Oldalcsoportok

2018. november 10., szombat

Tordos-Vincsa idol a hieroglifikus "Jó úr" mondattal

A Tordos-Vincsa kultúra jelkészletét 49 db. azonos formájú jel köti a székely íráshoz és a magyar (népi, vallási és uralmi) hieroglifikus jelkészlethez, amelyet használtak a szkíták, a hunok, az avarok és más népek is. Amikor a székely írás eredetét próbáljuk meg tisztázni, természetesen terelődik rá a figyelmünk a Tordos-Vincsa kultúra írására, hiszen ez az elképesztően nagyarányú formai egyezés ezt kötelezővé teszi. Szekeres István és Róna-Tas András ugyan nem tulajdonít jelentőséget a jelformák egyezésének, de ebben tévednek. Nem mondhatunk le, nincs is okunk lemondani a jelformák által nyújtott információkról. Sok esetben (például éppen a Tordos-Vincsa jelek esetében) a jelentés és a hangalak meghatározását csak a jelforma segítségével kísérelhetjük meg, amennyiben ezt a körülmények szerencsés együttállása és a kutatók szaktudással párosult kreativitása lehetővé teszi. Tisztázni kell a jel képi tartalmát és a párhuzamos írásrendszerekben ismert jelentés, meg a székely írásból ismert kezdőhang alapján eljuthatunk a megoldáshoz. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor jelei magyar vagy magyarral rokon nyelvet rögzítenek s ha ezt összevetjük Mario Alinei felismerésével (miszerint a magyarral rokon nyelven beszélő etruszkok ősei kb. 5000 évvel ezelőtt a Dunántúlról vonultak Itáliába) és az eddig elolvasott Tordos-Vincsa szövegekkel, akkor indokoltan kíséreljük meg a jelek magyar nyelvű olvasatát.

Szekeres Istvánnak és Róna-Tas Andrásnak a jelformák jelentéktelenségét illető tévedése annak köszönhető, hogy a jelek egyezését a véletlennek tulajdonítják, egyúttal a véletlen fogalmát tévesen értelmezik. A véletlen egyezésre való hivatkozásuk mindössze azt jelenti, hogy nem ismerik a hasonlóság okát. Ezt pedig már illene ismerniük, hiszen a 90-es évek óta éppen elégszer elmagyaráztuk már (a témakör legújabb, tankönyvszerű összefoglalása a Magyar hieroglif írás c. kötetben olvasható).

A Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámításunk alapján a két írásrendszert genetikus kapcsolat köti össze (e számítás leírását az 1993-ban megjelent Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetben tettük közzé). A kérdés csupán az, hogy e kapcsolat pontosan milyen volt, a részletei miképpen írhatók le. A válaszhoz szükség van a Tordos-Vincsa kultúra írásemlékeinek megértésére és elolvasására. 

Tudjuk, hogy a székely írás egy szó- szótagoló írásrendszer (amelyiknek van egy kitűnő ábécéje is) és az a kérdés, hogy e jellemzők közül melyik található meg a 6000 évvel ezelőtti Kárpát-medencében és a Balkánon s azok miképpen jelentkezhetnek a későbbi, például a székely írásemlékeken. A Tordos-Vincsa kultúra esetében egy alapvetően szójeleket alkalmazó írásról lehet szó, ám a jelszám korlátozottsága miatt a szótagoló írásmódot is lehetségesnek kell gondolnunk, különösen azért, mert a szójelek egy szótagos szavakat jelölhettek, amelyek a szótagoló írást is lehetővé tették. 

A Tordos-Vincsa írásemlékeken megjelenő sorok miatt (korábban az ősvallás világmodelljeiben és ábrázolási konvencióiban használták ugyanezeket a jeleket) feltehető, hogy az írásuk már nem csak az ősvallás témáit, hanem a köznapi gazdasági, kulturális stb. életet is szolgálhatta. Azaz - ha szerencsénk van - éppen ebben a kultúrában érhetjük tetten azt az átmenetet, amely végül kikényszerítette az egy hangot jelölő betűk megjelenését egy ragozó nyelv rögzítése érdekében. E kérdések megválaszolásához a Tordos-Vincsa kultúra írásemlékeinek elolvasására van szükség. Örvendetes, hogy egyre több olvasat születik. 



1. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra idolja, hasán a hieroglifikus Jó sar (mai magyarsággal Jó úr) mondattal, a sar(ok) jel itt is dokumentált használata Heraklész isten és a világ sarkainak (mint égbe vezető útnak) a tiszteletéhez kötődik és széles körben el volt terjedve a kőkorban




2. ábra. Lepensky-Vir-i idol (Szerbia),  amelyen szintén szerepel a sar(ok) jel, Kr. e. 6000 tájáról, ez a szokás Heraklész (vö. her Ak am. sarok!) tiszteletének kezdeteihez kötődik



3. ábra. Huari indián bádogisten a sar(ok) jel több hegyet ábrázoló változatával


4. ábra. Kisunyomi neolitikus idoltöredék a Bél sar(ok) "középponti égbe vezető út" mondattal


Molnár Mihálytól kaptam az 1. ábrán látható Tordos-Vincsa idol fényképét. A magyar hieroglif írás jeleivel azonnal elolvasható volt az idolon lévő mondat. Csak az volt furcsa, hogy a szójelének megszokott kacskaringóját itt szögletesen láttuk viszont. Ezt feltehetően a rovástechnológia kényszeríthette ki a fapálcákon s amikor ezt a kis szobrocskát készítették, az alkotó kézenfekvően a megszokott rótt jelformát másolta át az idolra is. 


  
 5. ábra. Balról jobbra: feltehetően jelentésű szkíta jel egy bronz szarvasról, csukcs szójel Diringer nyomán, a Tordos-Vincsa idol feltehetően  jelentésű szójele és a székely írás "j" betűje



6. A Tordos-Vincsa idol feltehetően sar(ok) jelentésű jele (balra) és a székely írás "s" betűje (jobbra), a jel kezdetben a tar, majd a sar, végül a sarok szót jelölhette, amit a hangalak nyelvészekre váró pontosításakor figyelembe kell venni



7. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra Winn által közölt 210 jeléből 49 egyezik meg (a formáját tekintve) a magyar jelkészlet jeleivel




8. ábra. A sarok hegyével azonos isten tiszteletéről árulkodik a kökénydombi oltár is



Irodalom

Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján




Varga Géza. Így írtok ti magyar őstörténetet, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, (2010.) (A szentgyörgyvölgyi tehénszoborról, a tatárlakai táblákról és a Winn által közölt jelekről)

Varga Géza: Magyar hieroglif írásÍrástörténeti Kutatóintézet, Budapest,  (2017.)  (A magyar hieroglif írás története, írásemlékeinek és jeleinek leírása, a párhuzamok bemutatása)










A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 


A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése