Bevezető
Egy kedves olvtársam hívta fel erre a szenzációs leletre a figyelmemet, akinek itt is köszönetet mondok a segítségéért. A tárgyat (1. ábra) a Türk Attila régész vezette kutatásról készült film mutatja be múzeumban őrzött leletként. A rajta lévő jelek elolvasásával e sorok írája egészíti ki az ismereteket. Az expedícióról Őseink nyomában a Dél-Urál vidéken cím alatt egy 2020-ban készült videót is megtekinthet az érdeklődő (a lelet a videón 23.48-nál látható). Az eredményes kutatóútért és a lelet bemutatásáért köszönetet mondok a régészeknek és a munkatársaiknak.
A lelet jelentősége
A VI-IX. századi tárgyak között, Izsevszkben őrzött lelet nem azért érdemes a kiemelt figyelmünkre, mert aranyból van és szép (a honfoglalók esetében ez már megszokott dolog), hanem mert egy magyarul kitűnően elolvasható hieroglifikus mondat is van rajta (ami szintén nem párját ritkító, ám nem minden aranytárgy olvasható). Csak remélni lehet, hogy a hazai tudós világ ingerküszöbét is elérik egyszer a székely betűkkel rokon szójeleink és akkor azok olvasatáról is szót fognak majd ejteni.
Ez az olvasat azért lehetne érdekes a tudós világ számára, ha észrevennék, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy akik itt az Urál tövében készülődtek a Kárpát-medence ismételt elfoglalására, azok nem valamilyen török, iráni, vagy ismeretlen nyelven, hanem magyarul beszéltek, írtak és olvastak. Amivel vége szakadhatna azoknak a megalapozatlan találgatásoknak, amelyek a régészeti, vagy genetikai adatokból próbálnak következtetni a honfoglalók nyelvére.
Az aranytál jelei és párhuzamaik
Az aranytálon olvasható hosszabb mondat része az Egy isten (Egy+ős+ten) mondatjel, ami az egyik leggyakrabban ismétlődő hieroglifikus szövegünk. Nyilván azért volt ilyen népszerű, mert a honfoglalásra készülő magyarok ősvallásának is ez volt az egyik kedvenc, központi gondolata. Azt, hogy e jelmondat beépült a keresztény magyarság szóhasználatába is, több előfordulás tanúsítja. Találunk párhuzamot az egyes jelekre (akár hun és avar szövegekben, 3. és 4. ábra), de az aranytál jeleiből összerakott teljes Egy isten mondatot is megtaláljuk pl. az énlakai unitárius templomban (2/a. ábra).
2/a. ábra. Az aranytál Egy isten mondatjele (balra) és ugyanez a mondatjel az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkából (jobbra)
2/c. ábra. A magyar koronázó palást képszerkezetét is az Egy isten mondatjel határozza meg (a ten hieroglifa két ága akkor veszi fel a jellegzetes lefelé hajló alakját, amikor az uralkodó viseli a palástot)
A vizsgált jelkompozícióban központi szerepet játszó Egy hieroglifa hun eredetű (3. ábra). A hunoknál a királyi hatalom jelképe volt, amint a kínai wang "uralkodó" jel is egy halmon álló kettőskereszt. Az aranytálon lévő előfordulása világossá teszi, hogy a magyar állameszme és -szervezet a jelképeivel egyetemben a hun állameszme és -szervezet örököse. A címerelemeink bizánci és egyéb idegen eredetéről terjesztett nézeteket (amilyenek pl. Kumorovitz L. Bernát nevéhez is fűződnek) át kell értékelni (lásd erről a Magyarság jelképei c. kötetet!). Mindezekből az is következik, hogy a megfelelő szakképzettséggel, valamint hozzá illő tudományos beosztással rendelkező és mindezekkel összhangban kitűnő hivatkozási technikákat alkalmazó tudósaink száz éven keresztül tévedtek (tisztelet a kivételnek, ha van!).
4. ábra. Az aranytál ten jelének közeli párhuzama szerepel a kunbábonyi avar kagán díszcsatján lévő Ten országa, vagy inkább (amennyiben a két ág elválásánál lévő kör alakú jelet is elolvassuk) Lyukó ten országa mondatban
Irodalom
Varga Géza: A magyarság jelképei
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése