A neten találtam az alábbi (hun bronzüstökre emlékeztető) edény képét (1. ábra). A lelőhelyét nem adták meg. Mindössze annyi szerepelt a kép mellett, hogy szkíta, vagy szarmata üst. Talán nem követek el nagy hibát, ha a rovológiai tanulságok megmaradása érdekében a szükséges adatok hiányában is közreadom azt, amit lehet (1. ábra). Mivel emlékeztet a hun üstökre és a szarmata név alatt gyakran hunok jelentek meg a sztyeppén, a cikk címében a szarmata népnevet szerepeltettem.
1. ábra. Szkíta, vagy szarmata üst (fotógrafika)
Az üstön jól olvashatóan szerepel a Jó ország mondat (2. ábra). A jó jelek és az ország jel egymáshoz képest fordított állásúak, A hármas halom alakú ország hieroglifa a talpán áll (ez így fogóként is szolgálhat és az emberek nézőpontjának is megfelel), a kacskaringó alakú jó szójelek meg fejük tetején állnak (ami az Isten nézőpontját szolgálja). Hasobló (tükörképszerű, vagy bustrofedon) sorvezetést egy párthus aranyoroszlánon és egy őriszentpéteri tálon is láttunk már. A Jó ország mondatjel az ősvallási mondanivaló hangsúlyozása érdekében szimmetrikus. Rendes szokása a sztyeppi népeknek, különösen a szkítáknak, a szimmetria alkalmazása. Hasonló tartalmú (Ragyogó ország, Ragyogó nagy ország) mondatokat a hunoknál és az avaroknál is találtunk. Ezek az előfordulások "természetesen" a lomtárba száműzik az akadémikus "tudomány" állításait a magyar címer hármas halmának bizánci eredetéről.
Irodalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése