Nagyné Hudák Krisztina doktori disszertációjáról szólván: a tokodi római kori "Föld" hieroglifa nem keresztény kereszt!

Az 1. ábrán látható római kori cseréptöredék fényképét kereszt-ábrázolásként közölte Nagyné Hudák Krisztina: A kereszténység története a Kárpát-medencében 374-456 között c. doktori disszertációjában (122. oldal), amelyet az ELTÉ-n védett meg 2013-ban. A dolgozat témaválasztása kitűnő és sok okos gondolat is olvasható benne, amelyhez gratulálunk a szerzőnek, a cseréptöredéken azonban nem keresztény kereszt látható, hanem a magyar hieroglif írás Föld szójele, amelyből a székely írás "f" betűje kialakult az akrofónia során.  Nem menti ezt a hibát az sem, hogy "tudományos konszenzus" látszik kialakulni e téveszme mellett (1). 

1. ábra. A tokodi római kori településen kiásott V. századi cseréptöredék egy felülnézeti világmodell, ami pontosan megegyezik a magyar hieroglif írás Föld szójelével és a székely írás "f" betűjével (a szerző fotógrafikája)

A keresztet körülölelő kör figyelmen kívül hagyása alapvető módszertani hiba, amely a cserépdarabon ránk maradt írásemlék értékelését vakvágányra viszi. A jel valódi értelme csak akkor közelíthető meg, ha a jelformát teljes egészében (a körrel együtt) létezőként kezeljük. A körbe zárt kereszt és a kereszt két különböző szójel, amelyet meg kell különböztetni, mert különböző jelentésük van (ezek leírása megtalálható a Magyar hieroglif írás c. kötetben). 

Ráadásul mindkét jel évezredekkel megelőzi a kereszténység megszületését (2., 9. és 10. ábra), ezért a pogány kereszt és a keresztény kereszt elhatárolása is elengedhetetlen feladat a kereszténység kezdeteit és elterjedését kutató számára. Amíg erre az ELTE oktatói, diákjai és doktorai nem készültek fel, addig a jelek alapján alkotott megállapításaik sem vehetők komolyan. Az ELTÉ-ről sorozatban kibocsátott "szakemberek" arról nevezetesek, hogy a székely írásról két bekezdést sem tudnak hibátlanul leírni. A most tárgyalt dolgozat alapján ennek az akadémikus balsorsnak van mulasztásos  formája is. A rovológiai hozzá nem értés akkor is kiderül, ha egy szóval sem említik a székely írást, vagy a magyar hieroglif írást. Bár a felső fokon szakképzett magyar kutatóktól elvárható lenne, hogy felismerjék és egymástól meg tudják különböztetni a székely írás jeleit, ám a világforradalom jelenlegi állása mellett erre nem számíthatunk igazán.

2. ábra. Kereszt és körbe zárt kereszt a 15-20 000 évesre becsült Mas d' Azil-i jelek között, e képjeleknek már a kőkorban is eltérő jelentésük volt

Ismert jelenség, vagy annak kellene lennie, hogy a régi edények jó részén évezredek óta fenékbélyeg szerepel s ez leggyakrabban körbe zárt kereszt alakú (3. ábra). A kutatóktól elvárható lenne, hogy elgondolkozzanak e jelenség okán s netán meg is tudják azt magyarázni. Az intelligens ember ismérve ugyanis, hogy felismeri a világ dolgai között létező törvényszerű összefüggéseket. A sok ezer kutatóban, akik szembesültek már a fenékbélyegekkel, régen fel kellett volna merülnie ama kérdésnek, hogy miért tesznek évezredek óta az edények fenekére Föld hieroglifát a népek. Miért tartozik össze az edény és a Föld hieroglifa? (2)

3. ábra. Árpád kori fenkékbélyegek Segesdről

4. ábra. A székely írás néhány "f" (Föld) jele

5. ábra. A székely írás két "d" (Dana) jele 

6. ábra. Bakodpusztai hun gyűrű, pecsétlapján egy felülnézeti világmodellel: a teremtett és rendezett Föld szakrális középpontját (az Édent) ábrázoló, jelekből alkotott mandalával, a középső Lyukó hieroglifa a napisten jelképe, egyúttal a világba az életet és a rendet szertevivő négy szent folyót kibocsátó lyuk (forrás) rajza 

7. ábra. Kelet európai hun kereszt (Dana hieroglifa), közepén a lyuk (Lyukó isten) jelképével, a szárak végén a sar(ok) "úr" hieroglifával, egy körben olvasható, ismétlődő mondatokból álló ősvallási ima szövege, ahol egy sor olvasata kb.: Dana a lyuk ura

8. ábra. Magyarszombatfai tányér, fenekén a Föld jellel, amelynek közepén a Lyukó, sarkain pedig a szár "úr" hieroglifa látható, évezredek alatt kialakított világnézet olvasható ki a népi jelek alapján, azt mondják el az ételét ebből a tányérból fogyasztó embernek, hogy a négy világtáj felé áradó élet az Istentől ered

9. ábra. BMAC pecsétnyomó Kr. e. 2000 tájáról, kinek jutna az eszébe, a pecsét közepéről kiemelvén a keresztet, kereszténnyé átminősíteni e kultúra lakóit?

10. ábra. Tell i Bakuni edény (Kr. e. 4000 tájáról), ugyanazzal a körbe zárt kereszt alakú Föld hieroglifával, mint amelynek maradéka a tokodi cserépdarabon is látható, ám ebből mégsem gondolhatjuk, hogy 6000 évvel ezelőtt a mai Irán területén keresztények éltek volna

Jegyzetek

(1) Ugyanezen leletek körbe zárt keresztjét korábban (a Szent Mártonhoz kötődő ünnepségek során) más is összetévesztette már a keresztény kereszttel. Annak idején azt is szóvá tettem, de persze eredménytelenül. Ugyan ki törődik egy kívülálló véleményével? Zsirai óta akadémikusék a kapott kritikát könnyen elintézhetőnek vélik. Vagy egy gúnyos mosollyal (nem gondolva arra, hogy a bamba vigyor a debilek és a szakmai észrevételre képtelenek jellemzője), vagy a finnugrista jelzőosztogatással (a dilettánstól az elmebetegig). A vita elmaradása - természetesen - az előrelépés megtorpanását garantálja a számukra.

Azonban e balvégzetű eljárás és a "tudományos konszenzus" álláspontja sem ment fel egyetlen szerzőt sem témájának (esetünkben a magyar jelkészlet és párhuzamainak) alapos megismerése, valamint a gondos forráskritika alól. Ugyanis az akadémikus téveszmékkel szemben ugyanúgy jogos a kritika, mint bármilyen téveszmével szemben.  Az akadémikus "tudomány" nem egyszerűen nagyobb hibákat vétett, mint a dilettánsok. Pontosabb úgy fogalmazni, hogy a finnugrista prekoncepcióik és a magyar őskultúra iránt érzett engesztelhetetlen gyűlöletük gúzsában évszázada hazudoznak az írásunkról. Ebben a légkörben szinte fel sem merülhet egy-egy rovásjelünk - magára valamit is adó szakember általi - felismerése.

Ha a nyájas olvasó indokolatlanul keménynek érezné ezt az álláspontomat, akkor engedje meg, hogy emlékeztessem a budapesti hun(?) jelvény esetére (a Magyar Nemzeti Múzeumban barbár módon lereszelték a gondjaikra bízott írásemlék felületét), a frankfurti botrányra (a könyvkiállításról arra hivatkozva tiltották ki a rovásírást, hogy az náci asszociációkat kelthet), valamint arra, hogy - a jelek szerint - az akadémikus szerzők sora (köztük Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet vezetője, vagy a szombathelyi Iseum munkavállalóinak köre) érezheti kötelességének a székely jelek fel nem ismerését. Holott a legkevesebb, amit elvárhatunk ezektől az eltartottaktól, hogy a nemzeti kultúra páratlan büszkeségét, a saját írásunkat, kellőképpen ismerjék.

Az akadémikus "tudomány" képviselői számára szalonképtelen dolog a "dilettánsok" irományainak olvasgatása és főleg idézése. Így azonban magukat ítélik kudarcra, mert reménytelenül lemaradnak a jeltörténeti kutatás terén. 

Polübiosz ítéletén azonban elmerenghetnek. Aki szerint ugyanis, ha egy történetíró írása nem hűen adja vissza a történteket, akkor annak két magyarázata lehet: vagy ostoba, vagy hazudik. Polübioszt persze ki kell javítanom, hiszen nem csak "vagy", hanem "és" kapcsolat is lehetséges a két jelző között.

(2) Az edény fenekére azért rakják az Éden térképét, mert az edény ugyanazt a szerepet tölti be a mindennapokban, mint amit az emberiség történetében az Éden. Ez is, az is az életerő forrása.


Irodalom

Varga Géza: Budapesti hun(?) jelvény bibliográfia

Varga Géza: A frankfurti botrány

Varga Géza: Megjegyzések Fehér Bence: "A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához" c.tanulmányához

Varga Géza: Fehér Bence megveregeti Vékony Gábor, a "talán legképzettebb rováskutatónk" vállát

Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban

Varga Géza: Római - magyar rovológiai párhuzamok

Varga Géza

Van-e biztonságos szállás világjárvány idején?

Amennyiben látni szeretné, milyen az, amikor egy szállásgazda pandémia idején 10 méterről integet, akkor - ha javasolhatom - előbb kattintson a fenti címre és nézze meg az alábbi videót is, mert a legvégén valóban integetni fogunk!
Cserépmadár szállás imázsvideó