Meroving csat a hieroglifikus "Nagyságos Óg ragyogó országa" mondattal

E cikkben egy újabb meroving tárgy magyar hieroglifákkal írt mondatát olvassuk el. Hieroglifákkal írt magyar szöveget hordozó meroving, frank, gót, sőt angolszász ékszerből - szerencsére - meglepően sok maradt ránk. A hunok ugyanis használták a magyar hieroglif írást (a székely írás előzményét) és megtanították rá a merovingokat, valamint Európa más népeit is. 

A meroving csaton két, egymással ellentétes nézetben kell elemezni a jeleket: az ékszer egyik fele fejjel lefelé "lóg" a másikhoz képest. Találtunk már ilyen ellentétes nézetet a sztyeppi rokonnépeknél, a honfoglalóknál és a magyar népi kerámiákon is.

1/a. ábra. Meroving csat, felső részén a  Nagyságos Óg ragyogó országa mondattal, az alsón pedig egy Lyukó hieroglifával, amely az eget tartó égig érő fa neveként jelenik meg a fejjel lefelé lógó "eget tartó fa" ábrázolási konvencióban 

1/b. Az apahidai hun csat illusztrálja azt a merovingokhoz is átkerült sztyeppi szokást, hogy a csatot szimbolikus tárgynak tekintik és telezsúfolják elolvasható jelekkel, a csatnyelv tövében mindkét csaton a Lyukó hieroglifa (a napisten jelképe) kapott helyet 

A 2/a. ábrán lévő jelek közül a vízszintes vonalat kétszer hasznosítottuk az olvasat összeállításakor: egyszer az önálló Rá/ragyogó szójelként, másszor meg a hármas halom alakú ország jel alsó vonalaként. Erre a kettősségre lehetőséget ad a székely írás ismert ligatúraképző jellege, amikor a szomszédos jeleknek közös vonalaik lehetnek (egyes vonalak két jel részeként is hasznosulnak). További lehetőséget ad erre az olvasatra az is, hogy az apahidai hun turulok nyakán és a Gizella kincs avar készítésű turulos fibulájának nyakán is szerepel a Ragyogó ország kifejezés. Ebből következően e visszatérően használt hun-avar szófordulatnak a hun hatás alatt álló merovingok írásemlékein való felbukkanása természetesnek tekinthető. 

2/a. ábra. A meroving csat felső részén olvasható a Nagyságos Óg ragyogó országa mondat

2/b. ábra. Az apahidai hun turulok nyakán olvasható hieroglifikus Ragyogó ország mondat

2/c. ábra. A Gizella-kincs avar eredetű turulos fibuláján a turul nyakán olvasható hieroglifikus Ragyogó, nagy ország mondat

2/d. ábra. A meroving csat Nagy Óg/ég mondata (balra) és az őriszentpéteri tál Nagy Óg/ég mondata (jobbra)

Amennyiben a vízszintes vonal kettős hasznosításának lehetőségét elvetjük, akkor a 2/a. ábrán csak a Nagyságos Óg országa mondat olvasható. Tekintve, hogy az Óg és az ég szavunk rokonságban áll egymással (Óg égisten lehetett), valamint az Óg jel az égbolt ívét ábrázolja, az elemzett szöveg a Nagyságos égisten országa, vagy a Nagy égi ország jelentést is hordozhatta. 

Emlékeztetnünk kell egyrészt a Szekeres István által felvetett gondolatra, miszerint a magyar nyelvben szokásos szóhasználat a Nagy ég (ami összefügghetett a jelhasználattal is), másrészt arra, hogy az őriszentpéteri tál peremén körbefutó jelsorban ismétlődik a hieroglifikus Nagy Óg mondat (azaz a nagy ég ábrázolása). A hun-avar-magyar hieroglifikus jelhasználatban visszaköszönnek a  meroving szöveg párhuzamai (2/b-d. ábra). Például ugyanazt a két (nagy és Óg) hieroglifát látjuk hasonló elrendezésben az őriszentpéteri tálon is, mint amelyet a meroving csaton is (2/d. ábra). Mindezek a magyar ősvallás hagyatékába tartozó, egymással összefüggő nyelvi és rovológiai jelenségek.

3/a. ábra. A meroving csat nyelve és íve egy "eget tartó oszlop" ábrázolási konvenció, az eget tartó világoszlopot (égig érő fát, Tejutat) Lyukó napistennel azonosítja

3/b. ábra. A nagykörűi honfoglalás kori vereten az eget tartó fa Isten olvasatú

3/c. ábra. A rétközberencsi honfoglalás kori veret szintén az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció példája, de itt a fa kettős kereszt alakú, azaz Egy "szent, Isten" olvasatú

A 2. és a 3. ábrán látható elolvasható képek nézete egymással ellentétes (az egyiket lentről, a másikat fentről kell nézni). Ez a busztrofedon jellegű sorvezetés előfordul magyar népi kerámiákon is, meg párthus és hun írásemlékeken is.

4. ábra. A meroving csat Lyukó szójele (balra) és a székely írás "ly" betűje (jobbra)

5. ábra. A meroving csat nagy hieroglifája (balra) és a székely írás "n" betűje (jobbra)

 6. ábra. A meroving csat Óg szójele (balra) és a székely írás "o/ó" betűje (jobbra)

 

7. ábra. A meroving csat ország hieroglifája (balra) és a magyar címer ország szójele (jobbra)

8. ábra. A meroving csat Rá/ragyogó hieroglifája (balra fent), a Gizella-kincs avar turuljának Rá/ragyogó jele (balra lent), az apahidai hun turulok Rá/ragyogó jele és a székely írás "r" betűje (jobbra)

A nagy, Óg és ragyogó hieroglifák vízszintesek, a nekik megfelelő székely rovásbetűk azonban függőlegesek, vagy ferdék. A jeleknek ezt az elforgatását a rovástechnológia kényszerítette ki, mert egy fapálcába nem lehet vízszintes jeleket róni. 

Ez a meroving írásemlék is az 1500-as évek magyar értelmiségének tudomását támasztja alá, miszerint a székely írás hun-szkíta írás.

Irodalom

Varga Géza: Az őriszentpéteri tál jelei

Varga Géza: Az apahidai hun turulok hieroglifikus szövegei

Varga Géza: A Gizella kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei

Varga Géza: Felemás vállveregetés a Szent Istvánnak tulajdonított hamis rendelet leleplezéséért

Varga Géza: Magyar hieroglif írás 

Varga Géza: Meroving - frank tartalom

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának ajtórészlete

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Aligha találna jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. 

A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására