Oldalcsoportok

2019. április 13., szombat

Kérdés és felelet a "magas kő" ábrázolási konvenció kapcsán

1. ábra. Középen egy acoma agyagedény olvasható ábrázolása: a "magas kő" tetején trónoló Lyukó napistennel (az olvasata a magyar hieroglif írás segítségével készült, ami nem feltétlenül azonos az indián olvasattal - ha olyan létezik), a kép két oldalán a magas kőnek nevezett lépcsős toronytemplom-ábrázolás bal és jobb oldalából keletkezett székely magas és hieroglifák


Kedves Géza!

Könyved, a Magyar hieroglif írás 450. oldala körül járok.
A tárgyakon, olvasataid szerint számtalan esetben fordul elő a  "magas kő" .

Nagyon hasznos lenne valamilyen nyomot találni arra, hogy mit jelenthetett itt a kő? Bizonyára nem azt a közönséges követ, amit ma értünk kő alatt. Itt valami helyet, vagy istenséget, személyt jelenthetett ez? 



2. ábra. Avar piramisábrázolás Zamárdiból


Barabási Lászlónál olvastam a Kukutyin helynevekről (amely több helyen megjelenik, Erdélytől  egészen Kínáig) hogy az "Kukuten" Kő-Kő-ten. Azaz sok követ tettek oda. Ezt az értelmezést azzal indokolta, hogy ezeken a helyeken kőkori pattintott marokkő raktárakat tártak fel a régészek. Ez nem ad választ a fenti kérdésre.

Üdv.:

Feri


3. ábra. Frank turul négy sar/sarok hieroglifával, ami azt jelenti, hogy a turullal jelképezett Isten azonos a világgal, mert annak van négy sarka (balra), a turul hasán lévő jelkép egy edényből kinövő, Istennel azonos égig érő fa, aminek a csúcsán az ős (a hettitáknál "isten") hieroglifa található, mert a fiúistentől származunk, ő az ősünk (középen) és egy veleméri rajzos sindű az égig érő fa tetején trónoló ős/isten hieroglifával (jobbra, Sindümúzeum)



Kedves Feri!

Köszönöm a kérdésedet! 

De igen, a "magas kő" szava a közönséges követ is jelenti. A panteista természetvallásban ugyanis az Isten azonos a világgal, a természet jelenségeivel, ezért bármelyik részlete, darabja egyúttal istenjelkép, vagy maga az Isten. 

Természetesen elsősorban a feltűnő, jellegzetes, kiemelkedő és nagy köveket tekinthették az Isten megjelenésének. Lehetett istenjelkép a marokkő, vagy a kőből készült kés és lándzsahegy is, pláne, ha obszidiánból volt, a különleges hasznossága miatt (hiszen az Isten "jó"). Ezért tisztelték a kaptárköveket, amelyeknek üregeiben az égig érő fa ábrázolásait helyezték el eredetileg, mert az égig érő fa is istenjelkép (4. ábra). 



4. ábra. Szomolyai kaptárkő fülkéje a hegyen álló, kereszt alakú égig érő fa (az Isten) jelképével


Van is a hegyeink között egy sor, amit valamilyen kő-nek nevezünk. Például Bélkő, vagy Dobogókő. Ha itt Bél a fiúisten neve, akkor ez azt jelenti, hogy a Bél istennel azonosított kőről (hegyről, áldozati oltárról) van szó. 

Mircea Eliade írta, hogy a kő az örökkévalóságával az Örökkévalóra emlékeztette a halandó embert. Igaza lehet.

A magányosan álló szikla és a feltűnően kiemelkedő, sziklás hegy ezért joggal lett az Isten jelképe, megjelenése. Az angol stone "kő" is az isten szavunk rokona. Ez a szó és még több másik is talán a magyarul beszélő szarmaták  (szarmatáknak nevezett hunok) nyelvéből került az angolba. Ez alapján a Stonehenge "Isten hona" lehet. De maradjon ez a nyelvészek dolga! 

E kiemelkedő kövekre vonatkozott eredetileg a magas kő elnevezés. Később a rajzokon lépcsős lett a "magas kő", talán mert a lépcsős toronytemplomokat rajzolták le, vagy mert ezzel akarták jelezni, hogy a természetes hegyek oldalán egyre magasabbra lépegetve fel lehet jutni az Istenhez. 



5. ábra. A szomolyai kaptárkő


A "magas kő" ezért vagy egy istentiszteleti hely neve lehet (amiből több is van, azaz csupán egy-egy templomkörzet), vagy pedig az a hely, ahol az Isten előfordul, lakik (ez esetben csak egyetlen igazi "magas kő" van, az is az égben lehet, vagy a közelében). Lehetséges és ez tűnik valószínűbbnek, hogy a "magas kő" az Istennel azonos égig érő fa (a Tejút) töve, azaz valahol az Isten közelében lévő ország (a túlvilág?) egyik neve. Esetleg képletesen a saját országunk, amelyben ezt az isteni országot szeretnénk megvalósítani az isteni törvények követésével? A sok lépcsős toronytemplom pedig ennek a jelképe, utánzata, felidézése (temploma). A "magas kő" lehet a kőből rakott világoszlop, vagy a kőből rakott égbolt is. Jele vagy a túlvilágra utal, vagy valamelyik templomkörzetre, esetleg egyházfélére, gondolati rendszerre, országra.



6. ábra. A jelszerűvé válást kőbe faragva megörökítő "magas kő" Bali szigetén (a lépcsős toronytemplom bal oldalából a magyar hieroglif írás magas, a jobb oldalából pedig a szójele keletkezett, ez utóbbiból jelhasadás útján lett a székely írás "harmadik k" és az egyik "ö/ő" betűje



7. ábra. A "magas kő" nevű lépcsős tornytemplom bal oldalából keletkezett a székely írás "m" (magas) jele (balra), a jobb oldalából pedig a hieroglifa (egy szertő-tetői jel, jobbra) 



8. ábra. Énlaka "m" (magas) jele és Felsősófalva Kodárostető  (?) szójele 




9. ábra. A karcagi csatkarika magas kő mondata


További kutatás döntheti el, hogy ezek közül melyik a jobb magyarázat, illetve, hogy ezek a magyarázatok az időben miképpen változhattak.

Üdvg



10. ábra. Jeddito edény a "magas kő" jelekből álló, elolvasható felidézésével, a magyar hieroglif írás segítségével adható olvasat: magas, jó sar köve (mai magyarsággal: magasságos, jó úr köve)



Irodalom

Indián-magyar jelpárhuzamok



Varga Géza: "Magas kő" ábrázolási konvenció példatár







A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése