Az academia.edu-n értesültem a hun lelet előkerüléséről a Masek Zsófia tollából származó Új szempontok a hun kori üstök kutatásához egy új lelet tükrében c. cikkből. A címben említett új lelet az ócsai hun üst-töredék, amelyet egy fémkeresős talált meg és adott le a szentendrei Ferenczy Múzeumnak. A kicsiny fémdarabon egy háromszög alakú hegy tetején van egy kör, ám ez a két jel az üstön fejjel lefelé lógott. A sztyeppi hieroglifikus írásemlékeken előfordul ez a feje tetejére állított jel-alkalmazás. Ezeket a "lefelé lógó" jeleket az Isten figyelmébe szánhatták, aki az edény közepén és tetején lévő pozícióból (vagy az égből) olvashatta azokat. A székely írás jeleit ismerők számára, a talpukra állítva, könnyen azonosíthatók ezek az edényen körbefutó, dísznek tűnő jelek. A háromszög alakú hegy a székely "s" betű, amely a sar "sarok, úr" szójelből alakult ki. A kör alakú jel a székely írás "ly" betűje, amely a napisten nevét rögzítő lyuk, Lyukó szójelből keletkezett az akrofónia során. Ezen az edényen még szójelként szolgál a két jel, vagyis az olvasatuk Lyukó sar, mai magyarsággal Lyukó úr. Ez azt jelentheti, hogy a hun üstben főtt áldozatot Lyukó napistennek szánták, akit gyakran emlegetnek a hun és avar hieroglifikus írásemlékek s akihez még a Bodrog-alsóbűi rovásírásos cserépfúvóka töredékén is fohászkodtak a honfoglalás korában élt kohászok.
A hasonló jellegű szkíta, hun, avar és honfoglalás kori hieroglifikus nyelvemlékek tárgyalása és felhasználása időszerű feladata lenne a hazai régészetnek és persze a régészeket képző egyetemi oktatásnak is. A magyar hieroglif írás sajátosságait, mint például a "fejjel lefelé lógó", a ragozást nem jelölő, a változó írásirányú, szimmetrikus, díszes, sorvezetést nem ismerő, a fémből és drágakőből kialakított, antropomorf és zoomorf alakok, vagy növények rajzába illesztett jelek jelenségét megismerve elolvasható nyelvemlékek tömegéhez jut a kutatás. Ezek hiányában a magyar etnogenezisre vonatkozó tudós következtetések nem vehetők igazán komolyan, mert a nyelvet csak a nyelvemlékek bizonyíthatják hitelt érdemlően.
1/a. ábra. Az ócsai hun üst-töredék az isteni nézőponthoz igazított "lelógó" hieroglifikus Lyukó sar, mai magyarsággal: Lyukó úr mondatjellel (középen), a Lyukó sar mondatjel a hétköznapi halandónak szánt nézetben (baloldalon) és a hun hieroglifáknak megfelelő székely "s" és "ly" rovásbetűk (jobbra)
4. ábra. A rádpusztai hun üst Nagy szár "nagyúr" olvasatú gombája a talpán áll és fentről lefelé olvasandó
6. ábra. A hegyen álló fát ábrázoló tar/tár(?) hangalakú és "Teremtő, szár, sarok"(?) jelentésű összetett hieroglifa a karosi honfoglalás kori tarsolylemezről (balra), valamint a jelhasadás és szóeleji hangváltozás után keletkezett két elemi jel: jobbra fent a fatörzset ábrázoló szár, alatta pedig a hegyet ábrázoló sar szójel (pontosabban a székely írás "sz" és "s" rovásbetűi)
Irodalom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése