Oldalcsoportok

2020. április 14., kedd

Zamárdi avar csat a hieroglifikus "Bél úr magas köve" mondattal

A Zamárdi avar temető a legnagyobb ismert avar temető. Bakay Kornél régész kezdte el a feltárását 1972-ben, akinek itt is megköszönöm a leletek rovológiai értékeléséhez adott segítségét. Az ásatást 1988–1997 között Bárdos Edith, majd Balogh Csilla régész folytatta. A máig feltárt 2368 sír leletanyagát Bárdos Edith és Garam Éva közölte a Nemzeti Múzeum és az MTA BTK Régészeti Intézet közös kiadásában megjelenő Monumenta Avarorum Archaeologica sorozatban.  

A gazdag temető minden sírját kirabolták nem sokkal a temetés után. A sírokban ennek ellenére megtalált közel 40.000 tárgyból különösen jelentősek a fogazott szalagfonatos, aranyozott ezüst övgarnitúrák, a pompás lószerszámok, a csüngős övű női viselet öntött korongjai és a koporsókra szegecselt, hitvilághoz kapcsolódó lemezkeresztek.

Az előkerült leleteken egy sor rövid írásemléket találunk, amelyek a magyar hieroglif írás jeleivel magyar mondatokat rögzítenek. E cikkben egy avar aranycsat jeleit olvassuk el (1. ábra). Az ábrák a jelen cikk szerzőjének fotógrafikái. Csak remélni lehet, hogy a leleteken lévő, a nyelv azonosítását lehetővé tevő avar hieroglifikus szövegek egyszer felkeltik a "szakma" érdeklődését is (1).



1. ábra. A zamárdi avar csat (balra) és jelszerkezete (jobbra), a felső négy jel olvasata Magasságos Bél szár köve (mai magyarsággal: Magasságos Bél úr köve), az alsó két jel olvasata: Ak ügy (mai magyarsággal: Heraklész folyó)


Az aranycsat jelszerkezete egy szembőlnézeti világmodell, az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció remekmívű és gondolatgazdag megvalósítása. A jelek és jelszerkezetek legalább 5-6000 éves sztyeppi hagyományt képviselnek és a feltehetően magyarul, vagy magyarral rokon nyelven beszélő elődeinkhez, testvérnépeinkhez, illetve a magyar kultúra hatása alá került népekhez (szkítákhoz, hunokhoz, avarokhoz, szarmatákhoz, párthusokhoz, amerikai indiánokhoz stb.) kötődnek.


Az avar csat jelkettősei

Az aranycsat jelszerkezete az alábbi három ismert jelpárból áll, amelyek egy-egy ábrázolási konvenciónak felelnek meg. Az ötvös az ősvallás közhasználatú megfogalmazásait véste aranyba, amelyekkel a jelvény viselője kifejezhette az identitását és a világnézetét.



2. ábra. Az áttetsző kőből elképzelt égboltot a "magas kő" ábrázolási konvenció két hieroglifája (az üveghegyekből rakott lépcsők ábrázolása) jeleníti meg




3. ábra. Az avar csaton az istennel azonos égig érő fa jele a Bél szár (mai magyarsággal Bél úr) mondatjel, Bél fiúisten helyét később Nimród vette át, akinek a neve Bonfini szerint a zsidó krónikákból került a magyar évkönyvekbe




4. ábra. Az égi folyó egyik neve Ak ügy (mai magyarsággal: Heraklész folyó)


A Bél szár (3. ábra) és az Ak ügy (4. ábra) jelpárok egymás fölött vannak, amivel jelzik, hogy ezek ugyanannak az eget és földet összekötő jelenségnek (a Tejútnak) a különböző megközelítései. A szár jel égig érő fa képében, az Ak ügy pedig égi folyóként jellemzi a Tejutat. A Bél hieroglifa azt jelzi, hogy mindez azonos a fiúistennel (Bél nevéből alakult ki a Bél-Pel-pi-fiú hangváltozások során a fiú szavunk).


A zamárdi magas kő párhuzamai

A "magas kő" ábrázolási konvenció legkorábbi ismert előfordulása egy Kr. e. 3000 tájáról származó afganisztáni istennő-idol vállain (5/a. ábra)  és neolitikus kínai edényeken (5/b. ábra) található. A két, vagy három jelből álló ligatúra a hegyekből rakott lépcsőket (az ég boltozatát) ábrázolja, amelyeken az égbe lehet jutni. Ugyanezt a képzetet idézik fel a lépcsős toronytemplomok is. A magyarul beszélő szkíta, hun és az avar népesség magja a Turáni alföldön és az attól délre eső területeken alakulhatott ki, ahol a lépcsős toronytemplomok emelése szokásban volt. E népesség csoportjai később eljutottak Kínától a Kárpát-medencéig, sőt Amerikáig és alkalmazták azon most tárgyalt jeleket, amelyeket a zamárdi avar csaton is megtalálunk.




5/a. ábra. A Kr. e. 3000 tájáról ránk maradt afganisztáni nőidol vállán lévő "magas kő" mondatjel



5/b. ábra. Kínai Banpo tál (Kr. e. 4000) elolvasható díszítésének részlete, az antropomorf alak fején a magas sar kő (mai magyarsággal: magasságos úr köve) mondatjel



5/c. ábra. Amerikai indián (jeddito) váza a magasságos jó úr köve olvasatú jelmontázzsal



5/d. ábra. A magas kő olvasatú avar püspöki szék (Porecs, VII. szd.) jelzi, hogy a főpap az ég képviselője


5/e. ábra. Az ég boltozatát, az égbe vezető utat idéző lépcsős toronytemplom (a magas kő) modellje a Zamárdi avar temetőből






5/g. ábra. Korondi korsó magas kő mondatjele



5/h. ábra. Magyar hímestojás a magas ősi kő mondatjellel, amelyet a zamárdi csathoz hasonlóan középen az égig érő fa támaszt alá



A zamárdi Bél szár párhuzamai

Magyar etnikumjelző sajátosság a csatnyelvnek a szár és/vagy a Bél hieroglifával való ellátása, ami mögött az az ősvallási elképzelés húzódik meg, hogy az ég boltozatát Bél szár (Bél úr) tartja a fejünk felett. A Kaukázus és Irán vidéki hunok nyelvi hagyatékában szerepel a Bél férfinév és a Khuar istennév is, mely utóbbi a szár és az úr közbülső láncszeme. Mindkét szó ismert a magyar nyelvű szakirodalomban, de legutóbb Mübaraz Helilov és Nyitray Szabolcs is említik őket. A régészeti leleteken kitűnő párhuzamait találjuk ennek a nyelvi, vallási és ötvöstechnikai hagyománynak. 




6/a. ábra. Apahidai hun csat, nyelvén a szár hieroglifával



6/b. ábra. Hun csat a Bél szár mondattal (a szár hieroglifának az egyszerűbb, függőleges egyenes alakú változatával, ami azonos alakú a székely "sz" rovásbetűvel



6/c. ábra. Etnokulturális folyamatosságra utal a tiszabezdédi honfoglalás kori gyűrű oldalán megjelenő Bél szár (mai magyarsággal Bél úr) mondat, amit a fenti hun csaton (6/b. ábra) és a Zamárdi avar csaton (1. és 3. ábra) is megtaláltunk 



A zamárdi Ak ügy párhuzamai

Az Ak ügy jelpáros a Tejutat Ak istennel azonosítja, akinek a megfelelője az Ószövetségben is szereplő Óg király (Óg úr, az ogur népek ősatyja), akit a görögök Heraklésznek neveztek.




