Varga Géza írástörténész: 7000 éves Szamarra tál Ak ügy "Heraklész folyó" mondattal

Szamarra ma egy város Irakban, Bagdadtól északra. Területén, a Tigris felső folyásánál egykor a mezopotámiaiak legnagyobb városa állt, a késő neolit műveltség egyik legnagyobb központja, szép kerámialeletekkel a Kr. e. VII. évezred közepén. A Szamarra kori települések az esős földművelés övezetétől délre elterülő vidéken találhatók, ezen települések lakói kezdték el alkalmazni az öntözéses földművelés később Dél-Mezopotámiában általánossá vált rendszerét.

1. ábra Szamarra tál a Kr. e. VII. évezredből, közepén az Éden négy szent folyóját (a Halüszt, Arakszészt, Tigrist, Eufráteszt) jelképező svasztikával, peremén az Istennel azonos Tejútra utaló Ak ügy (mai magyarsággal Heraklész folyó) mondat ismétlődik (középen), jobbra a tál hieroglifái fentről lefelé: svasztika, jó, Ak és ügy szójel

Az edény a széles körben kimutatható ábrázolási szokásnak és ősvallási mondanivalónak megfelelően az Édent idézi fel. A közepén lévő svasztika az Ószövetség által nagy tisztelettel említett négy szent folyó térképe. E szent folyók az Éden területéről (az Ararát tövéből) kiindulva az életerőt viszik szét a világ négy tájára. E magyarázatot két körülmény is alátámasztja. Egyrészt az, hogy a világmodell közepén áll, ahonnan (az Isten helyétől) a négy irányba induló szent folyókat szokták ábrázolni, vagy jelképezni. Másrészt a svasztika négy jó "folyó" hieroglifából áll, amelyből a székely írás "j" betűje kialakult az akrofónia során.

2. ábra. A Szamarra tál Ak ügy "Heraklész folyó" jelpárja

A tál peremén az Ak ügy "Heraklész folyó" jelpárok ismétlődnek. Ez a jelpár igen nagy karriert futott be, a világ számos táján megtalálható (3. és 4. ábra). Elsősorban a Tejútra utal, de a képletesen az Istennel azonos Tejútból származó vizet (életerőt) szállító szent folyók jelölésére is felhasználták.

3. ábra. A bulgáriai Hamangia kultúra edénye Kr. e. 5000 tájáról az edény külsején körbefutó 4 darab Ak ügy "Heraklész folyó" jelpárral (fotógrafika)

4. ábra. Makói avar kereszt az egy központi forrásból négy irányba induló szent folyók ábrázolásával, a folyókat az Ak ügy "Heraklész folyó" jelpárral jelölték

A fenti és a hasonló tanulsággal szolgáló példák alapján belátható, hogy ezeken az edényeken egy suméreket évezredekkel megelőző ősvallási kötődésű íráshasználat nyomai maradtak fenn. E Szamarra tálnak és a hasonló korai írásemlékeknek az üzenete jól elolvasható a székely írás előzménye, a magyar hieroglif írás segítségével. Amiből aligha vonható le más következtetés, mint hogy a székely írás ősvallási kötődésű előzménye (a magyar nyelv rögzítésére kialakított magyar hieroglif írás) jóval korábbi a sumér írásnál.

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás