Oldalcsoportok

2020. június 5., péntek

Longobárd nyeregdísz az "Úristen magas köve" mondattal

A többi germán néphez hasonlóan a longobárdok tárgyain is találunk magyar hieroglifákkal írt rövid szövegeket. E cikkben egy aranyból készült nyeregdísz szójeleit olvassuk el (1/a. ábra).



1. ábra. Aranyból készült longobárd nyeregdísz (fotógrafika) a sar/sarok "úr" hieroglifára épített "magas kő" és "eget tartó fa" ábrázolási konvencióval



A longobárd nyeregdísz képszerkezete

A nyeregdísz alakja a részletgazdag kidolgozás ellenére is felismerhető jelekből áll. Képszerkezetének lényege egy sar/sarok (mai magyarsággal "úr") hieroglifa, amelyet egybekomponáltak egy "eget tartó fa" és egy "magas kő" ábrázolási konvencióval (1. ábra). Ezek jelzik, hogy az Istennel azonos égbolt jelképekből álló ábrázolásával állunk szemben. Az ég boltozatának két vége kifelé kunkorodik, amint azt a székely "s" (sar/sarok "úr") jel némelyik előfordulásán és rokonán már láttuk (2. ábra). Azt mondja el ez a képszerkezet, hogy az Úr azonos az eget tartó fával és a magas kővel (az égbe vezető úttal). A gondolat (az ég azonosítása az Istennel) már a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron is jelentkezik. E sajátos képszerkezet párhuzamát ismerjük a gjunovkai szkíta nyeregdíszről, a zamárdi avar temető egyik csatjáról (1/b. ábra) és a karosi honfoglalás kori tarsolylemezről (1/c. ábra) is. A stílust és a konkrét jelhasználatot illető apró eltérések (a felcserélhető jelek alkalmazása) ellenére a képszerkezet lényegi azonossága az írásemlékek készítőinek etnokulturális rokonságára utal. A longobárd nyeregdísz készítője hun (avar, szabír) lehetett, vagy a hun eszmekör (világnézet, állameszme és ősvallás) hatása alatt alkotott. 





1/b. ábra. A gjunovkai szkíta nyeregdísz (fotógrafika) a longobárd képszerkezet párhuzama, amelyen szintén megtalálható az "eget tartó fa" és a "magas kő" ábrázolási konvenció és a sar/sarok "Úr" hieroglifa is (az utóbbiak a virágokon)




1/c. ábra. A zamárdi avar csat (fotógrafika) felső részén a kifelé kunkorodó végű sar/sarok "úr" hieroglifa, valamint az "eget tartó fa" és a "magas kő" ábrázolási konvenció is megtalálható



1/d. ábra. A karosi honfoglalás kori tarsolylemez (fotógrafika) mondatjele is hasonló szerkezetű, mert a sar/sarok "úr" hieroglifára épített "eget tartó fa" és "magas kő" ábrázolási konvencióból áll, az alsó sorban balról jobbra a székely írás "d" (Dana), "s" (sar/sarok "úr"), "m" (magas) és "harmadik k" () jelei



A sar/sarok "úr" hieroglifa, valamint a "magas kő" és az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciók leírása a Magyar hieroglif írás  c. kötetben található. 



A longobárd sar/sarok "úr" hieroglifa és párhuzamai




2/a. ábra. A longobárd nyeregdísz sar/sarok "úr" hieroglifája





A karosi honfoglalás kori tarsolylemezen a kifelé kunkorodó sar/sarok "úr" jelen a longobárd nyeregdísz jelmontázsához hasonlóan szintén megtalálható a "magas kő" ábrázolási konvenció is, ami etnokulturális kapcsolatokra (a nyeregdísz szabír vagy avar eredetére) utal.


2/c. ábra. A karosi honfoglalás kori tarsolylemez sar/sarok "Úr" hieroglifája



   2/d. ábra. A székely írás "s" betűje Bél Mátyás ábécéjéből




A longobárd "eget tartó fa" és párhuzamai



3/a. ábra. A longobárd nyeregdísz "eget tartó fa" ábrázolási konvenciója



3/b. ábra. Apahidai hun csat, felső részén az "eget tartó fa" ábrázolási konvencióval



3/c. ábra. A Gizella kincs avar eredetű turulos fibulájának "eget tartó fa" ábrázolási konvenciója


3/d. ábra. Eget tartó fa ábrázolási konvenció egy VII. századi angolszász korongról (Abingdon)



