Az academia.edu-n értesültem a hun lelet előkerüléséről a Masek Zsófia tollából származó Új szempontok a hun kori üstök kutatásához egy új lelet tükrében c. cikkből. A címben említett új lelet az ócsai hun üst-töredék, amelyet egy fémkeresős talált meg és adott le a szentendrei Ferenczy Múzeumnak. A kicsiny fémdarabon egy háromszög alakú hegy tetején van egy kör, ám ez a két jel az üstön fejjel lefelé lógott. A sztyeppi hieroglifikus írásemlékeken előfordul ez a feje tetejére állított jel-alkalmazás. Ezeket a "lefelé lógó" jeleket az Isten figyelmébe szánhatták, aki az edény közepén és tetején lévő pozícióból (vagy az égből) olvashatta azokat. A székely írás jeleit ismerők számára, a talpukra állítva, könnyen azonosíthatók ezek az edényen körbefutó, dísznek tűnő jelek. A háromszög alakú hegy a székely "s" betű, amely a sar "sarok, úr" szójelből alakult ki. A kör alakú jel a székely írás "ly" betűje, amely a napisten nevét rögzítő lyuk, Lyukó szójelből keletkezett az akrofónia során. Ezen az edényen még szójelként szolgál a két jel, vagyis az olvasatuk Lyukó sar, mai magyarsággal Lyukó úr. Ez azt jelentheti, hogy a hun üstben főtt áldozatot Lyukó napistennek szánták, akit gyakran emlegetnek a hun és avar hieroglifikus írásemlékek s akihez még a Bodrog-alsóbűi rovásírásos cserépfúvóka töredékén is fohászkodtak a honfoglalás korában élt kohászok.

A hasonló jellegű szkíta, hun, avar és honfoglalás kori hieroglifikus nyelvemlékek tárgyalása és felhasználása időszerű feladata lenne a hazai régészetnek és persze a régészeket képző egyetemi oktatásnak is. A magyar hieroglif írás sajátosságait, mint például a "fejjel lefelé lógó", a ragozást nem jelölő, a változó írásirányú, szimmetrikus, díszes, sorvezetést nem ismerő, a fémből és drágakőből kialakított, antropomorf és zoomorf alakok, vagy növények rajzába illesztett jelek jelenségét megismerve elolvasható nyelvemlékek tömegéhez jut a kutatás. Ezek hiányában a magyar etnogenezisre vonatkozó tudós következtetések nem vehetők igazán komolyan, mert a nyelvet csak a nyelvemlékek bizonyíthatják hitelt érdemlően.

1/a. ábra. Az ócsai hun üst-töredék az isteni nézőponthoz igazított "lelógó" hieroglifikus Lyukó sar, mai magyarsággal: Lyukó úr mondatjellel (középen), a Lyukó sar mondatjel a hétköznapi halandónak szánt nézetben (baloldalon) és a hun hieroglifáknak megfelelő székely "s" és "ly" rovásbetűk (jobbra)

1/b. ábra. Az ócsai hun üst-töredék a "lelógó", elolvasható, hieroglifikus Lyukó sar (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondatjellel

2. ábra. A kismákfai V. századi óntálon így (egy régi szokás szerint a sar szójelet több vonallal is meghúzva) jelenik meg a Lyukó sar mondatjel

3. ábra. Ilyen lehetett az ócsai hun üst, amelynek egy elolvasott részlete előkerült (Masek Zsófia rekonstrukciója, amelyet az engedélyével adok közre s amelyért itt is köszönetet mondok)

A fentebb vizsgált üst-töredék (1/a. ábra) elolvashatósága és a magyar hieroglif írás emlékei által kínált tapasztalatok sora felbátorít bennünket a Masek Zsófia által tárgyalt hun üstökön lévő további két kisebb szöveg elolvasására is. A szokásos hieroglifikus írásemlékeken ugyanis rövid mondatok (ősvallási szlogenek) olvashatók és ugyanezt tapasztaljuk a hun üstökön is. E cikkben csak röviden jelzek néhány lehetséges további olvasatot, ami Masek Zsófia cikke kapcsán felmerül.

4. ábra. A rádpusztai hun üst Nagy szár "nagyúr" olvasatú gombája a talpán áll és fentről lefelé olvasandó

- Az egyik rovológiai megjegyzés, hogy a hun üstök jellegzetes "gombás" díszítése, vagy inkább fogantyúja (3. és 4. ábra) is elolvasható Nagy szár (mai magyarsággal Nagyúr) alakban. Kérdés, hogy a három gomba egyúttal alkot-e egy hármas halom alakú ország szójelet, az alattuk lévő vízszintes rés pedig tekinthető-e a székely írás "kis r" betűje megfelelőjének (ragyogó hieroglifának). Ha ezek szintén elolvasható jelek, akkor az ócsai rekonstruált hun üst (és általában a hasonló hun üstök) fülének olvasata: Nagyúr ragyogó országa. Ebből a mondatból a ragyogó ország jelzős szerkezet ismerős, mert előfordul a két apahidai hun turul nyakán is. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibulájának nyakán pedig a Ragyogó, nagy ország mondat olvasható - azaz a hunok és avarok által szokásosan használt szövegről van szó.

5. ábra. A rádpusztai hun üstön ez a Lyukó szár "Lyukó úr" mondatjel szerepel az üst hasonló helyén és szintén "lefelé lógó" helyzetben (középen), a rádpusztai szár és Lyukó hieroglifák (balra, fentről lefelé), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely "sz" és "ly" rovásbetűk (jobbra)

- A másik rovológiai megjegyzés, hogy a Masek Zsófia cikkében képen bemutatott rádpusztai hun üstön hasonló helyzetben nem az 1/a. ábrán látható Lyukó sar, hanem a véle rokon Lyukó szár mondatjel szerepel (5. ábra). Mindkét szövegváltozatnak Lyukó úr a mai magyar nyelven adható olvasata, mert a sar "sarok, úr" és a szár "növényi szár, úr" hieroglifa egyaránt visszaadható az úr szóval. A hegyet ábrázoló sar és az égig érő fa törzsét ábrázoló szár szójelek jelhasadással keletkeztek egy olyan hieroglifából, amely egy hegyen álló fát ábrázolt és - a hettita világoszlop tar/tár neve alapján - feltehetően tar/tár volt az eredeti hangalakja (6. ábra). A kiinduló (egyesített, hegyen álló fát ábrázoló) jel a jelhasadás ellenére továbbra is megmaradt és még a honfoglalás kori leleteken is gyakran előfordul.

6. ábra. A hegyen álló fát ábrázoló tar/tár(?) hangalakú és "Teremtő, szár, sarok"(?) jelentésű összetett hieroglifa a karosi honfoglalás kori tarsolylemezről (balra), valamint a jelhasadás és szóeleji hangváltozás után keletkezett két elemi jel: jobbra fent a fatörzset ábrázoló szár, alatta pedig a hegyet ábrázoló sar szójel (pontosabban a székely írás "sz" és "s" rovásbetűi)

Irodalom

Masek Zsófia: Új szempontok a hun kori üstök kutatásához egy új lelet tükrében, ALTUM CASTRUM 9. Hadak útján XXII. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXII. konferenciája, Visegrád, 2012. október 2–4., Dissertationes Archaeologicae Supplementum 2., ELTE, Budapest, 2018.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Nagyon nagy Lyukónak

Varga Géza: Lyukó napisten nevének magyarázata egy kazahsztáni ogur-szabír jelvény segítségével

Varga Géza