Oldalcsoportok

2018. szeptember 30., vasárnap

Az abingdoni világmodell

Abingdoniként és szászként mutatják be ezt a csodaszép, VII. századinak mondott írásemléket a neten. A magyar jelei alapján a szász voltában némi joggal kételkedünk. Éppen elég szarmatát telepítettek át a rómaiak a magyar Alföldről Angliába ahhoz, hogy a jeleink ott is meghonosodjanak. A hunok elől menekülők, vagy az idegen zsoldba állt hunok is tömegével vihették magukkal a jeleinket. A nemesfémből és kristályokból kialakított szövegek akár át is vészelhették az évszázadokat s lehetnek jóval korábbiak is a VII. századnál. Amint az is lehetséges, hogy valóban szász mesterek készítették, de sztyeppi mintákat követve.

Mindezek eldöntésére nem vagyunk hivatottak, csupán megemlítjük, hogy a jelei alapján ez a szép ékszer más besorolásba jobban illene. Például a hieroglifák segítségével elolvasható az Ószövetségben Óg királyként, a görögöknél Heraklészként említett Óg úr neve, akiről a tőle származó ogur népeket (hunokat,  szabírokat, avarokat, magyarokat, esetleg a szarmatákat és az alánokat is) elnevezhették, de a szász népnév nem olvasható ki a hieroglifákból.

Az alábbi ábrákon sorra vesszük az ékszer hieroglifáit és felmutatunk melléjük néhány párhuzamot is.



1. ábra. Az abingdoni világmodell


Az abingdoni világmodell kiolvasható szójelekből áll s a jelek körben történő elolvasásával a Lyukó Óg úr ...  földje imát kapjuk. Lehetséges, hogy ennek a jelentése "Lyukó égúr ...  földje" volt. 

A körben olvasástól függően a Lyukó Óg úr szavak ismétlődhettek. A világmodell négy oldalának jeleiből négysoros ima olvasható ki. Hasonló négysoros imákat találunk további felülnézeti világmodelleken (a kölkedi avar bogláron, a balatonújlaki honfoglalás kori vereten, az afrászijábi tálon, de a világmodellekből kifejlődött köriratokon is, mint például a berekböszörményi és a regölyi gyűrűn is. A karcagi csatkarika négysoros szövege alapján kiolvasáskor a negyedik sorba kell beilleszteni a világmodell alapjaként szolgáló Föld szójelet. Legkorábbi népdalaink négysorosak, amiből következően azok a világmodellek kiolvasásával összefüggésben keletkezhettek (az imádság szövege idővel népdallá változott, de a versek dallama és szerkezete megőrződött). 

A szójeleinket és a hieroglifikus szövegek olvasását a Magyar hieroglif írás c. kötetben részletezem.



1/b. ábra. Ottlakai bronzkori világmodell eget tartó oszlop ábrázolási konvenciókkal



2. ábra. A teljes abingdoni ékszer



3/a. ábra. Az "eget tartó oszlop" ábrázolási konvenció abingdoni változata két jelből áll: fentről lefelé Óg szár (mai magyarsággal Óg úr), lentről felfelé szár Óg (mai magyarsággal sarok) alakban olvasható el



3/b. ábra. A hettita Yazilikaya-i sziklapantheon egyik domborművén hasonló "eget tartó oszlop" jelképek láthatók



3/c. A Savaria-i (szombathelyi) Iseum területén előkerült vakolatdarabokon lévő festés szintén tartalmazza az Óg sár (mai magyarsággal: Óg úr) mondatjelet



3/d. ábra. Ócsai lelet a középső bronzkorból az "eget tartó sarokoszlop" ábrázolásával


A 3. ábra jelpárosa azért helyezkedik el az abingdoni világmodell sarkain, mert a felülnézeti világmodellekben szabály szerint középen az Isten (4. ábra), a sarkain pedig az égbe vezető út (a sarok) valamilyen jelképének kell lennie. A sarkoknak külön isteneik voltak s ilyen sarokisten volt Óg úr, görögösen Heraklész is, akiről az maradt fent, hogy a világ végén oszlopai voltak. Nos, a 3. ábrán ezt az oszlopot látjuk, felette pedig az égbolt ívét. 

4. ábra. Az abingdoni Dana isten jelképe, Erdélyben ma is mondják, hogy Dana verjen meg! (balra) és a székely írás "d" betűje (jobbra)



5. ábra. Az abingdoni Föld hieroglifa (balra), a székely írás "f" (Föld) jele (jobbra)



6. ábra. Hettita (luviai) "Nap" hieroglifa (balra), Lyukó napisten abingdoni hieroglifája (középen) és a székely írás "ly" betűje (jobbra)


7. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "ég" jele (balra), az abingdoni Óg hieroglifa az ég boltozatát ábrázolja (középen) és a székely írás "o/ó" jele (jobbra)



8. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "fa" szójele (balra), az abingdoni szár hieroglifa az égig érő fa szárát ábrázolja (középen) és a székely írás "sz" rovásbetűje (jobbra)








A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz)  a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak 

A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető


Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. 


Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! 

Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!



A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta

1 megjegyzés: