Oldalcsoportok

2022. július 4., hétfő

A viking-angolszász Galloway-kincs ezüstrúdjának magyar mondata

viking korból származó Galloway-kincset jelenleg a Skóciai Nemzeti Múzeumban őrzik. Száznál több arany-, ezüst-, üveg-, kristály-, kő- és egyéb tárgyból áll. A skóciai Galloway (a történelmi Kirkcudbrightshire) megyében fedezték fel 2014. szeptemberében. A ritka és egyedi viking kori tárgyak leggazdagabb gyűjteménye, amelyet valaha Nagy-Britanniában vagy Írországban találtak. A 900 táján eltemetett tárgy-együttes lenyűgöző tárgyak széles választékát mutatja be Írországtól és az angolszász királyságoktól egészen Ázsiáig. Az áttekintés, amit nyújt, a történelem kritikus pillanatába röpít vissza bennünket,  a ma Skóciának, Angliának és Írországnak nevezett politikai entitások kialakulásához, a viking rablóhadjáratok és a nem közismert hun hatás elhalványodásának idejébe (1). Ez az időszak egyúttal a magyar honfoglalás és kárpát-medencei államalapítás időpontjával is azonos. 

Az a tény, hogy a kincshez tartozó alábbi ezüstrúdon (1. ábra) magyar hieroglifákat (ősvallási vonatkozású szójeleket) és magyarul elolvasható hieroglifikus mondatot találunk, felvet egy kérdést: Honnan származnak ezek az ismerős szójelek, amelyek rokonságát az angolszász ékszereken is megtaláljuk (6. ábra)? A kérdésre több választ is lehet adni, ám elsősorban a magyar-viking, vagy a magyar-angolszász kapcsolatokra gyanakodhatunk. A kincset aligha a vikingek hozták magukkal a Brit-szigetekre, ezért valószínűbb, hogy az angolszászoktól rabolták. Tudjuk, hogy az angolszászokat különleges kapcsolat fűzte a hun-magyar dinasztiához, amiről a Hunok a brit trónon c. dolgozatban már írtam (bemutatva több ékszert, amelyen az ötvös magyar mondatokat rögzített). E korábbi cikkben felsorolt adatok és összefüggések alapján az angolszász uralkodók Attila leszármazottai. A jelen cikkben bemutatott ezüsttárgy is e magyar-angolszász kapcsolatnak lehet az emléke.



1. ábra. A viking-angolszász kincs egyik darabja a Ragyogj, ragyogj ... uram, ragyogó atyám mondattal



2. ábra. Ezüstrudak a kincsből



3. ábra. Az ezüstrúdon lévő ragyogj, ragyogó hieroglifa a székely rovásírás "r" betűjének pontos megfelelője


4. ábra. Az ezüstrúdon lévő sar "sarok, úr" hieroglifa a székely írás "s" betűjének ismétlése (2)




5. ábra. Az ezüstrúdon lévő atya hieroglifa a székely rovásírás "ty" betűjének megfelelője




6. ábra. Angolszász korong az ismétlődő Lyukó ten földje (mai magyarsággal Lyukó isten földje) mondattal (Canterbury, VI. szd.), bal oldalon fentről lefelé a Lyukó, ten (vagy isten?) és föld hieroglifák, jobb oldalon a nekik megfelelő székely "ly", "nt/tn" (ten) és "f" rovásjelek 



Jegyzetek

(1) Amikor 1066. október 14-én Hódító Vilmos normann serege, meg a gyermektelen Hitvalló Edward angol király serege összecsapott Hastingsnál, akkor az angolszász vereség és a király halála előre vetítette Anglia sorsát. 

Az angol trónért nem csak Hódító Vilmos és III. Harald norvég király jelentkezett. Színre lépett Szent István és Vasbordájú Edmund unokája, Edgár Etheling is, aki pár évvel korábban érkezett Angliába Magyarországról éppen Edwárd angol király hívására családjával és kísérőivel. Ők ketten voltak ugyanis a hun eredetű angolszász dinasztia utolsó képviselői voltak. Edgár Etheling apai és anyai ágon is Etele véréből való volt, mert az anyja Szent István magyar király lánya, Ágota hercegnő volt. Fellépését az a körülmény tette lehetővé, hogy angolszász trónörökös csak Etele véréből való (Etheling) lehetett. Őt azonban kevesen támogatták. 

(2) E szójel pontos párhuzama megtalálható a letéti szerződéssel múzeumra bízott budapesti késő középkori jelvényen. Ennek jeleket hordozó felületét a Magyar Nemzeti Múzeumban Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes vezetése idején barbár módon lereszelték. Tomka Gábor főigazgató-helyettes pedig azt állította a rovásjelek maradékáról, hogy az egy "rontott latin M" betű. 


Irodalom

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése