A keleti szőnyegeken, de az amerikai indiánok textiljein is sorozatosan fordulnak elő székely írásjelekkel (pontosabban a magyar hieroglif írás jeleivel) azonosítható szójelek. Összefügg ez a jelenség azzal, hogy e régi, hagyományőrző textilek vallásos mondanivalót rögzítettek a kőkori ősvallás jeleivel, amely jelkészletből a székely írás végül kialakult. E cikkben három azeri szőnyeget mutatok be, amelyeken központi szerepet tölt be a magyar hieroglif írás szár "növényi szár, úr" jelének képszerűbb változata (1-3. ábra). Ebből a képszerű (ágakat is ábrázoló) szár hieroglifából alakult ki idővel a székely írás függőleges egyenes alakú "sz" betűje, amely a mindennapi használat és a rovástechnológia érdekében leegyszerűsödött.

1. ábra. Azeri szőnyeg a Tejút (égig érő fa) hasadékában karácsonykor kelő napisten ábrázolásával (középen), egy magyar népi tányér részlete a Tejút hasadékában születő napisten jelével (balra) és a székely írás "us" (ős) szójele, amelyben a Tejút hasadékában kelő napistent már csak egy függőleges vonallal (az "sz" rovásbetűvel) jelzik

2. ábra. Azeri szőnyeg az Istennel azonos eget tartó fa (a Tejút) jelképes ábrázolásával, a fát a szár "növényi szár, úr" hieroglifa képszerűbb változatával jelezték, felette az égbolt íve látható

3. ábra. Azeri szőnyeg szár "növényi szár, úr" hieroglifával

4. ábra. A magyarszombatfai tányér világmodelljének sarkaiban az égig érő fát a szár "növényi szár, úr" hieroglifa képszerűbb változatával jelképezték