Oldalcsoportok

2021. február 5., péntek

Révész Péter a magyar nép és a minószi kultúra motívumainak kapcsolatáról


1. ábra. Révész Péter táblázata a motívumok elterjedtségéről, az általa vizsgált minoszi jelképek kivétel nélkül megtalálhatók a magyar jelkincsben, a motívumok általa alkalmazott meghatározása módszertelen, a táblázat cáfolja azt, amit Révész Péter bizonyítani próbál vele (1) 


Révész Péter professzor készített egy új videót a magyar őstörténetről, pontosabban annak jeltörténeti megközelítéséről. Ez a videó a magyar népművészeti motívumokat elemzi és sok hasonlóságot mutat ki más népekkel, de főként egy meglepően szoros kapcsolatot az ókori minószi művészettel:


Ez egy angol nyelvű videó, de a képek érthetőek mindenki számára. 

Örömünkre szolgál és kiemelt tiszteletet érdemel a kutatási terület megválasztása és a levont következtetés is. A magyar népművészet jeleinek (ide értve a székely írás jeleit is) valóban szoros kapcsolata van az ókori magaskultúrák és azok elődeinek jelkészletével. Ezen összefüggések megértése valóban elvezet a magyar őstörténet tisztázásához. Sajnos, Révész Péter professzor úr dogozata arról árulkodik, hogy nincs tisztában az utóbbi évtizedekben végzett rovológiai kutatások eredményeivel (2). Ugyanakkor nagyszerű és meggyőző módszertani elem a matematika alkalmazása ezen az írástörténeti területen. 

Kiegészíthetőnek vélem a video által vizsgált földrajzi-kulturális területet és módszert
- egyrészt a tágabb környezet (például Kína, Japán vagy az amerikai indiánok) motívumainak vizsgálatával, 
- másrészt a professzor úr által felmutatott egyes (minoszi, cucuteni stb.) írásemlékek elolvasásával. Ezek egy része ugyanis jól elolvasható a magyar hieroglif írás segítségével és így még jobban alátámasztja a professzor úr által levont végső következtetést: a minószi kultúra és a magyar őstörténet összefüggését, amelyről persze eddig is tudtunk.



2. ábra. Egy Révész Péter által közölt cucuteni edény, hasán egy körbefutó jelsorral, amelynek a ferde ragyogó jeltől jobbra és balra egyaránt induló olvasata az ismétlődő és szimmetrikus Ragyogó, nagyon nagy Ős mondatot adja





3. ábra. Krétai hieroglifákat hordozó, magyarul elolvasható nyelvemlék Kr. e. 1800 tájáról a wikipédiáról (fent), alul az ismétlődő Lyukó sar (mai magyarsággal: Lyukó úr) mondat, a székely "ly" és "s" rovásbetűk szójel-előzménye



Jegyzetek

(1) Révész Péter professzor úr azt állítja, hogy a székely írás a minószi-kár írásokból származik, ám a közölt táblázata ennek az ellenkezőjét bizonyítja. Léteznek ugyan minoszi-magyar jelpárhuzamok, de azokat a professzor úr egyrészt nem ismeri fel kifogástalanul, másrészt nem képes megfelelően bizonyítani. A táblázatában ugyanis az a megfigyelhető tény, hogy a magyar jelkincsben mindegyik motívum megtalálható, de a korábbinak vélt írásrendszerek egyikében sincs meg a magyar jelkészlet mindegyik motívuma. A professzor úrnak nem tűnt fel, hogy ezért ez a táblázata cáfolja a magyar jelkincs minószi eredetét, amit pedig bizonyítani szeretne vele. A táblázat ugyanis azt illusztrálja, hogy a magyar jelkincsből levezethető lenne az általa hivatkozott összes antik írásrendszer motívuma, ám egyik antik jelkészletből sem magyarázható a táblázatban felsorolt összes magyar motívum. A professzor úr előadása ezért csak annak kitűnő példája, hogy milyen ostobaságokkal lehet etetni a nagyérdeműt, ha maga az előadó sem érti az általa előadottakat. Révész Péter nincs tisztában a székely írás és előzményének, a magyar hieroglif írásnak a kőkorban fakadó történetével, ezért álláspontját nem a tényekre, hanem a "tudományos konszenzus" általánosan elterjedt, de sohasem bizonyított, íróasztal mellett kiagyalt pillekönnyű prekoncepcióira alapozta.

(2) Ezt a kutatást (Novotny Elemér, Simon Péter és mások kutatási eredményeit felhasználva) Szekeres Istvánnal végeztük el. A kutatások eredményét és módszerét legutóbb a Magyar hieroglif írás c. kötetben foglaltam össze, amelyből Révész Péter is rendelkezik egy példánnyal. Ezen eredmények lényege az, hogy az ismert klasszikus írások egyetlen kőkori jelrendszerből, a valaha közös ősvallás nemzetközileg elterjedt és ismert jelképeiből alakultak ki. A klasszikus írások jelei nem véletlenül azonosíthatók feltűnően gyakran a székely írás jeleivel, hanem azért, mert a kőkori ősvallási jelkészlet jórészt azonos a székely írás ősével. Ezért, amikor egy krétai hieroglifa jelentését kell feltárni, elkerülhetetlen a hasonló alakú képírásjelek hasznosítása és a székely jelek történetéről újabban megállapítottak hasznosítása. Nem elegendő csupán a krétai hieroglifa alakja alapján találgatni a jelentést és a jelnevet, hanem alkalmazni kell az e téren használható módszertant. Például meg kell nézni, hogy a hettita hieroglif írásban, az egyiptomi hieroglif írásban, a kínai írásban, a sumér képjelek között stb. mi a jelentése és mi a hangalakja a hasonló alakú jeleknek. Ezek összefüggésének megértéséhez szükség van az ősvallás (az ókori mitológiák és a népi hiedelemrendszerek) valamint a nyelvtörténet valamilyen fokú ismeretére. Ez az eljárás ma már módszertani követelmény, ami nélkül e téren komolyan vehető eredményt nem lehet elérni s ez Révész Péternek sem sikerülhetett.  


Irodalom



Varga Géza: A mükénéi kultúra lehetséges kárpát-medencei összefüggéseiről Perzeusz és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor kapcsán




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése