A pestbuda.hu A királyi palota várfalainál XIV. századi leleteket találtak a régészek c. cikkében adott hírt egy liliom alakú idomtégla előkerüléséről (1. ábra). Az előkerült leletek a cikk szerint az Anjou, vagy a Zsigmond kori építkezésekből maradhattak ránk. A cikkben nem merül fel, hogy ez egy Isten alakban elolvasható szkíta-avar-magyar jelkép, amelyet a hun-avar időkben vettek át tőlünk a nyugati népek s így került az Anjoukhoz. Az Isten ligatúra két ismert székely szójelből való összetétel, azonban az egyetemeinket - a jelek szerint - nem készítik fel a felismerésükre a "szakembereket".
1. ábra. A budai Várban előkerült liliomos idomtégla-töredék
2/a. ábra. A hontheimi avar csat nyelve a ten "isten" szójel
3. ábra. Az avar nagyszentmiklósi kincs Isten olvasatú részlete (László Gyula rajza)
4. ábra. Egy somogyvári kőfaragvány (Bakay Kornél ásatása)
5. ábra. A csempeszkopácsi Árpád kori templom kapubélletében lévő Isten országa mondatjel
7. ábra. Krími szkíta aranykorona az Isten szóval, jobbra lent a székely írás ős és ten szójele
8. ábra. A Nagy Károly által az avaroktól elrabolt és a Conques-i kincstárban őrzött kincsek egyikének olvasata: Dana ten országa
9. ábra. A Conques-i kincstárban őrzött, Nagy Károly által az avaroktól elrabolt Szent Fides szobor, eredetileg egy avar uralkodó szobrának koronáján lévő elolvasható ten jelkép
10. ábra. Az énlakai bilingvis (kétféle írással írt azonos szöveg), a jobb felső sarokban olvasható a szójelekkel írt Egy isten mondatjel (a fenti ábrákon lévő szójelek népi megfelelője), a bal alsó sarokban pedig az Egy az isten mondat betűző írásmóddal
A fentebb bemutatott példák alapján világos, hogy az Anjou liliomnak nevezett motívum sztyeppi eredetű, a szkíta-hun-avar-magyar nép alkotása, ami elkerült tőlünk nyugatra is. A franciák azonban nem tudják elolvasni, mert nekik nincs ilyen írásuk, miközben mi minden gond nélkül megértjük a rögzített szavakat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése