az Urunk a jóságos Lyukó Óg mondat



6. ábra. Osztrogótként nyilvántartott hun csüngő a Magasságos úr köve mondattal


7. ábra. Magas égi kő olvasatú részlet a karcagi csatkarikáról



8. ábra. Avar lelet a szimmetrikus Ak, az égi Ak (mai magyarsággal: Heraklész, az égi patak) mondattal




9. ábra. A Szent Korona Krisztus-zománcán lévő istenidéző szertartási szövegkönyv olvasata: Ragyogj, ragyogj, ragyogj uram! Lyukó úr földje. Ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál uram!


1 megjegyzés:

  1. A tengelyes szimmetria jelentősége
    A mágikus jelképek síkbeli előadásmódja tekintetében gyakran találkozunk tengelyes szimmetriával, a 3 dimenziós jelkép együttesek között pedig a (közös) szimmetria síkkal. Mindkét esetben oldalnézeti világmodellről van szó. A közös (szimmetria) TeNgely az „egyTeNgelyű dualitás” avagy „háromság, mint EGYség” szerkezetben a harmadik (bár láthatatlan) elem. Őseink holisztikus szemléletét a „Minden mindennel összefügg, MINDEN EGY!” kijelentéssel illusztrálhatjuk.
    A magyar szóhasználatban a páros szerveknél fennmaradt a „fél kéz, fél szem” elnevezés arra utal, hogy a testünk szimmetria TeNgelyén/síkjában lévő orrunkkal, szánkkal ellentétben a páros szervek fél értékkel bírnak. A „Minden EGY!” kijelentés az EGYénre is érvényes, azaz két fél kéz adja ki az EGYet, hogy az EGYén esetében sem legyen semmi „kétség”!
    A Mikro- és a Makrokozmosz is hasonló szerkezetű, így az ábrázolásmód is hasonló. A háromság két látható elemét közös tengelyre fűzve úgy tudjuk érthetően ábrázolni, hogy az egymás mögött elképzelt két elem közül a hátsó (eltakart) elemet két (tükörképben elhelyezett) oldalnézetével jelenítjük meg. A sumér pecséthengeren lévő (tükörképben ábrázolt) két griff, az erdélyi varrottasokon, korondi cseréptányéron lévő két szarvas ugyanígy egy állatot jelöl két oldalnézetben. Ha két dolog közös TeNgelyre kerül EGYnek számít! V.ö.:
    A Naprendszerben az ellipszis pályán keringő FöLdet a két gyújtóponttal együtt megidézve, tudjuk egyértelműen leképezni ezt a rendszert. Az ellipszis hossztengelyén az 1. gyújtópontban van a Nap (a „BáL”-ami áLL >áLLócsillag), a 2. gyújtópontban van a „BéL” (a BéLgók közös súlypontjába, ide képzelendő a FöLd-Hold közös forgástengelyének (egykorú neve: BaBBa > BáL BéLjének Belsője) eredője.
    A BaBBa tengely a Nagy Napév 26 ezer éve alatt a kúp alkotójaként kirajzolja a precessziós kúpot. Ezt a képzeletbeli kúpot a szakzsargonban a BáL ToKjának nevezték. Ebből lett később a BoLDoGasszony kifejezés. A kúp kívülről ToK, belülről nézve akár LyuKnak (> LyuKó =Ó-LyuK) is nevezhető.
    A nyári vagy a téli napforduló időpontjában jön létre az együttállás, amikor a két gyújtópont és a FöLd közös TeNgelyre kerül. A Földről nézve tehát a két gyújtópontban lévő égitest egy TeNgelyre kerülvén egymást takarják. A két nézetben ábrázolt áLLatok („BáL”, Nap > „áLLatöv” áLLócsillagai) az 1. gyújtóponttal, a Nappal azonosíthatók. Így, ha ezek vannak tükörképben (hátsó helyzetben) akkor ez a felállás a nyári napforduló idejében tapasztalható konstellációnak felel meg! Más szóval az „életfát őrző két griff”, és a „Napba öltözött Boldogasszony” ugyanazt a jelentéstartalmat hordozza.
    Ide tartozik még az EGY körülírására irányuló igyekezet. A „Magas” (h)EGY, ami az „égig ér”, (Meru, Fuji) nyilvánvalóan az „EGY” képzete. A betlehemi nyolc ágú csillag is az EGY egyezményes jele. A barlang is a (h)EGY belseje. A barlangban elhelyezett jászol előtérben a Napfiúval, háttérben a tükörképben elhelyezett háziállatokkal most a téli napforduló időpontjában tapasztalható együttállást tükrözi.
    Ilyenkor a Nap (az 1. gyújtópontban) van közelebb a Földhöz.
    Fentiekről bővebben a http://koristen.uw.hu alatt!

    VálaszTörlés