Marius Meulenberg közli a Németországból származó neandervölgyi művészet, amely egy szemmel verés amulettre hasonlít c. dolgozatában egy lapos kőből faragott (pattintott) és sárga okkerrel festett közepű Lyukó hieroglifa fényképét (1. ábra). Mint írja: "A legvalószínűbb kormeghatározás körülbelül 50 000 évvel ezelőttre tehető. ... Egy neandervölgyi ember által készített kis műalkotás. Ez a műalkotás egy amulettre hasonlít, amely a szemmel verés ellen véd."
1. ábra. A Marius Meulenberg által közölt kőkori napjelkép fényképe (fotógrafika)
2. ábra. A székely írás "ly" (lyuk, Lyukó) jele
A feltételezett 50 000 év a neandervölgyi ember és a modern ember (a Homo sapiens sapiens) keveredésének talán legkorábbi időpontja. Azaz lehetséges, hogy nem a neandervölgyi, hanem a modern ember, vagy egy már kevert embercsoport jelhasználatát illusztrálja ez a lapos kőből kör alakúra faragott (pattintott) és részben festett hieroglifa. 40 000 táján a Campi Flegrei vulkán kitörése elpusztította Európa lakosságának jó részét és véget vetett a nendervölgyi kultúrának. A jel azonban fennmaradt. Modern térképeken ma is ezzel jelölik a kutakat és a forrásokat.
Az 1. ábrán bemutatott kőkori jel a magyar hieroglif írás ismert lyuk, Lyukó szójelének előzménye. A magyar hieroglif írás a kőkori ősvallás jelrendszere volt, amely a szűkös jelkészlete miatt - a céljainak megfelelően - rövid ősvallási fohászok leírására volt alkalmas. Jelkészlete az Ararát körüli Éden területéről kiindulva már a kőkorban eljutott a világ minden tájára.
Például ugyanez a jel az egyiptomi hieroglif írásban Rá napisten jele. Ennek a Rá szójelnek a lineáris és jelentősen leegyszerűsödött változata a a hettita hieroglif írás rá és ri szótagjele. A szkítáknál, valamint a székely és az ótürk írásokban pedig az "r" betű.
Képi tartalma egy kút, vagy forrás rajza, mert az istent az életet adó víz és az életerő forrásának tartották. Ebből következően a legkorábbi jelentése is lyuk, kút, forrás, vagy hasonló lehetett. Feltehetően egy Ragyogó lyuk értelmű és közel ilyen hangalakú mondatjel volt eredetileg (a ragyogó szójel kőkori hangalakja feltehetően rövidebb volt és Rá-nak hangzott). Az emlegetett lyuk nagy valószínűséggel a Tejút hasadéka lehet, amelyben karácsonykor a Nap felkel. Ez a mondatjel idővel kettéhasadt és lett belőle egy Rá meg egy lyuk, Lyukó szójel. A székely írásban és a magyar hieroglif írásban mindkét jel (az "r" és a "ly" is) megtalálható. A jel értelmezése a seregnyi előfordulás, például egy Szergej Botalov által közölt kazahsztáni lelet alapján lehetséges.
A hieroglifa (ősvallási kötődésű szójel) előfordul egy 40 000 évesnél idősebb németországi mamutszobrocskán (3. ábra), a Genevieve von Petzinger által közölt 40 - 10 ezer éves barlangi jelek (4. ábra), a 15 000 éves Mas d' Azil-i jelek, valamint az avar hieroglifikus (5 - 7. ábra) és a népi írásemlékek között is (8. ábra).
3. ábra. A németországi kőkori mamutszobor jeleinek olvasata Ragyogó Lyukó Bél (mai magyarsággal Ragyogó Lyukó fiúisten)
6. ábra. Avar hajfonatkorong a zamárdi temetőből, a világmodell közepén (az isten szokott helyén) a lyuk, Lyukó hieroglifa látható, a bal oldalon kiemelt jelek olvasata fentről lefele Nagy Lyukó ős sar (mai magyarsággal: Nagyságos Lyukó ősúr), az ábra jobb szélén a megfelelő székely jelek: "n", "ly", ős, "s"
Irodalom
Marius Meulenberg (2024): Németországból származó neandervölgyi művészet, amely egy szemmel verés elleni amulettre hasonlít (academia.edu)
Varga Géza (2017): Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest
Varga Géza (2018): Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza (2019): A Mas d' Azil-i jeles kavicsok
Varga Géza (2020): Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével
Varga Géza (2020): A Zamárdi avar temető hajfonatkorongja a hieroglifikus "Nagyságos Lyukó ősúr" mondattal
Varga Géza (2021): A Genevieve von Petzinger által közölt európai barlangi jelek jó része azonos a székely jelekkel
Varga Géza (2026): Christian Bentz és Ewa Dutkiewicz a 40 000 évnél régebbi jelhasználatról
Varga Géza (2026): Az Árpád-sávok jelentésének megfejtése egy Indus-völgyi jel és egy veleméri sindü segítségével
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház portáján található
a díjmentesen meglátogatható
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése