Oldalcsoportok

2020. augusztus 8., szombat

A II. Endre cividalei ábrázolásán lévő boglár hieroglifái

A cividalei Gertrud-kódex egyik képe a Szent Péter előtt térdelő II. Endrét és nejét, Meráni Gertrudot ábrázolja. E kép alapján készült az alább látható XIX. századi grafika a jelen cikkben rovológiai (magyar ősírástani) szempontok alapján elemzett boglárról. (1) A bogláron két Ak "patak, Heraklész" hieroglifa, három Jóma "jó magas, jó mágus, egy kőkori isten neve" ligatúra és a Jóságos Isten mondat olvasható a magyar hieroglif írás szójeleivel írva.

1/a. ábra. Boglár II. Endre viseletéről (középen), a boglár jelei (balra), valamint a boglár jeleinek székely párhuzamai és ligatúráinak kifejtése (jobbra) 

1/b. ábra. Boglár II. Endre viseletéről

Ez a boglár is azt bizonyítja, hogy az Árpád-házi királyaink nem üldözték a rovásírásunkat (a székely írás előzményét jelentő, a hun őseiktől örökölt hieroglifákat), hanem felhasználták azokat a tárgyaikon, mert ezek legitimálták az uralmukat.  



2. ábra. Az Ak szójel az istennel azonos égi patak jele és rajza, balról jobbra: az Árpád-kori boglárról, az énlakai unitárius templom rovásírásos mennyezetkazettájának oldaláról és a csíki rovásfeliratból


3. ábra. A Jóma "jó magas, jó mágus" egy kőkori istennév, ligatúra a boglárról (középen) és összetevői, fentről lefelé a és a magas hieroglifák (balra), valamint a székely írásban ezen Árpád-kori hieroglifáknak megfelelő "j" és "m" rovásbetűk



4/a. ábra. A Jóságos isten mondatjel



4/b. A jó, jóságos hieroglifa

4/c. ábra. Az alulról felfelé olvasandó Isten ligatúra (középen) és összetevői (balra), valamint az elemi hieroglifák (az ős és a ten szójelek) a székely írásban (jobbra)


Jegyzetek

(1) Az eredeti kép pontos színes másolatát lásd Mill. magyar tört. II. k. 376. l. A cividalei kódex ismertetését l. Csontosi Jánostól Magyar Könyvszemle. 1880. évf. 174. s. köv. 11. és Fraknói Vilmostól u. o. 1882. évf. 176. s köv. 11. Korára nézve azonban v. ö. szöveg 70. s. köv. 11.)


Irodalom

Magyar viseletek története, rajzolta és festette Nemes Mihály, szövegét írta Nagy Géza, Budapest, 1900., Franklin-Társulat Nyomdája. (Arcanum.hu)

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Jóma ten  (csinyalohaz.hu)

Varga Géza: Acoma bögre a "Ragyogó Jóma" mondattal

Varga Géza: La Tolita világmodell Jóma ligatúrákkal






Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése