A zamárdi avar temető leletein találtunk már magyarul elolvasható rövid, hieroglifikus írásemlékeket. E cikkben egy VI. századi rézüst jeleit vesszük szemügyre.
1/a. ábra. A zamárdi avar üst (középen), bal oldalon fentről lefelé a lyuk/Lyukó, Dana és Föld hieroglifák, jobb oldalon pedig a székely írás "ly", "d" és "f" rovásbetűi
1/b. ábra. A zamárdi avar üst (fotógrafika), a jelek olvasata: Lyukó dana Földje (mai magyarsággal: Lyukó isten Földje)
A temető legtöbb sírját már régen kifosztották a sírrablók, a régészeknek csak az utóbbi években sikerült érintetlen sírokra bukkannia. A feltárt leletek gazdagságról és sokszínűségról tanúskodnak, hűen tükrözik a VII. századi Európa anyagi műveltségét. A leleteket előszeretettel mondják Bizáncra, Itáliára és a Merovingok országaira jellemzőnek. Ezeket a besorolásokat azonban ellenőrizni kell a tárgyakon talált hieroglifikus szövegekkel s így lehet véglegesen eldönteni, hogy milyen kultúrkörből is származik ez, vagy az a tárgy. Ezek mellett az idegeneknek ajándékozott tárgyak mellett egyébként is előkerültek olyanok, amelyek a sztyeppi hagyomány képviselői. Ilyen a tehetősségről árulkodó, a lovával együtt eltemetett 100 harcos sírja is, amelyek temetkezési rítusa a korai és kései temetkezések esetében is azonos. Hozzátehetjük: a szálló idő ellenére ugyanígy változatlan maradt a jelhasználat is. Nyilván arról van szó, hogy ha a hétköznapi tárgyak divatja változik is valamelyest, az ősvalláshoz kötődő szokásrend és jelhasználat rendületlenül megmarad évszázadokon keresztül. Bár vannak forrásaink az avarok kereszténységéről, az ősvallási jelhasználat az Árpád korban is kimutatható, részévé vált a keresztény gyakorlatnak is. Ugyanez vonatkozik a szóhasználatra is. Például az Isten szavunkat legalább a szkíta kor óta változatlanul használjuk és használták az avarok is. A hagyomány továbbélésére példa az 1. ábrán látható kereszt is, amely az ősvallásban is istenjelkép volt s a kereszténység is ekként őrizte meg. A változás ellenére is igazolva, hogy a vallás (lényege, gyökere) csak a vérrel együtt változik.
2. ábra. Az avar bronzüst fenékbélyege
A bronzüst a fenékbélyege miatt érdemes a figyelmünkre.
A jel alkalmat ad annak bemutatására is, hogy nem csak a kifejezetten jelként megrajzolt kereszt és a közepén található kör olvasható el a magyar hieroglifikus alkalmazások szabályai szerint, hanem a jel környezetébe tartozó más alakzatok is. Esetünkben az üst fenekének kör alakú pereme tartozik hozzá a rövid szöveget rögzítő jelekhez. Ennek a körnek az elolvasása teszi lehetővé a Lyukó és a Föld szójelek elolvasását és ezáltal kerek mondat alkotását. Mindkét szójel rendszeres szereplője a szkíta, hun, avar és magyar írásemlékeknek, ráadásul ezek gyakran ugyanezt a mondanivalót fejezik ki. Nincs tehát okunk arra, hogy ez esetben a kört ne tekintsük a ligatúra (a mondatjel) részének. A régiek számára - a hasonló esetek alapján - nem az volt a fontos, hogy a jelek megfeleljenek valamilyen, a XXI. századből visszavetített, sohasem volt írásjel-szabványnak. Elegendő volt, ha felismerték a mondanivalót. S ugyan miért ne értették volna meg?
Ez az évezredeken át megfigyelhető szokás (a többnyire kereszt, vagy körbe zárt kereszt alakú fenékbélyeg makacs alkalmazása) felveti a kérdést, hogy miért alakult ki és mit jelent ez a fenékbélyeg?
A kérdésre az a hagyomány felel, amelyre már korábban is rámutattunk Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? és a Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről? c. cikkekben.
Az archaikus "díszítésű" edények évezredek óta az Édent idézik fel díszítésnek látszó, de elolvasható jelek segítségével. A leggyakoribb (körbe zárt kereszt alakú) fenékbélyegek is e körbe tartoznak. Ez a székely írás "f" betűje, ami a magyar hieroglif írásban, a kínai írásban és az asztrológusok jelrendszerében is a Föld szójele. Az edényen való alkalmazása azt fejezi ki, hogy az edényekből elfogyasztható étel és ital a Teremtő ajándéka, amint az Éden is a Teremtés helyszíne és a Teremtő lakhelye, az élet és az életerő forrása.
Irodalom
Varga Géza: Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
A jel alkalmat ad annak bemutatására is, hogy nem csak a kifejezetten jelként megrajzolt kereszt és a közepén található kör olvasható el a magyar hieroglifikus alkalmazások szabályai szerint, hanem a jel környezetébe tartozó más alakzatok is. Esetünkben az üst fenekének kör alakú pereme tartozik hozzá a rövid szöveget rögzítő jelekhez. Ennek a körnek az elolvasása teszi lehetővé a Lyukó és a Föld szójelek elolvasását és ezáltal kerek mondat alkotását. Mindkét szójel rendszeres szereplője a szkíta, hun, avar és magyar írásemlékeknek, ráadásul ezek gyakran ugyanezt a mondanivalót fejezik ki. Nincs tehát okunk arra, hogy ez esetben a kört ne tekintsük a ligatúra (a mondatjel) részének. A régiek számára - a hasonló esetek alapján - nem az volt a fontos, hogy a jelek megfeleljenek valamilyen, a XXI. századből visszavetített, sohasem volt írásjel-szabványnak. Elegendő volt, ha felismerték a mondanivalót. S ugyan miért ne értették volna meg?
3. ábra. Magyarszombatfai tál a Föld hieroglifa képszerű változatával
A kérdésre az a hagyomány felel, amelyre már korábban is rámutattunk Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? és a Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről? c. cikkekben.
Az archaikus "díszítésű" edények évezredek óta az Édent idézik fel díszítésnek látszó, de elolvasható jelek segítségével. A leggyakoribb (körbe zárt kereszt alakú) fenékbélyegek is e körbe tartoznak. Ez a székely írás "f" betűje, ami a magyar hieroglif írásban, a kínai írásban és az asztrológusok jelrendszerében is a Föld szójele. Az edényen való alkalmazása azt fejezi ki, hogy az edényekből elfogyasztható étel és ital a Teremtő ajándéka, amint az Éden is a Teremtés helyszíne és a Teremtő lakhelye, az élet és az életerő forrása.
Irodalom
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Varga Géza: Nagyné Hudák Krisztina doktori disszertációjáról szólván: a tokodi római kori "Föld" hieroglifa nem keresztény kereszt!
Varga Géza: Őrségi világmodellek
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Amennyiben látni szeretné, milyen az, amikor egy szállásgazda pandémia idején 10 méterről integet, akkor - ha javasolhatom - előbb kattintson a fenti címre, majd nézze meg az alábbi videót is, mert a legvégén valóban integetni fogunk!
Cserépmadár szállás imázsvideó
Cserépmadár szállás imázsvideó
Hívjon most: 06(20)534-2780!
Ha jól tudom, a polgármesteri hivatal készíttette el az angol nyelvű kiadványt, de magyarul nem jelent meg? A hun üst mindenesetre kétségtelenül hun találmány. Köszönjük Varga Gézának, hogy felhívta figyelmünket a bronz üst szakrális hieroglifájára, amely lényeges felfedezés!
VálaszTörlésA polgármesteri hivatal magyarul is kiadta a kötetet. Sajnos, amikor azzal a kéréssel fordultam hozzájuk, hogy segítsenek hozzá a zamárdi leletek képeihez, akkor nem segítettek, sőt megkértek arra is, hogy ne zavarjam őket a leveleimmel. Amiben az a különös, hogy a kötetben van egy ellentmondás, amit az elolvasható avar szövegek alapján fel lehetne oldani, el lehetne dönteni. A polgármester arról ír, hogy az ő nagyapja (vagy dédapja?) fedezte fel a temetőt, amelyben "az őseink nyugszanak". Az újabban ásató régész ezzel szemben mindenféle meroving és egyéb hatásokról ír, azaz nála az őseink mintha háttérbe szorultak volna és a hangsúly inkább az idegenekre került volna. Mintha nem az őseink nyugodnának a zamárdi avar temetőben. Nos, ezt az akadémikus téveszmét cáfolni látszanak az avar jelek, amelyek a székely írásjelekkel egyeztethetőek. A dolog persze nem ilyen egyszerű, mert a merovingok is ugyanezeket a jeleket használták, sőt a frankok, a rómaiak és az angolszászok is. Megmaradni azonban csak a székelyeknél maradtak meg ezek a jelek. Lehetséges, hogy azért, mert a többi népnél mindez csak hun hatás volt, a székelyeknél azonban apai örökség? Úgy tűnik, ez lesz a helyes válasz.
Törlés