3/e. A székely írás "g" (ég) jele



A longobárd "magas kő" és párhuzamai




4/a. ábra. A longobárd nyeregdísz "magas kő" ábrázolási konvenciója




4/b. ábra. Apahidai hun turul "magas kő" ábrázolási konvenciója a lépcsős toronytemplomot idézi




4/c. Zamárdi avar csat "magas kő" ábrázolási konvenciója




4/d. ábra. Meroving turul a "magas kő" ábrázolási konvenció bővített változatával, a magas szár kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondattal, az ábra jobb alsó részén a székely írás "m" (magas), "sz" (szár) és "harmadik k" (kő) jele 




4/e. ábra. Az Árpád kori karcagi csatkarika magas kő mondatrésze



A longobárd Úristen mondatjel és párhuzamai

Az Isten szó az "eget tartó fa" ábrázolási konvencióból a fával azonos oszlopon szerepel, pontosabban a kétszer is leírt Isten szó és alattuk a háromszög alakú sar/sarok "Úr" jel együtt alkotják a fát.




5/a. ábra. Az Isten, Úristen olvasatú égig érő fa a longobárd nyeregdíszről



5/b. ábra. Egy longobárd korongon is szerepel a fenti Isten, Isten jelekkel összevethető, kettős kereszthez hasonló, de legörbült ágvégű hieroglifa, amelynek pontos megfelelője nincs, de az ismert párhuzamok alapján Ten, Ten vagy tapar "szabír" olvasata is lehetséges  



5/c. ábra. Mátyás király hiteles, korabeli ábrázolásán (a bautzeni domborművén) is kétszer szerepel egymás felett az Isten szójele




5/d. ábra. A székely írás "nt/tn" (Ten) jele (balra) és a tusnádi Vártető sziklájába vésett Úristen ligatúra (jobbra)



Összegzés

A longobárd nyeregdísz jeleinek és jelszerkezetének sztyeppi megfelelői igazolni látszanak Michelangelo Naddeo rováskutató - a magyar jelek elterjedtsége és a Varese városnév alapján alkotott és egy személyes beszélgetésünk során elmondott - álláspontját arról, hogy a longobárdok egy avar (szabír, magyar) vezető réteggel költöztek Itáliába. 


Irodalom



Micelangelo Naddeo: Ancient European and Hungarian history, history, art, religion and archaeology

Varga Géza: A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor magyar hieroglifái
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata
Varga Géza: A gjunovkai szkíta nyeregdísz
Varga Géza: A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez hieroglifikus mondata
Varga Géza: Zamárdi avar csat a hieroglifikus "Bél úr magas köve" mondattal

Varga Géza: A székely írás "harmadik k" jele
Varga Géza: Eget tartó fa
Varga Géza: Kérdés és felelet a "magas kő" ábrázolási konvenció kapcsán
Varga Géza: Hieroglifikus mondatok meroving és frank tárgyakon

Varga Géza: Longobárd korong a hieroglifikus "Lyukó a szabírok őse" mondattal







Amennyiben látni szeretné, milyen az, amikor egy szállásgazda pandémia idején 10 méterről integet, akkor - ha javasolhatom - nézze meg az alábbi videót, mert a legvégén integetni fogunk!
Cserépmadár szállás imázsvideó

1 megjegyzés:

  1. Sandor Brezula: ...errol nekem mas is eszembe jutott. Ez inkabb egy technikai kerdes. Ekszeresz leven, nagyon erdekelne, hogy a korabeli muveszek ,akik a fent lathato aranybol keszult remekmuvet, alkottak, vajon milyen szerszammal dolgozhattak. Kerdezem ezt, negyven eves szakmai gyakorlatal a hatam mogott, mert a mai moder gepekkel, es szerszamokkal sem lenne konnyu ezt a remekmuvet, ilyen magasfoku, muveszi kivitelben elkesziteni.

    Géza Varga: Köszönöm az értékes kiegészítésedet! Én is csak csodálni tudom ezeknek az ötvösöknek a tehetségét, elsősorban a jelekkel való mutatványaik miatt. Talán Csomor Lajos többet tudna mondani a korabeli technológiákról? Olvastam egyszer egy beszámolót egy kaukázusi ötvös vendészerepléséről magyar néprajzosok között s az derült ki belőle, hogy zseni volt. Talán ez a magyarázat.

    VálaszTörlés