7/a. ábra. Avar aranytárgy 700 tájáról az Ak ügy (mai magyarsággal: Heraklész folyó) mondattal, amelynek jeleit az égbolt ívére "írták"



7/b. ábra. Zamárdi avar napjelkép, alatta és felette az Ak ügy jelpárosokkal




7/c. ábra. Szkíta botvégi jelvény az Ak szár ügy (mai magyarsággal a Heraklész úr folyó) mondattal




7/d. ábra. Árpád kori(?) bronzjelvények az Ak, a nagyon nagy ügy (mai magyarsággal a Heraklész a nagyon nagy folyó) mondattal


Jelek

A zamárdi aranycsaton hat elemi szójelet találunk, mindegyiknek kitűnő párhuzama van az ismert magyar jelkészletben (8. ábra). A magyar párhuzamok részben szójelek, részben betűk. Ugyanezeket a jeleket megtaláljuk a hunok és más népek jelhasználatában is. Az elemi jelek többsége már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Az emberiség jel- és írásrendszereit ugyanis egy kőkori eredetű ősrokonság fűzi egybe s a kőkori eredetű közös jelek éppen a székely írás jeleinek felelnek meg. Erről tankönyvszerű leírást adtam a Magyar hieroglif írás c. kötetben. Egyes jelek és a fentebb tárgyalt jelpárok azonban későbbiek és ezek adnak lehetőséget a jel- és írásrendszerek egy kisebb csoportjának a körülhatárolására, etnikumjelző felhasználására. E megfigyelést további kutatás, az egyes jelkészletek alaposabb felmérése pontosíthatná. Ez meghaladja egyetlen ember lehetőségeit, intézetek sorának adhatna munkát, ha lennének ilyen írástani kutatással foglalkozó intézetek.



 8. ábra. A zamárdi aranycsat hieroglifái és magyar párhuzamai


Jegyzetek

(1) Kétségtelen, hogy a most tárgyalt avar hieroglifák nagyon eltérnek a latin írásunktól. Könnyebb azt mondani rá, hogy ez díszítés és aztán legyinteni egyet. A dolog azonban nem ennyire egyszerű, mert egy díszítés is lehet elolvasható. Az intelligens ember arról nevezetes, hogy felismeri a világ dolgai között lévő törvényszerű összefüggéseket. Ilyen összefüggés például, hogy a hun, avar és honfoglaló tárgyakon ugyanaz a jelkészlet fordul elő, mint amelyet a székely írás jelkészletéből is ismerhetünk. Igaz, hogy ezek az avar jelek nincsenek sorokba rendezve, ám ez nem zárja ki az elolvashatóságukat (hiszen a térképek jelei sincsenek, mégis megértjük őket). Az avar jelek szójelek, ami szintén nehézséget okoz egyeseknek. Azonban, ha mindezen nehézségek dacára megsejtünk valamit avar elődeink üzenetéből, akkor az is nyilvánvalóvá válik, hogy e furcsa jelszerkezetek írásnak tekintendők. Az írás ugyanis a gondolat rögzítése jelekkel. S hogy gondolat rögzítésére ez a most tárgyalt avar írás is képes, azt a következetesen értelmes mondatokat adó, egyre szaporodó olvasatok bizonyítják. Nem írhatjuk elő avar elődeinknek, hogy milyen típusú írást használjanak, mert erről már lekéstünk. Nekünk, a mai kor olvasóinak kell felnőnünk a feladathoz. Érdemes ezzel bíbelődnünk, mert általuk egy új (mással nem pótolható, nyelvet azonosító) forráscsoport tárul fel előttünk. Az elvi-módszertani kérdéseket tárgyaltam a Magyar hieroglif írás c. kötetben. 


Irodalom

Balogh Csilla: "Eltűntek, mint az avarok..." Avar kori temető Zamárdi-Rétiföldeken, Zamárdi Város Önkormányzata, Budapest-Zamárdi, 2018.

Garam Éva: Das awarenzeitliche Gräberfeld in Zamárdi-Rétiföldek III.

Varga Géza: A Zamárdi avar temető hajfonatkorongja a hieroglifikus "Nagyságos Lyukó ősúr" mondattal

Varga Géza: A karcagi csatkarika felirata

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Afganisztáni istennő-idol ismerős jelekkel

Varga Géza: Az égig érő fa ábrázolásai

Varga Géza: Hun és avar tartalom






Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  



Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


Varga Géza: A hun sar/sarok hieroglifa


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése