Az Acoma Pueblo egy közel 5000 lakosú indián közösség, elismert törzsi terület, amely az Acoma Indián Rezervátum területén található Új-Mexikó államban (USA). Az acoma indiánok több, mint 2000 éve laknak ezen a területen, az Egyesült álamok egyik legrégebben egy helyen lakó közössége. A lakosság lélekszáma jelentősen csökkent az Európából behurcolt betegségek és a spanyolok által 1599-ben rendezett mészárlás következtében. Az égi városként emlegetett, sziklafennsíkra épült városukban - ahol nincs sem villany, sem vízvezeték, sem csatornázás - kb. 30 állandó lakos él. A lakosok száma csak a turistaszezonban nő meg. A navahók és az apacsok szomszédai. Az acomák hagyományos vallása hangsúlyozza az emberi élet és a természet harmóniáját. A Nap a Teremtő isten képviselője. A helyi agyagra épült, ezer évnél régebbi gyökerekből táplálkozó fazekasságuk nem csak a gazdasági jelentősége miatt fontos, hanem az igen régi jelek megőrzése miatt is.
1. ábra. Az 1910-ben készített acoma edény központi motívuma egy világmodell
Alább az acoma edényen lévő szavakat és mondatokat a magyar hieroglif írás segítségével olvasom el. Nyilvánvaló, hogy az indiánok nem pontosan ugyanígy hangzósították (olvasták ki) ezeket a jeleket, azonban az is természetes, hogy mind a jelentésben, mint a hangalakban lehetnek párhuzamok, amelyeket kutatni kell. Az indián hieroglifikus szövegek megértésének és elolvasásának megkísérlése jelentősen előreviheti a magyar és az indián történet kezdeteinek kutatását, mert ezek - talán a jégkorszak idején, esetleg azt követően - közös pontokat tartalmaztak. A magyarok a hunok utódai, a genetikusok szerint pedig a hunok őseinek egy csoportja vándorolt át Amerikába s lett néhány azonosítható indián törzs őse. A székely írással rokon jelek azonban mindhárom Amerikában egységesen elterjedtek, ami további magyarázatot kíván. Azonos jelkészletet használó, azonos vallású szibériai népesség több hullámban történt bevándorlására gondolhatunk, vagy arra, hogy egy domináns csoport jelhasználata és vallása egész Amerikában elterjedt. A felmerülő kérdésekre az indiánok népi jelkészletének jobb megismerése adhat választ.
2. ábra. A világmodell szerkezetét a Föld hieroglifa (balra), a székely írás "f" betűjének (jobbra) eurázsiai előképe határozza meg
3. ábra. Az edényen olvasható Jóma ligatúra (balra) egy Eurázsiában és Amerikában egyaránt tisztelt kőkori isten nevét rögzíti, akinek a nevéből az ima szavunk is keletkezett, az ábra jobb oldalán a székely írás "m" (magas) és "j" (jó "folyó, Isten") jelei láthatók, a ligatúra a Tejút (az Istennel azonos "magas folyó") képjelekből alkotott ábrázolása
4. ábra. A Magas sar kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondatjel (balra), valamint a székely írás "m", "s" és "harmadik k" jele
7/a. ábra. A világmodell sarkain alkalmazott acoma Magas sar (mai magyarsággal: Magasságos úr) mondatjel (balra) és a megfelelő székely jelek: a "harmadik k" és az "s" rovásbetű
7/b. ábra. Az acoma világmodell sarokjelképének belsejében (negatívjában) elolvasható a Sar országa (mai magyarsággal: Úr országa) mondat is
3. ábra. Az edényen olvasható Jóma ligatúra (balra) egy Eurázsiában és Amerikában egyaránt tisztelt kőkori isten nevét rögzíti, akinek a nevéből az ima szavunk is keletkezett, az ábra jobb oldalán a székely írás "m" (magas) és "j" (jó "folyó, Isten") jelei láthatók, a ligatúra a Tejút (az Istennel azonos "magas folyó") képjelekből alkotott ábrázolása
4. ábra. A Magas sar kő (mai magyarsággal: Magasságos úr köve) mondatjel (balra), valamint a székely írás "m", "s" és "harmadik k" jele
A 3. és 4. ábrán látható mondatjelek az edényen egymáshoz kapcsolódnak, ezért lehetséges, hogy együtt kell őket elolvasni. Az együttes olvasatuk Jóma sar magas köve (mai magyarsággal: Jóma úr magas köve).
5. ábra. A tiszalöki bronzkori bögre oldalán több példányban szerepel a Jó magas köve mondat (ahol a Jó az isten neve, vagy jelzője), az acoma mondat párhuzama
6. ábra. Az alucsajdengi hun jelvény Jóságos Lyukó magas köve mondata szintén az acoma szöveg párhuzama, az ábra jobb szélén a székely írás "j", "ly", "m" és "harmadik k" jele
7/a. ábra. A világmodell sarkain alkalmazott acoma Magas sar (mai magyarsággal: Magasságos úr) mondatjel (balra) és a megfelelő székely jelek: a "harmadik k" és az "s" rovásbetű
7/b. ábra. Az acoma világmodell sarokjelképének belsejében (negatívjában) elolvasható a Sar országa (mai magyarsággal: Úr országa) mondat is
8. ábra. Kirgiz szőnyeg, a 7/a. ábrán látható acoma sarokligatúra párhuzamával
9. ábra. Az acoma edény (balra) és egy korondi korsó (jobbra) Magas kő mondatjele egyaránt az égbe vezető út jelképe, hegyekből rakott lépcső rajza
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Indián tartalom
Varga Géza: A székely írás "harmadik k" jele
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Maria Almasi a fészbukon: "Én úgy halottam, hogy az amerikai indián nyelv közel áll a Magyarhoz, nem a szavak, hanem a nyelv felépitése.
VálaszTörlésVarga Géza: Nem egy, hanem több amerikai indián nyelv van. Sok hasonló szavunk van itt is, ott is. A nyelvtani szerkezetek rokonságáról nyelvésznek kellene nyilatkoznia, de a kérdés felvetését is tudománytalannak tartják - az ostoba prekoncepcióik miatt.
Péter Drpéntek: "Talán egy egykoron volt kárpát-medencei közös őskultúra emlékeit idézik a székely és indián nagyon hasonlatos írásjelek, és a beszélt nyelvek..."
Varga Géza: Nem a Kárpát-medencében volt a közös őskultúra, hanem a Közel-Keleten (e táj térképe a Föld hieroglifa), majd azt követően Szibériában.